Kettőzni kell a háziorvosok támogatását, vagy baj lesz

dr. Selmeczi Kamill, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségének elnöke

Az egészségügy problémáit körüljáró és a Zombor-koncepciót megelőző sorozatunk harmadik részében dr. Selmeczi Kamill, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségének elnöke ad interjút. Selmeczi szerint duplázni kellene a háziorvosok állami támogatását, mert a fizetésük pluszmunka vagy hálapénz nélkül nem éri el a havi nettó 260 ezer forintot. Ezzel párhuzamosan viszont törvény rendezheti a hálapénz kérdését, vagyis elvárni nem lehetne, de ha adják, nem minősülne bűncselekménynek az elfogadása. Interjú.

Az interjú röviden:

• Sorozatunk első részében dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség elnöke kijelentette, hogy duplázni kell a magyar orvosi béreket, különben nő az elvándorlás.
• Sorozatunk második részében dr. Bélteczki János, a Magyar Orvosszövetség elnöke szerint 2020-ra 3,5-4 millió embernek nem lesz háziorvosa, sőt mindennap 3 orvos és legalább 2 egészségügyi dolgozó hagyja el az országot.
• A napokban robbant a hír, hogy legalizálhatják a hálapénzt, amit a Rezidensszövetség elnöke "szoftkorrupt" megoldásnak hívott.
• De az Origo értesülései szerint az sem elképzelhetetlen, hogy elkaszálják a Zombor-csomagot.
• A Fakoosz szerint havi egymillió forint helyett kétmillióra lenne szükség a háziorvosi rendszer biztos működtetésére.
• A háziorvosok jelentős része ma sem keres annyit, mint egy szakorvos, vagyis bérük kiegészítéseként elfogadják a hálapénzt vagy túlóráznak, ami viszont leterhelést jelent.
• A szocialista kormányok nagy bűne, hogy nem emelték meg az egyetemre felvehető orvostanhallgatók számát, és nem egyeztettek a szakmával az egészségügyi átalakításokkor.
• Az interjú a P+ TV április 11-i, 21:35-ös Beszélgetés+ című adásának szerkesztett változata, a teljes beszélgetés megtekinthető itt.

Kapott ön már hálapénzt?

Én háziorvos vagyok, tradíciója van annak, hogy a mi szakmánkban ez előfordul. Jelentősége évtizedekkel ezelőtt volt, amikor igen alacsony volt a munkabér, és a lakosságtól kapott mindenféle hálát kifejező juttatás része volt a jövedelmünknek és bizony, jól is esett és ebből tudtunk létezni. Mára a háziorvosi körben is jelentősen lecsökkent a hálapénz aránya. Különösen vidéken és az alacsonyabb jövedelmű területeken nincs jelentősége annyira, hogy a pályaválasztásban fontos legyen.

Hadd idézzek önnek: "El kell jutni arra a szintre, hogy minden típusú hálapénz elfogadása és adása bűncselekmény legyen". Ezt dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség elnöke mondta. Egyetért ezzel? Hogyan jutunk el idáig?

Egyetértek ezzel, de ez egy hosszú folyamat. Megértem a fiatal kollégákat akkor, amikor itthon, egy tiszta rendszerben akarnak dolgozni, és nem akarják, hogy a jövedelmükbe kelljen kalkulálni a hálapénzt, ahogy azt mi évtizedekig tettük.

Ez káros a rendszerre?

Mindenféleképpen, sőt megalázónak tartom még idős fejjel is. Jobbnak tartom, ha a munkámat az téríti meg, ami a feladatot rám rótta, tehát az állam tenné.

Hogyan épül fel egy háziorvos havi jövedelme?

A háziorvosok közel 99%-a vállalkozóként vagy vállalkozásban dolgozik. A fő bevételét ezeknek a vállalkozásoknak az OEP havi támogatása biztosítja, amiből a praxis minden költségét ki kell gazdálkodni. A probléma az, hogy az évtizedek alatt ez a forrás elértéktelenedett. Éppen a háziorvos, aki gazdálkodik, nagyon kis összeget tud saját bérként a vállalkozásból kivenni. Ez is oka, hogy a fiatalok nem ezt a pályát választják, hiszen látják, hogy ezért nem érdemes vállalni.

Dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség elnöke és dr. Bélteczki János a Magyar Orvosszövetség elnöke is azt mondta, hogy az évente végző hallgatók közül csupán csak 60-80 hallgató lesz háziorvos. Közben pedig 2020-ig 4 ezer háziorvos lép ki a jelenleg 10 ezer fős rendszerből, holott voltak intézkedések a helyzet javítására, nem?

Igen, az elmúlt kormányzati ciklusban megtörtént az első komoly lépés. Vagyis a 2002 óta elértéktelenedett finanszírozást megemelték, de ennek a nominális értéke csekély volt ahhoz, hogy azt a vonzást megteremtse, amit a háziorvosi rendszer indulása. Akkor azzal ért el jó eredményt az állam, hogy 30%-kal megemelte az akkori körzeti orvosi kasszát. Most is sokkal nagyobb mértékű emelésre lenne szükség.

dr. Selmeczi Kamill, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségének elnöke Forrás: jokortv.hu

Mekkora összegről beszélünk?

