A választási vereségek, a belső konfliktusok és többek között a meggyengült médiaháttér miatt kénytelen egyre többször visszavonulót fújni az Orbán-kormány a tervezett intézkedéseiből.
Az utóbbi hónapokban az Orbán-kormány a tüntetések és tiltakozások után több intézkedést is visszavont. A legnagyobb tiltakozás az internetadó tervezett bevezetését követte. A Fidesz-székházat is megdobálták, és személyesen Orbán jelentette be, hogy nem lesz netadó.
Ez után a kötelező drogteszt ötletét ejtette a kabinet, majd az útdíj kiterjesztése sem abban a formában valósult meg, ahogyan azt először bejelentették. Az előző Orbán-kormány csak az államilag támogatott helyek tervezett megvágása miatti tiltakozások hatására fújt visszavonulót. Mi állhat az egyre gyakoribb hátraarcok mögött?
Tiltakozás kell
Amikor valóban jelentős megmozdulás zajlik egy kormányzati döntés ellen, akkor a kabinet általában meghátrál – mondta az Origónak Boros Tamás. A Policy Solutions igazgatója szerint ennek az egyik feltétele, hogy nem a baloldali kemény mag megy az utcára, hanem a bizonytalan szavazók, vagy éppen a korábbi Fidesz-voksolóknak egy része.
Bár a vasárnapi boltzár a közvélemény-kutatások szerint nem tetszik a többségnek, de nem sikerült a demonstrációkat összehangolni, és egységes fellépést mutatni az intézkedés ellen, így azt be is vezették. A kormánypártok természetesen elsősorban a saját bázisuk viselkedését figyelik, és ha ők elleneznek valamit, akkor általában változtatnak a szándékaikon.
Vesszőfutás
Paár Ádám szerint a kormány az internetadó tavaly őszi meghirdetése óta vesszőfutást él meg, egyre többször vonul vissza különféle kérdésekben. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint ennek a kulcsa az a tiltakozássorozat, ami azóta permanensen jelen van. A kormányzati kommunikáció nem talál magára, és egyéb ballasztok is nehezítik a helyzetüket, többek között a tapolcai választás és a Quaestor-ügy.
Paár szerint ezekre az ügyekre nem tud jól reagálni a kormányzat, ezért újabb és újabb ötletekkel áll elő, amivel elvonják a figyelmet a kisebb kudarcokról. Azonban az újabb ötletek hatásait sem mérik fel teljesen, ami újabb kudarcokat eredményezhet. Orbánék 2010 óta nagyon határozott úgynevezett „hard goverment"-et (erős állami szerepvállalásra alapozott, cselekvésorientált kormányzás) próbálnak megvalósítani, ami most léket kapott.
Még keresztülvitték
Boros Tamás úgy látja, az Orbán-kormány előtti kabinetek általában egy szűk elit véleményére hallgattak, és ha azoknak nem tetszett az adott döntés, akkor azt visszavonták. 2010 után ez a hozzáállás részben megváltozott, és ha csak egy szűk rétegnek nem tetszik egy döntés, akkor azt általában keresztül is vitték. Erre a legjobb példa, hogy a rendvédelmi dolgozók kedvezményes nyugdíjazása ellen komoly tüntetések voltak, az intézkedés mégis megvalósult.
A csapat
A harmadik Orbán-kormány idején valóban sokkal több olyan eset volt, amikor a kormány egy adott intézkedést visszavont, de ennek több oka is van. Az egyik, hogy jelentősen csökkent a jobbközép kabinet támogatottsága. A másik, hogy az Orbán-kabinet mögötti médiaháttér jelentősen meggyengült.
Az igazi fordulópont a netadó tervezett bevezetése volt, amikor a miniszterelnöknek is vissza kellett vennie a terveiből a jelentős demonstrációk hatására.
A személyzeti ügyekben ezzel szemben nem lehet egy-egy demonstrációval komoly eredményt elérni, mivel a miniszterelnökhöz közeli személyek leváltása komolyan károsítaná a kormányfő renoméját.
Ha egy kialakult csapatból valaki távozik, akkor az adott személy később nagyon komoly károkat tud okozni kívülről a korábbi közösségének. A legjobb példa erre Simicska Lajos esete, aki már nem tagja a miniszterelnök legszűkebb körének. Belülről jóval kevesebb kárt okozott a Fidesznek, mint a februári látványos szakítás óta.
Görcsös gyomrok
Paár Ádám szerint az átalakításhullámból nem maradhattak ki a nagy ellátórendszerek, így az egészségügy és az oktatás sem. Az átalakítások ezeken a területeken mindegyik kormány számára sötét lónak számítanak, nem lehet tudni, hogyan csapódik le egy-egy intézkedés. A politikai elemző szerint ebben a két szektorban mindenkinek görcsbe rándul a gyomra, ha átalakításokról hall.
Az Orbán-kormány a mostani átszervezések előtt sem mérte föl jól a helyzetet, és azzal sem számolt, hogy a felsőoktatásban részt vevők később szavaznak is a választáson, ami meg is bosszulhatja magát. Az elemző úgy látja, az egyetemisták az utolsó egységes csoport a mostani társadalmi viszonyok között, így politikailag is könnyen mozgósíthatóak, ami komoly veszély az adott kormányok számára. A mostani helyzetben ráadásul a külső tiltakozás és a belső pártválság összeért, ami elvezetett a tervek gyors visszavonásához.