Senkire nem akarjuk rábeszélni, hány gyereke legyen

2015.03.19. 10:52

Örülne neki, ha több nő lenne a magyar kormányban, sőt úgy érzi, könnyebb nőként államtitkárságot vezetni. Novák Katalin Család- és Ifjúságügyért felelős államtitkár az Origónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a kormánynak eszébe sincs bárkit rábeszélni, hány gyereke legyen, sőt a házasságot sem erőltetik. Az egyneműek házasságának elfogadására azonban szerinte nincs társadalmi igény. 

  • Örülne, ha több nő lenne a magyar kormányban.
  • Ha valaki részmunkaidőben akar dolgozni, csak kérnie kell.
  • A nők kedvezményes nyugdíjazása az unokák érdekében is történt.
  • Nem kötelező háromévesen óvodába adni a gyermeket.
  • Júliustól egygyermekesek is kaphatnak otthonteremtési kedvezményt.
  • Magyarországon nem nagy a társadalmi igény a melegházasság elfogadására.
  • A kormány nem mondott nemet az isztambuli egyezményre.

A tavalyi kormányalakítás óta vezeti a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságot, nagyobb interjút eddig még nem adott. Tudatosan vagy véletlenül alakult így?

Érdekes, én nem érzékelem, hogy ritkán szerepelnék. Nagyon fontosnak tartom, hogy eljuttassuk az információkat az emberekhez, ennek pedig a média az eszköze. Fontos feladatom, hogy az intézkedéseinkről tájékoztassam a nyilvánosságot.

A nők könnyebben kommunikálnak, és nagyobb bennük az empátiaFotó: Bielik István - Origo

Nehezebb nőként vezetni egy államtitkárságot?

Szerintem épphogy könnyebb. Férfi ugyan még nem voltam, de mindig egyenrangú partnerként kezeltek a politikusok. Sőt úgy érzem, a megbeszéléseken inkább segít, hogy a nők általánosságban könnyebben kommunikálnak, és nagyobb bennük az empátia.

Ehhez képest a jelenlegi magyar kormányban nincs egyetlen női miniszter sem. Mi lehet ennek az oka?

Erre nem tudok válaszolni, de személyesen örülnék neki, ha több nő lenne a kormányban. Sok területen különösen fontos a női szempontrendszer, hiszen mi tudjuk hitelesen képviselni, milyen nőnek és anyának lenni.

Önnek három gyermeke van, személyesen is tapasztalhatja a családpolitikai rendszert. Miért érezték fontosnak, hogy ezen a területen alapvetően változtassanak?

Ha vannak is, ezek pozitív változások. Le akarjuk bontani a gátakat, amik akadályt jelentenek a vágyott gyermekek megszületése előtt.

Milyen akadályokra gondol?

Kutatások is alátámasztják, hogy ha egy nőnek választania kell a gyermeknevelés és a karrier között, akkor nehezen hozza meg a döntést, sőt adott esetben le is mond a szülésről. A gyermek az élet legnagyobb csodája, de nem tagadhatjuk, hogy komoly anyagi terhekkel és nagy felelősséggel jár. Szeretnénk ezekből a terhekből minél többet átvállalni, hogy az emberek ne azért döntsenek a gyermektelenség mellett, mert a gyermekvállalás túl sok pénzt venne el a családi kasszából.

A nőkön nagy a társadalmi nyomásFotó: Bielik István - Origo

A környezetem tapasztalatai szerint sok nő leginkább attól tart, hogy teljesen kiesik a munkaerőpiacról, és ez nem csak a pénz miatt hátrány.

Valóban, ez az egyik legnehezebb része az egésznek, sőt sok nőre még társadalmi nyomás is nehezedik, hogy maradjon otthon három évig a gyerekkel. Éppen ezért ösztönözzük a munkaadókat arra, hogy alkalmazzanak kisgyermekes édesanyákat, és kínáljanak részmunkaidős állásokat. A munkahelyvédelmi akció egyik lényeges eleme, hogy a cégek olcsóbban tudnak kisgyermekes anyukákat alkalmazni.

Elég csak az anyagi ösztönzés? A kisgyermekes anyukákkal sok vállalat szerint csak a gond van.

Ezért fontos a szemléletformálás is, de ne becsüljük le az anyagiakat sem. Törvény garantálja, hogy ha egy háromévesnél kisebb gyermeket nevelő anyuka kezdeményezi a részmunkaidős foglalkoztatást, azt meg kell neki adni. Ezt most már kiterjesztettük azokra a nagycsaládosokra is, ahol a legkisebb gyerek ötévesnél fiatalabb. Egyszerűen oda kell menni a főnökhöz, és kérni kell.

