A kormány a doktoranduszokkal is kiszúr

2015.04.22. 13:23

Nem csak az alap- és mesterképzést érintik majd hatalmas változások a magyar felsőoktatásban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kiszivárgott előterjesztése szerint a kormány a doktori képzést is átalakítaná. 

Doktori képzést már eddig sem volt túl egyszerű szerezni Magyarországon, bár szinte minden egyetem kínál PhD-tanulmányokat. A sikeres államvizsgától megrészegülve sokan bele is vágnak a hároméves képzésbe, egyes adatok szerint azonban a 60 százalékot is elérheti azoknak a száma, akik végül nem adnak le disszertációt.

A legnagyobb gond ezzel az, hogy a doktoranduszok havonta százezer forint állami ösztöndíjat kapnak, így ha félidőben abbahagyják a képzést, akár milliókba is kerülhetnek az államnak – a kitűzött cél elérése nélkül.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Több idő, pénz és vizsga

Éppen ezzel indokolta előterjesztésében az Emberi Erőforrások Minisztériuma, miért alakítanák át gyökeresen a doktori iskolákat. A felsőoktatási államtitkárság terve szerint az eddigi három évről négyre – pontosabban nyolc félévre – emelnék a doktori képzés időtartamát. Bármilyen furcsa, ez gyakorlatilag szűkítést jelent: a három éves képzés után ugyanis eddig két éve volt a hallgatóknak a fokozatszerzési eljárás megkezdésére, majd újabb két év a disszertáció megírására. Ezt most négy évbe kell belesűríteni. 

Ha ez sem lenne elég, a leendő doktorok szigorúbb számonkérésre is számíthatnak. Az előterjesztés azt is kimondja, hogy a negyedik félév végén „részbeszámolási kötelezettséget”, vizsgát kell teljesíteni.

Meggondolta magát? Fizessen!

Az igazi érdekességek azonban csak ezután következnek. A doktoranduszok ugyan továbbra is számíthatnak az évi 1 millió 200 ezer forintos állami ösztöndíjra, de ha nem, vagy eredménytelenül teljesítik a félévi vizsgát, esetleg nem nyújtják be doktori értekezésüket, vissza kell fizetniük a két évre folyósított támogatás összegét, körülbelül két és fél millió forintot. Ez alól csak akkor mentesülnek, ha tartós betegség, baleset, szülés, vagy kettőnél több gyermek nevelése miatt nem tudták befejezni tanulmányukat.

Az előterjesztés megosztja az érintetteket. Az Országos Doktori Tanács a tárgyalások lezárásáig nem kívánta kommentálni a híreket. Hasonlóan nyilatkozott a Debreceni Egyetem Rektori Titkársága is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem is csak annyit ismert el, hogy már véleményezték a tervezetet, de kiemelték, hogy a tárgyalások még mindig zajlanak.

A magyar doktoranduszok tudása nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő. Vörös Gyula és Sárkány András az agyi bénulásban szenvedő betegeknek fejlesztett ki okostelefon-tartótForrás: MTI/Balaton József

A doktoranduszok tiltakoznak

Felszólalt viszont a változtatások ellen a Doktoranduszok Országos Szövetsége. A szervezet elnöke, Keresztes Gábor elmondta: azt ugyan előremutatónak és örvendetesnek tartják, hogy a doktori képzés reformja felkeltette az államtitkárság figyelmét, de ezt a tervezetet nem tudják támogatni. 

"A képzés négy évre szűkítése abszolút elfogadhatatlan, főként úgy, hogy az szerepel a javaslatban, ennek végére a doktori disszertációt le kell tenni. Ez egyértelmű minőségromlást eredményezne és a disszertációk, a tudományos eredmények erodálásához vezetne" - mondta a szakember. 

Ez munkabér, nem ösztöndíj

Elvetették a visszafizetési kötelezettség tervét is, a doktori képzést szerintük nem lehet egy kalap alá venni a graduális képzéssel. Bár a doktoranduszok havi ösztöndíjat kapnak, 100 ezer forintot, ez gyakorlatilag a munkabér, ezért nem szerencsés, ha visszafizettetnék azt sikertelen fokozatszerzés esetén. A doktori képzés mind a mai napig forráshiányos, és sokszor ebből az összegből kell a kutatásokat is finanszírozni - jegyezte meg Keresztes Gábor. 

Végrehajthatatlan és demotiváló

Egy, az évek óta a magyar felsőoktatásban dolgozó forrásunk is kevésbé árnyaltan fogalmazott. A szakember arra figyelmeztetett, hogy a négy évig tartó doktori képzés szembemegy az általános tendenciákkal, és ellehetetleníti az együttműködést a nemzetközi partnerekkel.

