Eleve kudarc az ellenzéki népszavazás?

2015.03.16. 16:07

A kormányellenes civil szervezetek 19 kérdésben tartanának népszavazást, de több kérdés a költségvetés tárgykörébe tartozó területről döntene, amit az alaptörvény tilt. A kezdeményezőknek, ha az aláírásgyűjtés fázisán túl is jutnak, a referendumon legalább négymillió embert kellene szavazásra sarkallniuk. Számításaink szerint a népszavazásból legkorábban 2016 elejére lehetne valami.

A Nemzeti Választási Bizottság honlapján már olvasható az a 19 népszavazási kérdés, amiről a kormányellenes civil szervezetek március 15-i tüntetésükön beszéltek. A referendumon egyebek mellett az átlátható politikusi vagyonokról, az átlátható uniós beruházásokról, a kötelező kamarai tagdíj megszüntetéséről, a pontos egyéni nyugdíjszámla bevezetéséről, a most fizetőssé tett útszakaszok ingyenességéről és az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról kérdeznék az embereket.

G. Fodor Gábor így látja:

Van itt egy népszavazási kezdeményezés. 

Tizenkilenc kérdéssel akarják megbuktatni Orbán Viktort.

Köztük ilyenekkel:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozat elfogadásával kötelezze a Kormányt arra, hogy az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság erre vonatkozó előterjesztése esetében az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Tanács eljárása során támogassa?”

Tizenkilenc kérdésre egy a válasz: hát ez így biztos nem fog menni.

Több millió szavazó kell

Népszavazást kétszázezer érvényes aláírás összegyűjtése esetén írhat ki a parlament. Az alaptörvény szerint a referendum abban az esetben lesz érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A mostani állás szerint így legalább négymillió embernek kellene voksolnia az érvényes népszavazáshoz.

Népszavazással mozgósítana az ellenzékForrás: Origo

Hosszú út lesz

A szervezők előtt álló legnagyobb akadály az, hogy a kérdéseket egyáltalán eljuttassák az aláírásgyűjtési fázisba. Az alaptörvény szerint nem lehet referendumot tartani az alaptörvény megváltoztatásáról, a központi költségvetésről szóló törvény tartalmáról, nemzetközi szerződésről és az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésekről.

A kérdések hitelesítése tart a legtovább, sokszor az Alkotmánybíróság mondja ki a végső szót. Mindent mérlegre téve a legkorábban a jövő év elején szavazhatunk. Krekó Péter, a Political Capital elemzője a referendumról azt mondta az Origónak, hogy az szerinte egy cselekvési kényszerre adott, rosszul megfogalmazott válasz.

Az Alkotmánybíróság dönt a népszavazási kérdések hitelesítésérőlForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Bökkenők

A 19 kérdésből már az ötödik esetében fölmerül az összeférhetetlenség, mivel abban az EU-szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozásáról szavaztatnának a kezdeményezők. Ez a felvetés pedig a nemzetközi szerződésekről szóló tilalom hatálya alá esik.

A kiemelt beruházásokról szóló hatodik kérdés esetében is fölmerülhet, hogy bújtatottan a költségvetés számairól kívánnak szavaztatni. A 11. kérdés, amely az útdíj megszüntetéséről szól, biztosan nem fogja kiállni az alkotmánybírósági próbát, mivel egyértelműen a központi költségvetés körébe tartozik.

Az útdíj eltörléséről biztosan nem voksolhatunkForrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Itt sem lesz könnyű

A dohánytermékek kiskereskedelméről szóló, 12. kérdés esetében sem várható zöld út, mivel az Alkotmánybíróság 2014. július 7-én döntött úgy, hogy nem sérült a dohány-kiskereskedelem további lehetőségétől megfosztott trafikosok tulajdonhoz és szabad vállalkozáshoz való joga. Korábban is voltak kísérletek népszavazás kiírására ebben a témában, de azok is elbuktak. A társaságiadó-kedvezményekről szóló 17. kérdés egyértelműen a költségvetés hatáskörébe tartozik, így arról biztosan nem lehet majd dönteni. A paksi titkosítást firtató 18. kérdés esetében is hosszú engedélyeztetési folyamatra kell számítani.

Az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló 19. kérdésnél már csak az 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti időszak kapcsán is komoly viták lehetnek, hiszen 1944-ben még nem működött a BM III-as főcsoportfőnöksége.

A boltzár sem ment eddig

Összességében egyáltalán nem lesz könnyű dolguk a civileknek, ha kérdéseiket át akarják vinni, mivel még a vasárnapi boltzárról szóló kérdésekben sem sikerült eddig olyat megfogalmazni, amit a választási bizottság elfogadott volna. A szervezőknek azzal is számolniuk kell, hogy a referendum megbuktatása érdekében az ellenérdekelt felek párhuzamos kérdéseket is beadhatnak, így időben tovább lehet tolni az esetleges kiírást.

Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt vezetője (balra) megpróbálta meghekkelni a boltzáras népszavazástForrás: MTI/Vajda János

Erre egyébként a vasárnapi boltzár esetében volt példa, Szepessy Zsolt adott be hasonló kérdéseket a témában, így nem dönthetett a választási bizottság a szakszervezetek időben későbbi kezdeményezéséről. Legutóbb január 23-án született elutasító határozat a vasárnapi munkavállalás tilalmának ügyében.

Emlékezetes, hogy a Fidesz 2006. október 23-án jelentette be népszavazási kérdéseit, de csak 2008. március 9-én tartották meg a szavazást, pedig akkor csak hét kérdésnek futott neki az akkori legerősebb ellenzéki párt.