Orbán: Napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését

2015.04.28. 11:53

Orbán Viktor szerint nincs elég visszatartó ereje a tényleges életfogytiglani büntetésnek, ezért a halálbüntetés napirenden tartására utalt. Nem először tette ezt meg ő vagy más a Fideszből, de egyértelműen eddig csak a Jobbik és a Torgyán vezette FKGP állt ki mellette.

Napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését, mert úgy néz ki, hogy a három csapásnak és a tényleges életfogytiglannak nincs elég visszatartó ereje - mondta újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor Pécsett. A kormányfő ezzel a múlt heti kaposvári trafikgyilkosságra utaltÚgy vélte, a bűnözők előtt világossá kell tenni, hogy Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó.

Orbán Viktor szerint a jelenlegi büntetőjogszabályoknak nincs elég visszatartó erejeForrás: MTI/Sóki Tamás

Az EU-ban nincs halálbüntetés

Amíg az Európai Unió tagjai vagyunk, addig nem lehetséges a halálbüntetés visszaállítása – mondta el az Origo érdeklődésére Gönczöl Katalin. A kriminológus szerint a világ egyetlen országában sem sikerült eddig bebizonyítani, hogy a halálbüntetés visszatartó erővel bírna, éppen emiatt világszerte nagyon komoly viták folynak ebben a témában.

Gönczöl Katalin: Az unióban nem lehetséges a halálbüntetésForrás: MTI/Soós Lajos

A kriminológus példaként hozta fel Kaliforniát, ahol egyre többen követelik ennek a büntetési formának a visszavonását. Az Egyesült Államokban egyébként is paradigmaváltás zajlik a büntetőpolitikát illetően Obama elnök hatalomra kerülése óta.

Legfontosabb területe a büntetőpolitika

Gönczöl Katalin magyar jogász, egyetemi tanár, nemzetközileg ismert kriminológus. 1995 és 2001 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, 2002 nyarától az Igazságügyi Minisztériumban a büntetőpolitika elvi kérdéseiért felelős miniszteri biztos, 2008 és 2009 között szakállamtitkár. Vezetője volt a 2006. szeptemberi-októberi erőszakos megmozdulások okait, hátterét és következményeinek feltárását végző szakértői vizsgálóbizottságnak. Nevéhez a bűnmegelőzés és a pártfogó felügyelet átfogó reformja, továbbá alternatív büntetési módok bevezetése fűződik. Kutatási témái: a büntetőpolitika, a bűnmegelőzés, az utógondozás, a visszaeső bűnelkövetők tipológiája, a bűnözés társadalmi újratermelődésének folyamatai. (Forrás: Wikipédia)

Gönczöl szólt arról is, hogy Oroszországban is 500 ezer ember kapott amnesztiát, ami azt mutatja, hogy az erőszak mértékét ott is csökkenteni szeretné az állam. A szakember szerint ha az állam kevesebb erőszakot sugall az állampolgárai felé, akkor csökken a bűnelkövetések aránya is, és ez a folyamat világszinten is látható.

Nem először vetette fel 

Orbán Viktor nem először hozza szóba a halálbüntetés kérdését, lebegteti a témát. Legutóbb tavaly májusban a Kossuth Rádióban mondta a kormányfő a halálbüntetésről azt, hogy szerinte igenis van visszatartó ereje, ugyanakkor az Európai Unió tiltja a halálbüntetést, "pedig ez is megérne egy misét."

Orbán Viktor pécsi látogatásán vetette fel ismét a kérdéstForrás: MTI/Sóki Tamás

Néhány héttel korábban pedig Lázár János egy vidéki fórumon vallotta be, hogy a társadalomnak ahhoz a részéhez tartozik, amelyik visszaállítaná a halálbüntetést. Szerinte a bíróságoknak fogalmuk sincs a magyar valóságról.

Az MSZP másként látja

Az MSZP nem tart szükségesnek változtatást a halálbüntetést illetően, ehelyett a bűncselekmények megelőzésére fektetne nagyobb hangsúlyt. Szakács László, a szocialisták baranyai országgyűlési képviselője azt mondta, Orbán Viktor kormánya volt az, amely átláthatatlan fóliával a bűnelkövetés kiváló terepévé változtatta a trafikokat.

"A rossz szabályozás ide vezet, minél hamarabb változtatni kell rajta" - állapította meg az MSZP-s politikus. Hozzátette: az erre vonatkozó kezdeményezések a parlament előtt vannak, azokat a szocialisták támogatni fogják.