„Az angolszász világban nagyon ritka a négyéves doktori képzés, ezért ilyenekre nem fog jelentkezni külföldi hallgató” – magyarázta.

Forrásunk szerint az, hogy a doktoranduszoknak a képzés sikertelensége esetén vissza kell fizetniük az ösztöndíjukat, nemcsak végrehajthatatlan, hanem demotiváló is. A képzési idő tantárgyakkal, vizsgákkal való felesleges bürokratizálása pedig lealacsonyítja a kutatói-tudományos utánpótlás nevelését.

„Az is tragikomikus, hogy intézmények nem hozhatnak létre közös doktori iskolát, csak akkor, ha mindkét félnek van már egy-egy doktori iskolája. Így nem jön létre sem új tudáscentrum, és nem is hasznosul az oktatói-kutatói tudás” – tette hozzá.

Reális és logikus, de drága

Nem érzi viszont mindenki ilyen tragikusnak a helyzetet. Dr. Kósa Balázs, a Pécsi Tudományegyetem Építéskivitelezési és Mérnöki Menedzsment Tanszékének oktatója reálisnak látja a változtatásokat.

„Rengeteg olyan hallgatót vesznek fel állami finanszírozással, akik végül nem fejezik be a doktori iskolát. Ha ezt nézzük, akkor logikusnak tűnik, hogy javítani akarnak a képzés eredményességén” – mondta az Origónak az adjunktus.

Ha valaki nem fejezi be a képzést, vissza kell fizetnie az ösztöndíjatForrás: Origo

Az egyetem Doktorandusz-önkormányzatának volt elnöke azt sem tartja meglepőnek, hogy a képzés közepén vizsgát kell tenni. Mint mondta, a pécsi egyetemen eddig is félévente be kellett számolniuk a kutatási eredményeikről, így ez nem okozna túl nagy változást. Igaz, a doktori képzések nagyon különbözőek, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy más egyetemen nem megszokott a vizsga vagy a rendszeres beszámoló.

Nem árt a plusz egy év

Meglepőnek tartja viszont, hogy a doktoranduszoknak vissza kell fizetniük a két évre folyósított támogatás összegét, ha nem nyújtották be a doktori értekezésüket.

„Egy doktori értekezés benyújtása elég jelentős anyagi terhet ró a jelöltekre, sok esetben külföldi konferenciákra kell járni, hogy megjelenjen egy-egy publikáció. Ha viszont nincs elég publikáció, akkor nem fogadják el a doktori értekezést” – mondta Kósa Balázs.

Az adjunktus szükségesnek és logikusnak tartja a képzési idő meghosszabbítását is. „Amikor valaki a duális képzésből bekerül a doktori iskolába, már ahhoz is fél év-egy év kell, hogy belerázódjon a körülményekbe. A kutatás a legtöbb esetben kiteszi a három évet, a negyedik ezért pont jó lenne arra, hogy a jelöltek megírják a disszertációt” – összegezte az oktató.

Ezer egyetemista tüntetett hétfőn a kormány tervei ellen.Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Meghátrált a kormány

Kérdés persze, hogy mire elkészül a törvény, mennyi marad meg az előterjesztésből. A változtatások miatt már hétfő este tüntettek az egyetemisták, a megmozdulás hatására pedig a kormány több ponton is meggondolta magát – igaz, a doktori képzésről eddig nem esett szó.

A tervekkel ellentétben az Emberi Erőforrások Minisztériuma mégsem szünteti meg a nemzetközi tanulmányok szakot, valamint a kommunikáció és médiatudomány szak is megmarad mind az alapképzésben, mint a mesterképzésben.

Palkovics László, az Emmi államtitkára a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után megerősítette, hogy figyelembe vették a felsőoktatási szakszervezetek véleményét, számos területet beszéltek át, és nem csak közvetlenül az oktatásra vonatkozóakat.

Vesztett a társadalmi tanulmányok

A kerekasztal több olyan változtatást nem támogatott, ami eredetileg szerepelt az Emmi előterjesztésében a felsőoktatás átalakításáról. Ilyen volt például a pszichológia szak osztatlanná tétele, és nem akarják megszüntetni a kommunikációs képzést, valamint a nemzetközi tanulmányok szakot sem.

Támogatta viszont a Magyar Rektori Konferencia a társadalmi tanulmányok szak kivezetését, így a jövőben ezen a területen valószínűleg nem lehet majd tanulni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK