A brókerpanama okait keresi Magyar György

2015.03.30. 13:58

A magyar hatóságoktól nem vár érdemi segítséget a brókerbotrány hátterének feltárásában Magyar György, a mintegy kétezer brókerkárosultat védő ügyvéd, ezért független vizsgálóbizottságot toboroz.

Hazai és nemzetközi szaktekintélyekből álló független vizsgálóbizottsággal elemeztetné a brókerbotrány pénzügyi és jogi hátterét Magyar György, akinél már a Quaestor, illetve a Buda-Cash mintegy kétezer ügyfele jelentkezett. Az ügyvéd az Origónak elmondta: már szerveződik a szakmai bizottság, amelytől azt várja, hogy a politikától függetlenül, szakmai alapon tárja fel a "panamázás" hátterét.

Kétezer károsult jelentkezett

Már csaknem kétezer brókerkárosult jelentkezett Magyar György ügyvédnél: háromnegyedük quaestoros, negyedük a Buda-Cash ügyfele volt. Köztük vannak a Honvéd Egészségpénztár tagjai is, akiknek szintén beragadt a pénzük, mintegy 2,1 milliárd forint.

Magyar György ügyvéd szakmai stábot gyűjt, hogy kibogozzák a szálakatForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az ügyvéd az Origónak elmondta: ahhoz, hogy lássa, esetükben milyen eljárás a legcélravezetőbb, alaposan meg kell vizsgálni a brókerbotrány hátterét.

Ehhez azonban a "panamázás" hátterét is fel kell tárni, alapvető kérdésekre kell választ kapni, ám az ügyvéd ebben az esetben nem látja a magyar hatóságokban a megoldáshoz vezető, segítő szándékot, nem vár hatékony eredményt tőlük.

Szakmai bizottságot szervez

"Rájöttünk, hogy így érdemi eredményre nem számíthatunk, ezért felkértem egy hazai és nemzetközi szaktekintélyekből, pénzügyi szakemberekből és jogászokból álló szakmai bizottságot részletes szakvélemény készítésére" – mondta Magyar, aki a tagok nevét egyelőre nem akarta elárulni.

A Quaestor-ügyfelek megrohamozták az irodát a csődvédelem bejelentése utánFotó: Dudás Szabolcs - Origo

A bizottságnak fel kellene tárnia:

  • Milyen szabályok vonatkoznak az értékpapír-kereskedelemre, és ezek megfelelőek-e?
  • Milyen előírások vannak az állami pénzek parkoltatására, és ezek kielégítőek-e?
  • Sérülhetett-e a brókerügyekben az államháztartási törvény, és ha igen, mely pontokon?
  • Felmerül-e a bennfentes kereskedelem gyanúja, és mi erre a nemzetközi gyakorlat?
Előre tudják, hogy drágul a cukor?
A Quaestor-ügyben az ellentmondó kormányzati kommunikáció és az eddig nyilvánosságra került információk alapján Magyar Györgynek az jutott eszébe, a rendszerváltás előtt, az MSZMP-tagok már két nappal korábban megtudták, hogy központilag felemelik a cukor árát, és még a drágulás előtt be tudtak vásárolni belőle olcsóbban, mint az emberek.

Semmi jóra nem számít

Ugyan az ellenzék is aggályokról beszél, kérdésekkel bombázza a brókerügyben az állami szerveket, sőt az LMP-s Schiffer András parlamenti vizsgálóbizottságot is kezdeményezne az ügyben, Magyar György mégsem bízik ezek sikerében – ahogy az állami szervek érdemi tényfeltáró munkájában sem.

Quaestor-károsultak demonstrációja vasárnap DebrecenbenForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az ügyvéd ezt azzal indokolta, hogy szerinte "az állami szervek mind érintettek lehetnek a botrányban", a kormány ugyanúgy, mint felügyeleti szervként a jegybank, az ügyészség vagy az Állami Számvevőszék. Hozzátette: úgy érzi, ügyfeleinek sincs bizalmuk ezekben a szervekben.

Lázár János miniszter szerint semmilyen bennfentes információjuk nem voltFotó: Bielik István - Origo

"Ha az MNB-nek írok, az lesz Matolcsy válasza, hogy ezt elődje, a PSZÁF és Gyurcsány szúrta el, ha a Miniszterelnökségnek, azt válaszolják, hogy nem is volt bennfentes információjuk, ha összehívnak egy parlamenti bizottságot, nem is biztos, hogy az létrejön" – sorolta előre aggályait az ügyvéd.

Sok még a nyitott kérdés

A Magyar György felkérésére hamarosan munkához látó szakmai bizottságnak saját munkaterve alapján jogi, pénzügyi és közgazdasági szempontból kellene áttekinteni a brókerbotrányt, és lehetőség szerint feltárni az ahhoz vezető okokat, körülményeket.

A lavina elindítója a Buda-Cash volt, aztán a Quaestor következettForrás: MTI/Sallmayer Gábor

Így választ kellene találniuk arra is, hogyan lehetett hamis kötvényeket eladni a magyar piacon, vagy miként lehetett akár igaziakat egy nem létező, fiktív személy nevében megvásárolni. Magyar György választ vár arra is, hogyan bocsáthatott ki több tízmilliárd forint értékben kötvényt egy tízmilliós tőkéjű cég?