Ilyen könnyű lenne?

A felvilágosult, tájékozott vállalatvezetők pontosan tudják, hogy egy édesanya gyakran sokkal jobb munkaerő, mint akinek még nincs gyermeke, mert érdekelt abban, hogy időben végezzen. Jól és gyorsan akarja megcsinálni a munkát, logisztikailag sokkal tapasztaltabb, hiszen erről szól az élete.

Novák Katalin szerint egy gyerekes anya jobb munkaerőForrás: MTI/Kallos Bea

Még sincs egyetlen részmunkaidőben dolgozó ismerősöm sem.

Kevés még az ilyen cég Magyarországon, ezért is változtattunk a munkahelyvédelmi akción. Eddig az volt a rendszer, hogy ha valaki csak négy órában dolgozott, akkor a cégnek nyújtott kedvezmény arányosan, csak ötvenezer forintig járt, most viszont bármilyen részmunkaidőben foglalkoztatják az édesanyákat, a teljes kedvezményt adjuk meg.

Tegyük fel, hogy sikerül munkát találni, de a gyermeket még mindig el kell helyezni valahol. Ezt hogyan kellene megoldani?

Komoly források jutnak bölcsődeépítésre, de arra kevesen gondolnak, hogy ezt szolgálja a nők negyven éves jogosultsági idő után történő nyugdíjazása is. Ezt mindenki nyugdíjintézkedésnek tartja, pedig arról is szól, hogy a nők korábban lehessenek nagymamák, akik otthon maradnak, és segítenek az unokák nevelésében. De ne csak a részmunkaidőről beszéljünk, jó megoldás a csúsztatott munkavégzés is, ami a közigazgatásban már működik. Így az édesanya akár már fél 7-kor elkezdheti a munkát, és annyival korábban végez.

A bölcsődékért azonban térítési díjat kell fizetni, ezt rengetegen nem engedhetik meg maguknak.

Az önkormányzatok valóban kérhetnek pénzt, egy bizonyos jövedelemhatár alatt azonban nem tehetik meg. Ha valakinek nem engedi az anyagi helyzete, hogy bölcsődében térítési díjat fizessen – ha a bölcsőde egyáltalán kér ilyet, hiszen nagyon kis százalékban van erre példa –, annak nem kell fizetnie.

Az óvoda ugyan kötelező, de bárki kérhet felmentést a gyermekénekFotó: Bielik István - Origo

Akkor vegyük az óvodát. Elég nagy vitát váltott ki, hogy kötelező hároméves kortól beadni a gyermeket. Miért volt erre szükség?

Ezt a kérdést kicsit tisztába kell tenni, hiszen bárki bármikor kezdeményezheti a felmentést a gyermeke számára. A hároméves korhatárról pedig sokan úgy beszélnek, mintha egy vadonatúj dolog lenne, pedig a gyermekek többsége eddig is hároméves korától járt óvodába, és amúgy sem csináltunk mást, csak lejjebb hoztuk a kötelező ötéves korhatárt. Mivel hatéves kortól van tankötelezettség, gyakran tapasztaljuk, hogy ekkor még nem iskolaérettek a gyerekek, főleg a hátrányos helyzetűek. Ha rájuk hároméves koruktól biztonságos körülmények között, jó óvónők vigyáznak, színvonalas nevelésben van részük, miközben napi háromszor ingyen ehetnek, az nekik is jó.

Nagyon ritka, hogy valaki reggel 8-tól délután négyig dolgozik. Nem kellene ehhez a tanintézményeknek is alkalmazkodniuk?

A köznevelésben a négy óráig tartó foglalkozásokat éppen azért is vezettük be, hogy alkalmazkodjunk a mindennapi élethez. Így a szülő tudja, hogy biztonságban van a gyermeke, és értelmes elfoglaltsága van. Örülnék neki, ha az iskolák még inkább partnerek lennének abban, hogy a szülőknek ne kelljen szabadnapot kivenniük egy-egy nyílt nap vagy szülői értekezlet miatt, de ehhez a pedagógustársadalom együttműködésére is szükség van. Rajtuk is múlik, hogy ha egy szülő a nyitvatartási idő legvégén ér be az óvodába, akkor ne azt lássa, hogy éppen a takarítók sepregetik körbe a gyerekét.

Térjünk vissza a gyermekvállaláshoz. Július 1-jétől vezetik be a családi otthonteremtési kedvezményt, aminek lényeges eleme, hogy már egy gyermek esetén is igénybe lehet venni. Önök is érzékelik, hogy egyre kevesebben vállalnak második gyermeket?