Egy átlag praxis bevétele az eddigi lépések ellenére sem éri el, vagy csak alulról a havi egymillió forintot.

Ennek durván egyharmada visszakerül az állami költségvetésbe, a nővérek és takarítószemélyzet bérén keresztül. A maradék nettó összeg biztosítja a napi működést és a közüzemi számlák kifizetését. A végén pedig marad az alacsony háziorvosi fizetés, amit mi mindannyian, akik praxisban dolgozunk, úgy kompenzálunk, hogy túlmunkát vállalunk.

Akkor önök leterheltek? Mit jelent a kompenzáció?

Ehhez az ügyeletek tartoznak a szabad időnkben. Van, aki üzemorvos például, a napi 8 órás munkaidőn felül. De elvállalhatunk olyan szerződéses munkát is, ahol háziorvosi jelenlétre szükség van. Illetve az idősebb generáció jó része magánorvosi rendelést is vállal. Jelentős a munkával töltött idő, és meghaladja azt, ami jogszabályilag lehetséges.

Egy átlag praxis bevétele az eddigi lépések ellenére sem éri el, vagy csak alulról a havi egymillió forintot. Forrás: zaol.hu

Milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy önök ne kényszerüljenek pluszmunkára? Önök állami részről pályázati rendszerre, béremelésre gondolnak, vagy mi lehet a megoldás?

A praxisok fele vidéken, falusi környezetben működik, ahol a megélhetést is biztosítani kell. Alapvetően azt a gyakorlatot szeretnénk, ha folytatná a kormány, amit az előző ciklusban. Mivel mi vállalkozásból élők vagyunk, így célzottan béremelést nem lehet megvalósítani. A béremelést úgy lehet megoldani, ha a havi finanszírozásunk megnövekszik.

Ez mekkora lenne?

A jelenlegi duplája lenne. Ebből egy több évtizede szakorvosként dolgozó kolléga bérét lehetne kifizetni.

Ez az előbb említett havi egymillió forint kétszerese, azaz kétmillió forint lenne?

Így van. Mert ha összehasonlítjuk más munkaterületeken tevékenykedők lehetséges jövedelmével, akkor az alatt van a háziorvosok bére.

Dr. Bélteczki János azt mondta, hogy egy 10-15 éve praktizáló szakorvos nettó 260 ezret keres. A háziorvosi bér ez alatt van, és ezt egészíti ki a hálapénz?

Igen, így van, és ezt csak pluszmunkával lehet kigazdálkodni. Az lenne az ideális, ha az átlagos 1200-1300 fős praxisban dolgozik az orvos, hanem a területi adottságok révén inkább a 2000-es praxishoz lenne közelebb, amivel már a finanszírozás is magasabb, de ez is csak közelíti a szakorvosi fizetést. Ráadásul ez is csak egy nővérrel oldható meg, mert két nővér esetén már a saját bérét kell csökkentenie.

A 2002 és 2010 közötti kormányok egészségügyi átalakításait nagy viharok követték a közéletben. 2010 óta mi volt jó elképzelés, és mivel nem ért egyet?

Hát megmondom őszintén, hogy arra az időszakra jobb nem emlékezni.

Nem volt tárgyalás a szakma és a tárca között. Ennek lett számos olyan eredménye, amit az orvostársadalom nem tudott elfogadni. Rengeteg konfliktus képződött ebből. Én egyet szeretnék kiemelni, ez a vizitdíj kérdése, amit aztán vissza is kellett vonni. Ha már nem emlékeznének rá, akkor elmondom, hogy a vizitdíj bevezetése az alapellátásban úgy történt, hogy előzőleg elvontak egy bizonyos pénzösszeget, mondván, hogy a vizitdíj ezt kiegészíti, majd amikor visszavonták, akkor ezt elfelejtették visszaállítani. Hosszas tárgyalások után sikerült csak kompenzálni, és ez a csökkenés egészen a 2010-es intézkedésekig így is maradt.

2010 után a kormány tárgyalt önökkel?

Lényegesen javult a helyzet. Egyfajta béke alakult ki, nyitottabbá vált a kormányzat a tárgyalásra, és elfogadták a szakma javaslatait. Bár késve, de elindult egy bérfejlesztés, amivel lehet garantálni az ellátást.

3,5-4 millió embernek nem lesz ellátása a kormányzati stratégia szerint is. Hogy készülnek fel erre a helyzetre?

Fel lehetne sorolni politikai felelősöket azért, hogy ez a helyzet így alakult.

Volt a Bokros-csomag, aminek egyik döntése lecsökkentette az orvosi egyetemre felvehető hallgatók számát. 2004 előtt ezt meg kellett volna emelni, mert számolni kellett volna a kivándorlással. Forrás: zaol.hu

Mondjon egy párat.

