Trafikos, és fél a fóliától? Rendezze át a bútort!

Itt hamarosan Nemzeti Dohánybolt nyílik felirat egy budapesti,12. kerületi, korábban üresen álló üzlethelyiség kirakatában, 2013. május 6-án

Fóliázni nem kötelező – a kaposvári trafikban történt gyilkosság után nemcsak a politikusok, hanem a kereskedelmi szervezetek is ezt hangsúlyozzák. De akkor miért van lefóliázva szinte kivétel nélkül az összes dohánybolt Magyarországon? És milyen lehetőségei vannak a tulajdonosnak, ha máshogy akarja megoldani, hogy az utcáról ne látszódjanak a dohánytermékek? A trafikosok szerint semmilyen.

"A fóliázáson kívül nincs más megoldás" – mondták az Origónak több trafikban is, amikor arról kérdeztük a tulajdonosokat, hogyan tudnák megoldani, hogy ne lehessen látni a dohánytermékeket, mégse kelljen elsötétíteni a kirakatot.

Volt, aki azon is meglepődött, hogy a szakmai szervezetek és a politikusok a kaposvári tragédia óta egybehangzóan állítják: a törvény szerint egyetlen dohányboltot sem kell lefóliázni. A lényeg csak annyi, hogy az utcáról ne lehessen látni a cigarettákat és a szivarokat.

Nyitás előtt még nem volt fólia ezen a dohánybolton Fotó: Origo

Félreértés az elsötétítés

A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. kommunikációs osztályán arra hívták fel a figyelmünket, minden trafikos maga dönti el, a szabályokat figyelembe véve miként oldja meg, hogy a dohánytermékek ne látszódjanak az utcáról. Félreértésnek nevezte az elsötétítést Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, sőt ugyanerre hivatkozott az Országos Kereskedelmi Szövetség is.

A trafikosok megbánták

"Tisztában vagyok vele, hogy nem kötelező a fólia, de máshogy nem tudtam megoldani, hogy ne lássanak be az utcáról” – mondta lapunknak egy vidéki dohánybolt tulajdonosa. Az asszony szerint akkor ez tűnt a legpraktikusabb megoldásnak, ráadásul a számukra kiadott kézikönyvben is szerepelt erre vonatkozó lehetőség. A trafikos megbánta a fóliázást, mert félti az alkalmazottait, de egyelőre nem tud változtatni a helyzeten.

"Annyi könnyítést tudtam kitalálni, hogy szalagfüggönyt tettem fel a bejárati ajtóra, de így sem lehet belátni az üzletbe. Eszembe jutott még a plexifal és a rács felszerelése is, de most inkább azt várjuk, hátha változtatnak a törvényen" – mondta.

A meggyilkolt kaposvári lány főnöke leszedette a fóliákat Forrás: MTI/Varga György

Ez egy vadbaromság

Egy másik vidéki dohányboltos egyenesen "vadbaromságnak" nevezte a fóliázást, de elképzelhetetlennek tartja, hogy máshogy be lehetne tartani a szabályt. Mint mondta, a cigis dobozokat nem tüntetheti el, hiszen a beszállítók százalékháborút vívnak egymással, és megkövetelik a kihelyezést.

"Teljesen nyilvánvaló, hogy a kaposvári gyilkosság a fóliázás miatt történt. Bármilyen más boltot kirabolhatott volna a férfi, de csak a trafikokra ment" – állította a trafikos. A tulajdonos egyszerűen eltöröltetné a szabályt, szerinte a fiatalok nem attól fognak rászokni a dohányzásra, hogy belátnak a trafikokba, amikor az utcán is rengetegen cigiznek.

Rendezgessék a bútorokat

A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. évente több kötelező szakmai továbbképzést tart a trafikosoknak. Ezeken állításuk szerint az előadók mindig felhívják a résztvevők figyelmét, hogy nem kötelező a fóliázás. Az általunk megkérdezett tulajdonosok mindegyike részt vett a továbbképzésen, de volt, aki nem emlékezett ilyen felhívásra, mások pedig hallották ugyan, de más megoldás nem jutott az eszükbe.

Kézikönyvvel is segítették a trafikosokat Forrás: Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.

A szervezet kommunikációs osztályán a termékek és a berendezés áthelyezését javasolták.

"Mivel a trafikok kiterjedt termékkör forgalmazására jogosultak, az elvárást az üzlethelyiség berendezésének megfelelő kialakításával, az egyes termékcsoportok átgondolt elhelyezésével, a kirakat elsötétítése nélkül is teljesíthetik" – írták.

A politika is tehet róla

"Bár erre még nem gondoltam, de talán megoldható lenne" – reagált a felvetésre az egyik kistelepülés dohányboltosa. "Ehhez viszont tudnom kellene, hogy az átrendezés megfelel-e a szabályoknak" – mondta. Az asszony azért döntött a fólia mellett, mert nyitás előtt a NAV ellenőrei azt ajánlották, de szerinte nem is a trafikok elsötétítése a fő probléma, hanem az üzletek körül kialakult pártviszályok.

"Mindenki azt állította, hogy itt majd csúcsbevétel lesz, pedig egy gyógyszertárban sokkal nagyobb a napi forgalom. Elterjesztették, hogy a dohányboltokban sok a pénz, ezért válhattak a rablók célpontjává" - mondta.

Hangszóró figyelmeztetne

Nem igazán tud megoldást a problémára az Országos Kereskedelmi Szövetség sem. Azt elismerik, hogy a szabályzat csak annyit ír elő, hogy a boltba kívülről benézve ne lehessen látni a dohánytermékeket, ők mégis a törvényen változtatnának.

"Akár függöny is lehetne a kirakatban, Mindez azonban nem változtat azon, hogy a bűnözők számára egy eltakart helyszín igencsak csábító célterep lehet" – írták.

A meggyilkolt Fruzsinára virágok és mécsesek emlékeztetnek Kaposváron Forrás: MTI/Varga György

A szervezet szerint át kell tekinteni a trafikok védekezésének lehetőségeit is. A megoldások között említik, hogy a biztonsági riasztó-, kamerarendszereket egy monitoring központba kössék be, amely riasztás esetén képes betekinteni és hangszórón keresztül akár be is szólni az üzletbe, "egyértelművé téve az elkövetőnek, hogy lelepleződött".

A szövetség elképzelhetőnek tartaná a késleltetett pénzkiadást biztosító eszközök beszerelését, vagy azt is, hogy a trafikosok saját döntés alapján zárt helyiségből árusíthassanak dohányterméket egy kiadó ablakon keresztül átadva a termékeket.

Eddig összesen 142 rablás

Mint azt az Origo a rendőrség adataira hivatkozva megírta: 2013 óta összesen 142 esetben raboltak ki trafikot, a múlt héten pedig egy 21 éves lány meghalt, amikor a mindössze 22 ezer forintot zsákmányoló támadó leszúrta. A kaposvári dohánybolt tulajdonosa azóta leszedte a fóliákat a másik két üzletéről, azt pedig, amelyben a gyilkosságot elkövették, nem akarja kinyitni többet.