Június 5-én folytatódik a 2041-ig titkosított kémügy büntetőperének tárgyalása másodfokon, a Fővárosi Ítélőtáblán. Az eljárási hibák miatt azonban könnyen lehet, hogy visszadobják az ügyet első fokra. A volt titokminiszter, Szilvásy György mellett egykori titkosszolgálati vezetők ülnek a vádlottak padján – első fokon elmarasztalták őket egy olyan ügyben, amelyről szinte semmit sem lehet tudni.

Kitűzték a kémper másodfokú tárgyalásának időpontját – tudta meg az Origo. Nem is először: tavaly március végén már összeült volna a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa. Azóta az eljárási hibák javítgatása miatt már több mint egy évet, 14 hónapot csúszott a másodfokú tárgyalás.

Több mint egyéves csúszás

Június 5-ére tűzték ki a kémper másodfokú tárgyalását, vagyis ekkor áll ismét bíróság elé Szilvásy György, a második Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és több egykori titkosszolgálati vezető – értesült az Origo. Ez azt jelenti, hogy csaknem két évvel a 2013. júliusi, elsőfokú ítélet kihirdetése után kerül másodfokú bíróság elé a súlyos, államellenes bűncselekményekkel vádolt egykori vezetők ügye.

Justitia szobra a Fővárosi Ítélőtábla épületébenForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Pedig egyszer már közel voltak ehhez, hiszen a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa eredetileg tavaly március végére tűzte ki a másodfokú tárgyalást – vagyis nem sokkal az április 6-i parlamenti választás előtti időpontra.

Kémügy: akár 2101-ig titkos

Az ügy hátterét adó információk titkosítása miatt a kémperről még 26 évig semmit sem tudhat meg a közvélemény. Hacsak a titokgazda, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója fel nem oldja a minősítést, ám ez Göbölös László korábbi közlése szerint a jogerős ítéletig fel sem merül. Göbölös ráadásul közben benyújtotta a lemondását.

Az ügy 2041-ig, de akár 2101-ig is titokban maradhatForrás: Origo

A kémügyet 2009-ben, a Gyurcsány-kormány idején titkosították. Az akkori minősítések alapján 2089-ig, vagyis 80 évre szólt a titkosítás, de ezt a 2010-ben hatályba lépett új törvényi szabályozás miatt 2011-ben átsorolták és csökkentették. Így az onnantól számított 30 évig érvényes a minősítés. A 2041-ben lejáró titkosítás azonban még kétszer – 30-30 évre – meghosszabbítható, akár 2101-ig is.

Szilvásyék letöltendőt kaptak

A titkosítás miatt a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa végig zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával tárgyalta a 2012 tavaszán kezdődött pert – a tárgyalóteremben elhangzottak államtitkoknak számítanak. Emiatt a tavaly júliusban kihirdetett elsőfokú ítéletnek is csak a rendelkező része nyilvános, a szóbeli indoklás és az írásba foglalt ítélet már nem.

Galambos Lajos, Szilvásy György és Laborc SándorForrás: MTI

Az elsőfokú ítélet alapján 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója és Szilvásy György korábbi titokminiszter is. A volt NBH-vezetőt kémkedésért tettesként, míg az egykori kormánytagot kémkedésre való felbujtásért ítélték el. Galambos utódját, Laborc Sándort bűnpártolásért egy évre ítélték, ám a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztették. A negyedik vádlottat, Püski Lászlót – a Zömök Kft. biztonsági cég vezetőjét – a bíróság felmentette.

Az ügyészség súlyosbítást kért

Szilvásy az ítélet ellen felmentését kérve fellebbezett, mert állítása szerint bizonyítékok nélkül ítélték el. Megalapozatlannak nevezte az ítéletet Galambos Lajos védője is, aki – Laborchoz és védőjéhez hasonlóan – szintén fellebbezett, felmentést kérve.

Laborc Sándor és Galambos Lajos volt titkosszolgálati vezetők a bíróságonForrás: MTI/Illyés Tibor

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség viszont az ítélet súlyosbításáért fellebbezett. Galambos és Szilvásy esetében hosszabb időtartamú, Laborcnál pedig felfüggesztett helyett letöltendő börtönbüntetést, továbbá mindhárom vádlott közügyektől való eltiltását is kérte.

Nyolcvanórányi hanganyag

Az Origo beszámolt arról, hogy nyolcvanórányi hanganyagon rögzítették a kémper elsőfokú tárgyalásait – az első szótól az utolsóig. Mégsem sikerült a Debreceni Törvényszék katonai tanácsának olyan jegyzőkönyvet összeállítani a tárgyalásról, amely azt és kizárólag azt tartalmazná, ami a tárgyalóteremben, zárt ajtók mögött elhangzott.