Az Együttnek és a DK-nak sem tetszik

Az Együtt szerint Orbán számára a Fidesz pillanatnyi népszerűsége mindennél fontosabb, nem tisztel már sem Istent, sem embert. Felelőtlenül szítja tovább a társadalomban amúgy is meglevő indulatokat. Nem fontosak neki sem a humanizmus elvei, sem a tízparancsolat. Ez lenne a kereszténydemokrata kormányzás? – tette föl a kérdést az Együtt. A párt elutasítja a halálbüntetés ismételt bevezetését, és azt is ellenzi, hogy bármilyen szinten mérlegeljék is azt. 

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elővette a halálbüntetés témáját, „erkölcsileg még mélyebbre süllyedt” és újabb gesztust tett a Jobbiknak.

Gyilkosságok margójára

A halálbüntetés visszaállítása mellett gyakran érvelnek egyes különösen kegyetlen, jelentős társadalmi felzúdulást kiváltó bűncselekményekkel. Ilyen volt a móri mészárlás, a 11 esztendős Szita Bence meggyilkolása, az olaszliszkai eset, a Marian Cozma-gyilkosság vagy Bándy Kata megölése.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke - pártja kiáll a halálbüntetés visszaállítása mellettForrás: MTI/Kovács Tamás

A parlamenti pártok közül eddig csak a Jobbik állt ki egyértelműen a halálbüntetés visszaállítása mellett, de első miniszterelnöksége idején, a móri mészárlást követően Orbán Viktor is felvetette, hogy megfontolandó a halálbüntetés visszaállítása, amelynek sokak szerint elrettentő hatása van.

Akkor, 2002-ben, már hivatalából távozó kormányfőként úgy fogalmazott: „Én személyesen korábban azon az állásponton voltam, hogy a halálbüntetés egy helytelen intézmény. A móri eset óta azonban más időszámítás van Magyarországon.” 

A móri mészárlás

A móri bankrablásnak nyolc halálos áldozata volt, akiket az elkövetők egyszerűen kivégeztek. 2002. július 24-én letartóztatták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akik a rendőrség szerint gyanúsíthatók voltak a bankrablás elkövetésével. Hajdú Lászlót végül nem gyanúsították meg a bűncselekményben való részvétellel, csak bűnsegédlettel. Kaiser Ede társtettesként szerepelt a vádiratban. A gyilkosságok elkövetésével egy ismeretlen harmadik elkövetőt gyanúsítottak. A Fővárosi Bíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Kaiser Edét, Hajdú László 15 év fegyházbüntetést kapott. A másodfokú eljárásban Kaiser Ede büntetését helybenhagyták, Hajdú László ügyében új eljárást rendeltek el. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták, hogy ők követték el a gyilkosságot. 2007. február 17-én a rendőrség Tatabányán elfogta a veszprémi postásgyilkossággal gyanúsított Nagy Lászlót, aki az első kihallgatásán beismerte, hogy köze volt a móri bankrabláshoz. 2007. július 13-án Nagy László, még a bírósági tárgyalás és ítélet előtt, börtöncellájában megölte magát. Végül Weiszdorn Róbertet ítéltét el, akinek büntetését másodfokon 40 évre emelték. A Fővárosi Bíróság 2009. november 6-án Kaiser Edét felmentette a móri bankrablás vádja alól, egyéb bűncselekmények miatt 18 év börtönbüntetésre ítélték.

 

A 2002-es móri gyilkosság helyszíne 2005-ben, a bizonyítási eljárás idejénForrás: MTI/Mti Fotó

1988-ban még akasztottak

A halálbüntetés kérdése a rendszerváltás óta felmerül, holott utoljára 1988-ban hajtottak végre ilyet Magyarországon. Abban az évben július 14-én hajnalban az emberölésért elítélt 28 éves Vadász Ernőt kísérték a bitófa alá.

Az Alkotmánybíróság aztán 1990-ben egy beadvány nyomán 8:1 arányban döntött úgy, hogy a halálbüntetés ellentétes az alkotmánnyal. Emiatt az elmúlt 25 évben több, a halálbüntetés visszaállítását célzó népszavazási kezdeményezés el sem juthatott az aláírásgyűjtésig.

Halálpárti pártok programjai

A kisgazdapárt választási programja 1998-ban vetette fel a halálbüntetés visszaállítását, a Jobbiké 2010-ben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK