Bodor Ádám és Grendel Lajos csak a reggeli hírekből tudta meg, hogy műveik tételként szerepelnek az irodalom írásbeli érettségin. Nem lehetett könnyű a vizsgázók dolga, a beválasztott elbeszélést én is összetett szövegnek tartom - mondta az Origónak Bodor Ádám, az Állatkert című novella szerzője.
Grendel Lajos az internetet böngészve, Bodor Ádám rádióból tudta meg, hogy egy-egy szövegrészletük bekerült a irodalom írásbeli érettségi tételei közé.
Nem lehetett könnyű
"Igaz, hogy a Sinistra-körzet egy részlete már volt tétel, de nem számítottam rá, hogy egy másik művemet is beválogatják. Az írásomat választóknak nem lehetett könnyű dolga: az Állatkert című novellát én is nehéz szövegnek tartom, még a Megérkezés északra című, 1978-as kötetben jelent meg" - mondta el az Origónak a Kossuth-díjas író.
Az elbeszélés feszült hangulatú, az idillinek tűnő állatkerti séta csak leplezi az elfojtott indulatokat. A töredékes, elhallgatott családi történetre utaló párbeszédek sem jelentenek feloldást, a megértést pedig nehezíti a szereplők közötti kulturális és nyelvi szakadék is.
Kovács Vili most hirtelen megfordult, szemöldöke, mint egy elérzékenyült gyermeknek, megrándult, kezével simította ki elboruló arcát. – Gyere –, mondta és belekarolt a sógornőjébe, elcipelte egy padig, és leültek. – Gyere, beszélgessünk. – Kovács Wladimir felesége elmosolyodott. Kovács Vili is elmosolyodott, szárazon és fenyegetően és azt mondta: - Utállak. – Az asszony újra elmosolyodott, és bólintott. – Utállak. Mindkettőtöket utállak. – Aztán kimerülten elhallgatott.
Egészen furcsa, milyen csend van, hogy itt micsod a nyugalom honol – mondta Kovács Wladimir, miközben melléjük telepedett. – Ilyet már rég nem éreztem. Hol kap az ember manapság ennyi csendet és ilyen jó levegőt.
Most kiderül, mennyire érthető
Váratlanul érte a hír a szintén Kossuth-díjas Grendelt Lajost is, akit a Facebookon értünk el. Mint mesélte, semmilyen tájékoztatást nem kapott arról, hogy a Modern magyar irodalom történetének bevezetője is választható lesz majd az érettségin.
Hozzátette, most tudja meg ő is, mennyire érthető ez egy érettségiző fiatal számára.
A beszédmód változásai és alakulásai foglalkoztattak ennek a munkának írásakor, az életműveken belül, illetve az adott korszak irodalmi kontextusa és nem utolsósorban a jelen felől nézve. Más szóval az érdekelt, ami, megítélésem szerint, a modernizmust megelőző irodalomtörténeti korszaktól szemléletében és beszédmódjában eltérő."
Jékely visszatér
A megkérdezett írók egyaránt jónak tartották a szövegalkotási feladatokat. Grendel Lajos különösen örült a szerinte túlzottan is mellőzött Jékely Zoltánnak, akire szerinte korábban nem figyelt eléggé az irodalomkritika.
80 ezren érettségiznek
A magyar nyelv és irodalom tárgyból középszinten 1174 helyszínen 77 975 vizsgázó, emelt szinten 50 helyszínen 1904 vizsgázó tesz idén érettségit.
A 8 órakor megkezdett vizsgán a diákok először a szövegértési feladatlapot oldották meg 60 perc alatt, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhették meg a szövegalkotási feladatlap kitöltését. Itt a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet.
Példák az időre
Az idei írásbelin Grendel Lajos és Bodor Ádám szövegei mellett az érettségizőknek Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című versét kellett összevetniük. A vizsgázóknak, egy Seneca-idézetről is kellett fogalmazást írniuk, Az idő a miénk címmel - ebben 3-4 példát kellett öszegyűjteniük olyan irodalmi alkotásra, ami az időről szól.
Ez szívás
Az Origo szavazást indított, hogy kiderítsük, a Google használata nélkül mit az olvasók eszébe Grendel Lajosról. A nem tudom válasznak az "Ez szívás..." felelt meg. Erre kattintottak a legtöbben: a lekérdezett időpontban 2701 szavazó közül 1870 nem is hallott a szlovákiai magyar íróról, 554-en tudták, kiről van szó, 170 voksolónak pedig "Lajos, a hentes" ugrott be először.