Nyolcvanórányi hangfelvétel készült – itt minden perc számítForrás: flickr / Daniel Catt

Mivel ezt nemcsak Szilvásy, Galambos és Laborc, valamint a védőik, de a Fellebbviteli Főügyészség és a másodfokú bíróság is kifogásolta, át kellett írni a jegyzőkönyveket. Ezért nem folytatódhatott a terveknek megfelelően a per másodfokon. Tavaly május közepére a Debreceni Törvényszék katonai tanácsának elnöke, Nagy László ezredes kijavította a tárgyalások jegyzőkönyvét.

Megint elírták a jegyzőkönyvet

Csakhogy második nekifutásra is "elírták" a jegyzőkönyvet. Legalábbis az a vádlottak padján ülő volt titkosszolgálati vezetők védői szerint továbbra sincs köszönő viszonyban sem az elsőfokú tárgyaláson elhangzottakkal. Vagyis hiába javították ki a dokumentumokat, azok még mindig nincsenek teljesen "összhangban" a felvett és jól érthető hanganyaggal.

Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter a bíróságonForrás: MTI/Kovács Tamás

A Fővárosi Ítélőtábla ezért a jegyzőkönyvek ismételt korrekcióját rendelte el, hogy megszüntessék azokat az anomáliákat, amelyek első fokon történtek. Az elsőfokú katonai tanács ugyanis súlyos eljárási szabályszegéseket követett el. Az egyes tárgyalásokról szóló, végleges, bíró által hitelesített jegyzőkönyvek például nemhogy a törvényben fő szabályként előírt 8 napon belül nem készültek el, de az ítélethirdetés idején, sőt jóval később sem álltak rendelkezésre.

A jegyzőkönyvi vázlatként szolgáló "tárgyalási jegyzetek" sok esetben olyan mondatokat tartalmaztak, amelyek a tárgyaláson el sem hangzottak. De arra is volt példa, hogy a valóban elhangzott mondatokat sem úgy, vagy egyáltalán nem írták le. Így jelentős eltérés volt a tárgyalási jegyzőkönyvek írásos szövege és a tárgyalásokról készült hangfelvétel között.

Harmadszorra sem stimmel

A jegyzőkönyvek második szövegváltozatával is elégedetlen Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség döntése alapján aztán tavaly év végén harmadszorra is nekiláttak a szöveg javításának. A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa végül ismét hozott egy kijavító végzést, ám az Origo információi szerint ez ismét csak általánosságban próbálta rendbe tenni jegyzőkönyveket.

Szilvásy Györgynek és társainak a pere 2012 óta tart, és két éve csak várnakForrás: MTI/Beliczay László

Vagyis a konkrét anomáliák megoldása nélkül született egy harmadik szövegváltozat. Ráadásul "ami nem történt meg a tárgyaláson, arról hiába hoz a bíróság utólag egy végzést, hogy benne van a jegyzőkönyvben, ha az a hangfelvétel szerint nem hangzott el" – mondta az Origónak Galambos Lajos védője, Molnár Lajos ügyvéd.

Hibázhattak korábban is
Eljárásjogi hiba a nyomozati szakaszban is történhetett: Galambost a Pintér Sándor belügyminiszter felügyelte Nemzeti Védelmi Szolgálat hallgatta ki 2011 őszén, előzetes letartóztatása idején, holott "papíron" a szervezetnek már semmi köze nem volt az ügyhöz. Az NVSZ ugyanis nem nyomozati szerv, felderítő tevékenységre korlátozódó hatásköre is csak "a nyomozás elrendeléséhez szükséges gyanú megállapításáig vagy kizárásáig terjedhet".

A rendelkezésre álló hangfelvétel alapján nem készült hiteles leirat, amivel össze lehetne vetni a javítgatott tárgyalási jegyzőkönyvet. Molnár Lajos úgy vélte, hiába folytatódik másodfokon a per, a súlyos eljárási hibák miatt hatályon kívül kellene helyezni az ítéletet, és elölről tárgyalni az ügyet első fokon.

Előléptetés jutott neki

A kémpert első fokon tárgyaló – és a jelek szerint súlyos eljárási hibákat elkövető – Debreceni Törvényszék katonai tanácsának egyik tagját, Böröndi Gábor tábornokot a Bocskai-lövészdandár parancsnoki posztjáról az elsőfokú ítélet után nem sokkal előléptették, és a honvédség összhaderőnemi parancsnokság parancsnokhelyettese lett. E beosztásában Böröndi a szárazföldi haderőnem vezetője.