Ha a sorkatonaságról van szó, egyetért a kormány és az ellenzék

2015.03.26. 05:56

A litvánokkal ellentétben a magyar fiataloknak a jövőben egészen biztosan nem kell a kötelező katonai szolgálat miatt aggódniuk. A kormány nem tervezi a sorkötelezettség újra elrendelését, az ellenzéki pártok is inkább a szerződéses hadsereget fejlesztenék.

Sokakat meglepett, hogy a múlt héten Litvánia parlamentje a megnövekedett orosz katonai fenyegetettségre való tekintettel ideiglenesen visszaállította a kötelező sorkatonai szolgálatot. Ráadásul még vitába sem keveredtek a képviselők, az előterjesztést a 112 honatyából csak három nem szavazta meg, öten pedig tartózkodtak.

Az utolsó sorkatonák Szabadszálláson, 2004-ben végleg eltörölték.Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Nyár végén már soroznak

A litván védelmi minisztérium közlése szerint 19 és 26 év közötti férfiakat hívnának be kilenc hónapos fegyveres szolgálatra, és így öt év alatt 16 ezer tartalékost képeznének ki. Az első sorozásra már augusztusban-szeptemberben sor kerülhet.

A litván kormány nem titkolja, hogy az orosz beavatkozástól tartva hozta az intézkedést. Észtországgal és Lettországgal együtt korábban már Vilnius is kérte a NATO katonai erejének növelését a területen. Most úgy tűnik, a hárommilliós ország a saját kezébe vette az irányítást.

A magyaroknak nem kell menniük

Bár a litván példa egyelőre egyedi eset volt, a jövőben egyáltalán nem zárható ki, hogy mások is követik a vilniusi kormány döntését. A magyar fiataloknak azonban nem kell attól félniük, hogy a közeljövőben behívót kapnak. Nemcsak a kormány tervei között nem szerepel a kötelező sorkatonai szolgálat, de az ellenzéki pártok sem támogatják.

A sorozott hadsereg utolsó napjait a Hősök terén is számoltákForrás: MTI/Bruzák Noémi

A hadsereg azonnal cáfolt

Utoljára tavaly röppent fel a hír, hogy az ukrajnai konfliktus miatt esetleg Magyarországon is újra bevezetnék a kötelező sorkatonaságot, de Takács Attila dandártábornok, az 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka ezt már akkor egyértelműen cáfolta.

A kormánnyal ebben a kérdésben kivételesen az ellenzéki pártok is egyetértenek. A kötelező sorkatonai szolgálat bevezetése egyik parlamenti párt programjában sem szerepel, ezt pedig az Origo kérdésére is megerősítették.

Az MSZP növelné a költségvetést

„Az MSZP nem támogatja a békeidejű sorkötelezettség visszaállítását. 2004-ben, amióta a sorkatonai szolgálat megszűnt, azóta a professzionális haderő fenntartása és fejlesztése a cél” – nyilatkozta Demeter Márta.

Az országgyűlési képviselő arra is emlékeztetett, hogy a párt 2010 óta minden évben javasolja a Honvédség költségvetésének emelését a Fidesz-KDNP kormánynak, de hiába. A védelmi kiadások ma sem érik el a GDP 1%-át.

Esküt tesznek a szerződéses katonák. Egyelőre maradnak.Forrás: MTI/Kovács Attila

A Jobbik önkéntes képzést szeretne

Jelenleg a Jobbik sem tudná elképzelni a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését. Véleményük szerint erről csak és kizárólag abban az esetben lehetne szó, ha Magyarországot közvetlen katonai fenyegetés érné.

A párt szerint jelen helyzetben inkább a hivatásos, szerződéses hadsereget kellene fejleszteni, hiszen – mint írták – a NATO elvárásai miatt a magyar honvédség jelenleg csak „aszimmetrikus hadviselésre” alkalmas. (Vagyis terroristák, gerillák elleni fellépésre, szemben a hagyományos háborúval, amikor két állam reguláris alakulatai harcolnak egymással.)

A Jobbik azt viszont mindenképpen támogatná, hogy a tartalékos rendszer részeként lengyel mintára vállalkozó kedvű fiataloknak bevezessenek egy önkéntes, állami forrásból finanszírozott kiképzést, ez azonban semmiképpen nem azonos a sorozott hadsereggel – tették hozzá.

Az ellenzék szerint a hivatásos hadsereget kellene fejleszteniForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Tíz éve szereltek le

Magyarországon 2004. november 3-án, 135 éves hagyomány után szűnt meg a békeidejű sorozás intézménye. Az utolsó sorozott katonák 2005-ben szereltek le. Az azóta eltelt 11 évben többször felreppentek olyan hírek, hogy újra bevezetnék a sorozást, de ezt a kormányok minden alkalommal cáfolták.

A jogszabályok alapján jelenleg Magyarországon csak két különleges esetben lehetne sorozni, megelőző védelmi helyzetben vagy rendkívüli állapotnál, és csak a 40 év alattiakat érintené.

Az unióban sem jellemző

Az Európai Unióban már csak Ausztria, Dánia, Finnország, Görögország és Ciprus ragaszkodik a kötelező sorozáshoz, de a norvég és a svájci fiataloknak is be kell vonulniuk.