Még a 2004-es uniós csatlakozás előtt figyelmeztettük az akkori kormányzatot, hogy ha ezzel egy időben nem történik egészségügyi bérfelzárkóztatás, akkor megindulhat egy jelentős migráció, ami kezelhetetlenné válik, és döntően rontja az egészségügyi ellátórendszer minőségét. Ezt előrelátóbb politikai döntéshozással időben kezelni lehetett volna.

EU-s standard szerint az adott ország átlagbérének háromszorosa kell, hogy megillessen egy orvost. Ez nálunk 240 ezer forint körül van, aminek a háromszorosa...

Hát ez egy szép álom. Mi már annak is örülnénk, ha egy uniós jogszabálynak eleget tennénk. Miszerint ha valaki egy unión kívüli országból orvosként tevékenykedve telepszik le egy uniós országban, akkor az ottani átlagkereset másfélszeresét kell kapnia bérként. Egyfajta pozitív diszkrimináció ez, hogy ne lehessen olcsón unión kívülről érkező munkaerőhöz jutni. Mi kiszámoltuk - mert ránk, magyarokra is vonatkozik ez a szabály -, ha ezt a bért az orvosok megkaphatnák, akkor már az elég lenne. De van itt még egy dolog. Volt a Bokros-csomag, aminek egyik döntése lecsökkentette az orvosi egyetemre felvehető hallgatók számát. 2004 előtt ezt meg kellett volna emelni, mert számolni kellett volna a kivándorlással. Mára ugyan növekedett ez a szám, de már ötödévben sok esetben szerződés van a hallgatók zsebében külföldi munkavállalásra és be sem lépnek az orvosi működési rendszerbe, sőt nyilvántartásba sem vetetik magukat.

Nem akarok politikai vizekre evezni, de végig kell gondolni, milyen következménye van annak, ha a népesség harmada, közel fele ellátatlan marad. Forrás: MTI/Balázs Attila

Elöregedő társadalom, kivándorló hallgatókkal. Lesz több pénz a rendszerben? Megakadályozható az elvándorlás vagy visszacsábíthatók, akik kimentek?

Én úgy vélem, hogy a politika felelőssége óriási, mert olyan ellátórendszer fenntartása és fejlesztése a feladat, ami minden egyes állampolgárt érint. Nem akarok politikai vizekre evezni, de végig kell gondolni, milyen következménye van annak, ha a népesség harmada, közel fele ellátatlan marad. Mi úgy ítéljük meg, hogy a magyar háziorvosi rendszer hungarikum.

Miért?

Mert Európában egyedüliként szakorvosok a háziorvosok. Ezt nyugati egészségügyi vezetők is tudják, ezért nem véletlen a háziorvosok csábítása versenyképes fizetésekkel.

Visszatérve a kérdésre, akkor nincs pluszforrás az egészségügyben?

Magában a finanszírozási háttérben, abban a módozatban, ahogy megtermelik az erre fordítható pénzt, abban nincs többlet.

Ez hozzájárulást igényelne?

Szeretnék rávilágítani egy tényre. Ha a gazdaság versenyképességét javítani akarom, akkor az élő munka terhét kell csökkenteni. Mit is jelent ez? A járulékok csökkentését. Ki a vesztese ennek? Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amely azért van, hogy biztosítsa az egészségügy forrásait. Már most is 50%-ot meghaladó az a bevétel, ami úgynevezett járulékokból származik, és ahhoz, hogy a rendszer a jelenlegi szinten működjön, jelentős költségvetési támogatás kell. Azt kell átgondolni, hogy ennek a forrásait hogyan lehet növelni. A környező volt szocialista országok GDP-arányos ráfordítása mindenhol magasabb, mint nálunk. Ma már ennek a reális fedezete megvan, ezt a gazdaság megtermeli, ezért mondom azt, hogy csak politikai döntés, hogy az egészségügy milyen forrásokból gazdálkodik.

Mit gondol, mit tartalmaz a hamarosan megjelenő egészségügyi koncepció?

Ezt a helyzetet fogja kezelni, és szerintem többletforrást kell betenni, ami költségvetési forrás lesz. Csak zárójelesen gondolom a magánforrások bevonását.

Számít új biztosítási rendszer felépítésére?

Azt kell tisztázni, hogy a társadalombiztosítás, és azon belül az egészségügyi biztosítás marad-e költségvetési intézmény, amely kifizet, és ez a feladata, tehát csak a nevében biztosító vagy elkezd valóban biztosítóként működni. De ezt sem lehet pénz nélkül működtetni, mert előbb tőkét kell juttatni, hogy hozamokat tudjon produkálni. Hogy például be tudjon fektetni a rendszerbe, hogy hosszabb távon csökkentse a költségeit. Ha valódi biztosítóként kezd el működni, a ma még egészségbiztosítási pénztár, akkor esély van arra, hogy az egészségügy forrásai ilyen keretek között is tudnak bővülni.