Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Quaestor-ügy eszkalálódásával egy időben figyelemre méltó (le)váltás következik a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) egyik háttérintézményének élén – éppen arról a szervezetről van szó, amelyik jelentős összeget kezeltetett a csődbe ment brókercéggel. A tárcát vezető Szijjártó Péter még egy március 9-i háttérbeszélgetésen mondta el az Origo kérdésére, hogy április 1-jén távozik posztjáról Kerekes György, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) vezérigazgatója.
A KKM ezt most ismételt érdeklődésünkre megerősítette. „Kerekes György már februárban jelezte a miniszternek és a (területet felügyelő Magyar Levente) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárnak, hogy április elejétől a magánszektorban kívánja folytatni a tevékenységét” – közölte a minisztérium.
Három hete ez még nem tűnt akkora szenzációnak, csakhogy közben az Index kiderítette, hogy a Quaestor – Orbán Viktor utasítására – éppen az említett háttérbeszélgetéssel egy időben, azaz március 9-én délután utalta vissza az MNKH általa államkötvényekben kezelt 3,8 milliárd forintját. Ráadásul vélelmezhető, hogy a tranzakcióban szabálytalan elsőbbséget adtak az MNKH-nak, hiszen a szokásos tárgynap plusz két nap kifizetési idő helyett még a felszólítás napján átutalták az összeget.
A KKM az Origo kérdésére közölte: Kerekes György távozásának
„semmi köze nincs a Quaestor-ügyhöz”.
Azt viszont már nem tudtuk meg, hogy a vezér – a magánszektorhoz való vonzódásán kívül – miért hagyja ott a Szijjártó-féle külügy egyik zászlóshajójának számító intézményt, ahogyan az sem világos, hogy ki lesz az utódja.
Maga az MNKH egyébként meglehetősen rejtélyes szervezet, működési elveihez saját honlapjukon sem találunk érdemi fogódzót. Az eddig 26 országban megnyitott kereskedőházakról például semmilyen adat (posta- vagy e-mail cím, telefonszám, esetleg külön honlap) nem áll rendelkezésre, így az is talányos, hogy az olyan kereskedőházakba, mint a botswanai vagy a laoszi, hogyan talál be egy Magyarországgal üzletelni kívánó helyi üzletember.
A KKM-nél erre is van magyarázat: álláspontjuk szerint az irodák listája a többi között azért nem nyilvános, „mert tálcán kínálná a lehetőséget az MNKH megkerülésére”. Vagyis ha egy magát verseny- és exportképesnek gondoló magyar kkv állami segítséget szeretne igénybe venni az említett 26 országban folytatandó tevékenységéhez, kizárólag az MNKH közvetítésével tudja ezt megtenni.
A szervezet 2014-ben, a KKM adatai szerint, 130 millió euró értékű exportügyletben működött közre, amely a tavalyi magyar külkereskedelem mintegy 2 százaléka.