Párizstól Madridig menne
Magyar György elárulta, hogy állásfoglalást kér az ügyben a madridi székhelyű Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezetétől éppúgy, mint egy másik, párizsi szervezettől, az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságtól.

Mikor lehet ebből pénz?

A károsultak száma több tízezer lehet, és ha csak a Quaestor Hrurira Kft. kötvényeit nézzük, akár 150 milliárd forint sorsa is kérdéses – vázolta a helyzet komolyságát Magyar György, kiemelve: nagyon sok a kisbefektető, nekik csak néhány millió forintjuk volt befektetve.

Magyar György szerint a százmilliárdos kár tízezreket érintFotó: Origo

Polgári ügyben pertársaságot alapítani az ügyvéd szerint egyelőre nem célszerű, sokkal indokoltabb precedensügyeket kreálva tesztelni a lehetőségeket. Büntetőügyben azonban szerinte megoldható az egységes fellépés. Azt, hogy az eljárások meddig húzódhatnak, mikor juthatnak pénzükhöz a károsultak, egyelőre nem találgatta az ügyvéd. 

A "mély zsebet" kell keresni

Magyar György a lehetséges forgatókönyvekről úgy vélte, a kft. megpróbálhat csődvédelembe menekülni, és nem kizárható a zrt. és a kft. felszámolása sem. A felszámolási eljárás megindulása szükséges a cégvezetés felelősségének megállapításához és a cégvagyon mielőbbi likvidálásához – tette hozzá.

Az ügyvéd szerint megnyerhetők a perek, a kérdés az, hogy a jogerősen elmarasztalt adós fizetőképes lesz-e. Mindig a "mély zsebet" kell keresni – fűzte hozzá.

LMP: vissza egészen 1997-ig

Az LMP olyan vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte hétfőn a parlamentben, amely a tőkepiaci törvény hatálybalépésétől, vagyis 1997-től vizsgálná, hogy a brókercégek és a politika összefonódása, illetve a jogszabályi környezet hogyan veszélyeztette a kisbefektetők pénzét.

Az LMP-s Schiffer András visszamenőleg 1997-ig vizsgálódnaFotó: Polyák Attila - Origo

Schiffer András társelnök-frakcióvezető szerint a parlament előtt álló legfontosabb feladat jelenleg az, hogy a kisbefektetők a pénzükhöz jussanak, a teljes körű kártalanítás és igazságtétel azonban szerinte is elképzelhetetlen annak feltárása nélkül, mi vezetett a kialakult helyzethez.

Tarsoly már előzetesben

A Quaestor vezérét eközben a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte vasárnap. Tarsoly Csaba már csütörtök éjszaka óta a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai fogdájában raboskodott egy kétszemélyes cellában, most újabb 30 napra biztosan rácsok mögött marad.

Tarsoly Csabát elviszik a rendőrök az előzetes elrendelése utánForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Tarsolyt és két társát – feleségét és egyik befektetési tanácsadóját – szokatlan, maratoni tárgyalás után helyezte előzetesbe a Budai Központi Kerületi Bíróság. Ügyvédje, Papp Gábor szerint nem áll fenn a szökés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye, ezért megfellebbezik a döntést.

A külügy időben menekült 

A múlt héten kiderült, hogy a kormány személyesen is érintett volt a botrányban, hiszen a Külgazdasági és Külügyminisztérium cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház is jelentős összegeket tartott a Quaestornál, és más állami cégek is érintettek lehetnek. A tárca azonban még a bedőlés előtt kimenekítette a pénzét, igaz, hogy az állampapírok helyett készpénzt kapott vissza.

Orbán Viktor elismerte, hogy ő adott utasítást: vegyék ki az állami pénzeketForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök maga ismerte el, hogy a Buda-Cash bedőlése után ő utasította a minisztériumokat arra, hogy vegyék ki pénzüket a brókercégekből. Később ezt egyszerű életösztönnel magyarázták, és tagadták, hogy a kormánynak bennfentes információi lettek volna. 

Korábban döntött Orbán

Az állami hírcsatorna, az M1 információi cáfolták Lázár János miniszter korábbi állítását, miszerint Orbán Viktor csak március elején adott utasítást arra, hogy a kormányzati szervek kimenekítsék vagyonukat a brókercégekből. Egy kormányülési jegyzőkönyv szerint ugyanis ez egy héttel korábban történt.

Tarsoly Csaba még levelet is írt a krízisről a kormányfőnekForrás: MTI/Krizsán Csaba

A Miniszterelnökség az Origónak elismerte: a kormányfő 25-én döntött, tehát Lázár János rosszul emlékezett. Vagyis mégis mindenki más előtt lehetett sejtése a Quaestor-botrányról a kabinetnek, sőt Tarsoly Csaba még levelet is írt a kormányfőnek, ugyanakkor, amikor a jegybanknak is, a kabinet mégsem szólt senkinek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK