Több százmilliót már biztosan megér a budapesti olimpia

2015.04.21. 06:02

Kevés híján egymilliárd forintot már biztosan megér a 2024-es budapesti olimpia. A Magyar Olimpiai Bizottság 889 millió forintot kapott a költségvetésből, ennek egy részét a szervezet 120. évfordulójának megünneplésére és az olimpiai pályázat társadalmi párbeszédének megszervezésére szánják – tudta meg az Origo.

Az olimpiai mozgalommal összefüggő feladatok támogatására 889 millió forintot csoportosítanak át a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési maradványából az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Az erről szóló határozat március 24-én jelent meg a Magyar Közlönyben.

Olimpiai park már van BudapestenForrás: MTI/Róka László

Segít a gazdasági növekedés

Amikor érdeklődtünk az Emmi sportért felelős államtitkárságán, ott azt a választ kaptuk, hogy a teljes összeget a Magyar Olimpiai Bizottságnak szánják. „A plusz támogatás biztosítását a gazdasági növekedés teszi lehetővé” – tették hozzá.

Pluszpénz a sportolóknak

Ez nem jelenti azt, hogy a közel egymilliárd forintnak ne lenne helye. Az Emmi tájékoztatása szerint a pénz egy része a Rio de Janeiró-i olimpiára való felkészülés többletfeladataira megy el. A világ legnagyobb sporteseménye kevesebb mint 500 nap múlva lesz Brazíliában, a magyar csapat nagy reményekkel indul. A sportadat- és médiaszolgáltatással foglalkozó Infostrada Sports előrejelzése szerint Magyarország 17 éremmel a 10. helyen végez majd az induló országok között.

Születésnap milliókból

A pénz többi részét azonban nem a riói, hanem a reménybeli budapesti olimpia tervezése, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság születésnapja viszi majd el. A MOB idén ünnepli fennállásának 120. évfordulóját, ezt pedig látványos eseményekkel kívánja emlékezetessé tenni. Bár ezeket egyelőre még csak tervezik, az Emmi azt ígérte, hogy mindenképpen „látványosak és érdekesek” lesznek, és a lakosság ingyen látogathatja őket.

Exkluzív kiadvány

A Magyar Olimpiai Bizottságtól is arról tájékoztatták az Origót, hogy mindenképpen nagyszabású eseménnyel készülnek. 

„Abban az esetben, ha pozitív döntés születik a 2024-es budapesti olimpiai pályázat ügyében, az évforduló nagyszerű alkalom lehet egy sportdiplomáciai csúcstalálkozóra. Természetesen ennek megfelelő rendezvénysorozattal, gálával készülünk” – írták.

A MOB tervei szerint egy exkluzív kiadványt is megjelentetnek az évfordulóra.

Rio de Janeiróban már javában készülnek a  2016-os olimpiáraForrás: AFP/

Társadalmi párbeszéd

A költségvetési maradvány felhasználásának legfontosabb célja mégis a tervezett 2024-es budapesti olimpia. Több százmillió forintot szán a szervezet arra, hogy részt vegyen a konzultációs pályázati szakaszban, és hogy minderről társadalmi párbeszédet kezdjen.

Az, hogy ez pontosan mit jelent, nem teljesen világos, csak az biztos, hogy a MOB szakmai és gazdasági szervezetekkel egyeztet majd, konferenciákat szervez, és a lakosságot is tájékoztatja az olimpiai részvételről. Ennek egyik első lépéseként a MOB március 24-én média-csúcstalálkozót szervezett, ahol 57 médium – köztük az Origo – vezetői közös nyilatkozatot írtak alá arról, hogy támogatják a budapesti olimpiarendezésről szóló társadalmi párbeszédet.

Tizedszerre próbálkozunk

A modern kori olimpiák történetében ez lesz a tizedik alkalom, hogy felvetődik egy esetleges budapesti rendezés, de eddig az összes kezdeményezés hamvába holt. A rendszerváltás után először Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be Juan Antonio Samaranch akkori NOB-elnöknek 2001-ben, hogy a magyar főváros pályázni szeretne a 2012-es játékokra. Két év múlva azonban a Medgyessy-kormány pénz hiányában lefújta a terveket.

Nem telt bele sok idő, 2005-ben 15 magyar nagyvállalat kezdeményezésére megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom. Az egyesület azt a célt tűzte ki, hogy a magyar főváros 2016-ban vagy 2020-ban legyen házigazdája a világ legfontosabb sporteseményének. A pályázatot előkészítő törvénytervezetet végül nem is tárgyalta az Országgyűlés.

Nagyobb az esélyünk

Az, hogy két sikertelen próbálkozás után most újra felvetődött a budapesti olimpia lehetősége, valamint pénzt is áldoz rá a kormány, egyáltalán nem véletlen. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kongresszusa tavaly decemberben fogadta el az Agenda 2020 reformprogramot, ez pedig kimondja, hogy a jövőben a gazdaságosság miatt a nyertes város több külső helyszínen vagy kivételes esetben akár még határon túli településeken is megrendezheti a különböző sporteseményeket.

Orbán Viktor, Borkai Zsolt, Szabó Bence és Kósa Lajos a 2019-es és 2021-es vizes világbajnokság rendezéséről szóló magyar pályázat prezentációja előtt Barcelonában. Jöhet az olimpia is?Forrás: MTI/Kovács Anikó

Rendkívüli közgyűlés

A Magyar Olimpiai Bizottság pedig éppen erre épít, hiszen – mint azt Borkai Zsolt elnök korábban elmondta – egy budapesti olimpia rendezésébe így akár Debrecen, Szeged és Győr is beszállhatna. Ezért is tartott a MOB rendkívüli közgyűlést február 6-án, a tanácskozásra pedig az Olimpiai Védnöki Testület készített anyagot, hogy megvizsgálhassák a lehetőségeket.

Azt Borkai is elismerte, hogy az olimpiai rendezés mindig hatalmas vitákat generált, ami a MOB-elnök szerint hasznos, mert „ezekből lehet tanulságokat levonni, építkezni. De az is fontos, hogy a lényegét ne árnyékolják be ezek a nézeteltérések”.

Boston, Hamburg, Párizs

Budapestnek mindenesetre igazi nagyágyúkkal kell majd versenyeznie, ha valóban meg akarja rendezni a 2024-es játékokat. Az Egyesült Államokban már eldőlt, hogy Boston pályázik, de az amerikai nagyvárosban jövőre népszavazást rendeznek a pályázat lakossági támogatásáról. Németországból Hamburg, Olaszországból pedig Róma jelezte eddig a hivatalos pályázatot, de nagyon úgy néz ki, hogy Párizs, Isztambul, Doha és a Dél-afrikai Köztársaság is a jelentkezők között lesz.

A rendezési szándék bejelentésének utolsó időpontja idén szeptember 15-e, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság pedig két év múlva, 2017. szeptember 15-én dönti el és hirdeti ki a 2024-es nyári játékok helyszínét.