Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Dominique Ducoux, az Auchan Magyarország Kft. vezérigazgatója közleményében jogi lépéseket helyezett kilátásba.
„Az Auchan Magyarország Kft. ma értesült a Gazdasági Versenyhivatal határozatáról, melynek sem az érvrendszerével, sem pedig a kiszabott, példa nélkülien magas bírságával nem ért egyet” – írta.
A cég vélemény szerint az elmúlt 17 évben, megalakulása óta minden jogszabályt betart, így a kereskedelmi törvényt is. Mivel a vállalat nem követett el jogsértést, minden rendelkezésre álló jogi eszközt meg fog ragadni, hogy ezt be is bizonyítsa, és bízik a bíróság tisztán látásában – írták.
A GVH közleménye szerint az Auchan 2006. június 1. és 2014. december 31. között a nem élelmiszer jellegű termékek beszállítóinak mintegy háromnegyedétől egyedi, százalékos mértékű, forgalomtól független, az átvett teljes nettó áruértékre vetített utólagos árkedvezmény-támogatási díjat kért azért, hogy az érintett vállalkozás termékei bekerülhessenek vagy bennmaradhassanak az Auchan árukészletében.
A GVH azonban nem azonosított olyan szolgáltatást, amelynek ellentételezésére szolgálhatott volna az utólagos árkedvezmény-támogatás, annak semmiféle teljesítményösztönző funkciója nem volt, tehát az gyakorlatilag – elnevezésétől eltérően – díjként működött.
A kereskedelmi törvény tiltja, hogy egy kereskedő egyoldalúan díjat számítson fel a beszállítóinak, hogy azok a kereskedői beszállító listára, illetve termékeik a kereskedői árukészletbe kerüljenek, továbbá nem szabhat ki díjat más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásért sem.
A bírság kiszabásakor a GVH az Auchan utólagos árkedvezmény-támogatásból elért nettó forgalmából indult ki. A GVH jelentős súlyosbító körülményként értékelte, hogy az Auchan változatlanul folytatta jogsértő magatartását az után is, hogy a GVH nyilvánosságra hozta 2012. júniusi, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-vel szemben hasonló okok miatt hozott határozatát. Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a beszállítók egy része (átlagosan 44 százaléka) nem kiszolgáltatott piaci szereplőnek tekinthető kis- és középvállalkozás volt.