A változtatás legfőbb oka, hogy eddig éves szinten 500 család vette igénybe a „szocpolt”, ami azért jelzett valamit. Most 12 ezer családra számítunk, és nemcsak az egy gyermek miatt, hanem azért is, mert az új szabályok szerint már használt ingatlanokra és bővítésre is lehet igényelni a támogatást. Sok házaspárnak pont ez a segítség hiányzott ahhoz, hogy második gyermeket vállaljon.

A kormány nem akarja senkire ráerőltetni, hány gyereke legyenForrás: MTI/Mohai Balázs

Vannak olyan házaspárok, akiknek nem lehet gyerekük, nekik viszont néha nagyon hosszadalmas és bonyolult az örökbefogadás. Miért kell ennyit várniuk?

Nagyon komoly krízishelyzet, ha valakinek nem lehet természetes úton gyermeke, de nekünk mindig a gyermek érdekeit kell a középpontba helyeznünk, kardinális, hogy milyen körülmények közé kerül. A határidőket már lerövidítettük, és a gyermekek a gyermekotthonokból is folyamatosan nevelőszülőkhöz kerülnek, hogy családban nevelkedhessenek. Fontos azonban megjegyezni, hogy amíg az örökbefogadók azt mondják, hogy ők egy újszülött, teljesen egészséges és fehér bőrű csecsemőt szeretnének örökbe fogadni, nehéz dolgunk lesz. Amit tehetünk, hogy megpróbáljuk megváltoztatni a szemléletmódot, és még intenzívebbé tesszük a felvilágosítást például egyes betegségekkel kapcsolatban, hiszen fontos lenne, hogy a leendő szülők is rugalmasabbak legyenek.

Feltétlenül házasságban szeretnék látni ezeket a gyermekeket?

Nagyon érdekes, ahogyan kérdezte. Ez rávilágít arra, amit sokan gondolnak, pedig nekünk eszünkben sincs bárkire rábeszélni, hány gyereke legyen. Azt sem szeretnénk megmondani, hogy a fiatalok házasodjanak, vagy ne, ez mindenkinek az egyéni döntése. Tanulmányok azonban bizonyítják, hogy a gyermekek számára a házastársi közösség nagyobb biztonságot jelent, ami indokolja, hogy a házasságban élőket még valami többlettel támogassuk, például a friss házasoknak járó adókedvezménnyel.

Ezt viszont sajtóhírek szerint egynemű, regisztrált élettársi kapcsolatban élő párok is megkaphatják.

Én is olvastam az erről szóló cikket, de nem véletlenül hívják házassági adókedvezménynek, mert csak házasságban élőkre vonatkozik, Magyarországon pedig csak férfi és nő köthet házasságot.

A melegházasság elfogadására egyelőre nincs társadalmi igényFotó: Bielik István - Origo

Esély sincs rá, hogy ez megváltozzon? Szlovéniában most fogadták el a melegházasságot.

Ezt a kérdést az Alaptörvényben rögzítettük, ami egyértelműen fogalmaz. Fontos látni a valós társadalmi igényeket is, amik viszont országról országra változhatnak. Szerintem Magyarországon a széles társadalmi igényeket tekintve ez nem tűnik olyan hiánynak, amelynek megoldásáért tömegek kiáltanának.

Nemrég felháborodást okozott, hogy az Országgyűlés nem fogadta el az isztambuli egyezmény ratifikációjára tett határozati javaslatot. A nők elleni erőszak sem tartozik a megoldásra váró problémák közé?

Ezzel kapcsolatban rengeteg a félreértés. Nem az történt, hogy a parlament elé került a ratifikáció, és a képviselők nemet mondtak rá. Volt egy képviselői indítvány, ami egyebek mellett felszólította volna a kormányt a ratifikációra. Szó sincs arról, hogy az Országgyűlés az egyezményre mondott volna nemet, hiszen a kormány azt már tavaly aláírta, és ezzel elfogadta a benne foglaltakat, valamint vállalta a ratifikációt. Ez azonban számos kapcsolódó döntést igénylő folyamat, amire egy külön munkacsoport is létesült. Egy nemzetközi szerződésről van szó, aminek a végrehajtásához felelős döntések szükségesek. Az isztambuli egyezményt természetesen ratifikálni fogjuk, de egyelőre még nincs abban a fázisban az előkészítése, hogy ez megtörténhessen. Az viszont sokat árt, ha a nők elleni erőszakot bárki olyan politikai termékké teszi, amit a belpolitikai csatározásokban használ fel.