Több mint egy órája véget ért a magyarérettségi, bizonyára sok tanuló gondolkozik most azon, jól válaszolt-e a feladatokra, megfelelő esszét írt-e. Nos, a hivatalos megoldókulcsot ugyan nem tudjuk közölni, de egy magyarnyelv- és irodalomtanár segítségével végigvettük a lehetséges megoldásokat. Hangsúlyozzuk: ezek nem a hivatalos megoldások, de támpontokat azért adhatnak.

Érdekesség, hogy a tanárok szerint lényegesen nehezebbek voltak a feladatok, mint tavaly.

„A szövegértési feladatnál voltak olyan kérdések, ahol nekünk is el kellett gondolkoznunk a megoldáson. Nem volt mindenhol egyértelmű a válasz” – mesélte az Origo által megkérdezett középiskolai tanár. A szövegalkotási rész ennél könnyebb volt, legalábbis aki gondolkodott, annak nem okozhatott nagy nehézséget.

Hétköznapi tapasztalat

Aki az érvelést választotta, annak Az idő a miénk címmel kellett esszét írnia Seneca egyik rövidített levélrészlete alapján. Ehhez a tanár szerint az volt a legnagyobb segítség, ha a tanulók saját hétköznapi tapasztalataikat használták fel, de erre maga a feladat is utalt.

A magyarérettségi már véget ért, holnap a matematika következik.Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

„Érdemes volt azon dilemmázni, hogy előfordult-e már az életedben, hogy nem hasznosan töltötted, elvesztegetted az idődet” – javasolta a tanár.

Ady, Berzsenyi, Radnóti

A feladat megszabta, hogy az érvelést legalább három irodalmi műhöz kellett kapcsolni. Ez bármi lehetett, ami az idő témájához kapcsolódik, de a magyarok közül talán Ady Endre, Az idő rostájában, Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz, Radnóti Miklós À la recherche és József Attila A Dunánál című verse jelenthetett nagy segítséget.

A külföldi példák között a Bibliáról mindenképpen érdemes volt szót ejteni, de Homérosz Odüsszeiá-ja, Horatius Leuconoéhoz című műve, Balzac Goriot apó-ja és persze Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regénye adhattak támpontot.

Négy órájuk volt az érettségizőknek a feladatokra.Forrás: Origo

Ezenkívül rengeteg más mű foglalkozik még az idő témájával, bármelyiket fel lehetett használni, a lényeg, hogy akár egyetértett a témával a diák, akár nem, az érveket a felhasznált irodalmi alkotásokhoz kellett kapcsolni.

Modern állatkert

Az értelmezésre kiválasztott mű Bodor Ádám Állatkert című novellája volt, ami annyiban mindenképpen szimpatikus lehetett a fiataloknak, hogy 1997-ben jelent meg, és a nyelvhasználata is nagyon modern.

A tanár szerint, ha valaki ezt választotta, érdemes volt kiemelni a párbeszédek sokaságát, hiszen az egész novella ezekből épül fel, az írói közlés a minimumra szorítkozik. Ráadásul az elbeszélő hang is nagyon közvetlen, a mű pedig modern környezetben játszódik, ez onnan is látható, hogy az autó rendszáma EU-s.

Bodor Ádám 1997-es novelláját kellett elemezniForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

„Az alaphelyzet egy állatkert, amit idézőjelben egy nagy családnak is felfoghatunk. A bezártság érzését kelti, hogy a szereplők elbeszélnek egymás mellett” – magyarázta az irodalomtanár.

Egy kötelező, egy ismeretlen

Az összehasonlító verselemzés esetében tanárunk azt emelte ki, hogy míg Tóth Árpád műve kötelező tananyag, így mindenki számára ismert, Jékely Zoltán verséről ezt már nem lehet elmondani.

„Meg lehetett említeni, hogy mindkét vers a természetben kezdődik, és terjedelmük is hasonló. Míg azonban Jékelynél a felépítés és a rímelés is szabálytalanabb, Tóth Árpád keresztrímeket és azonos hosszúságú verssorokat használ” – említett néhány szempontot a tanár.

Szomorkás hangulat

Mindkét vers keletkezéséről érdemes lehetett elmondani, hogy Tóth Árpád az első, Jékely Zoltán pedig a második világháború után írta azt. A hangulata ezért mindkét műnek elégikus, szomorkás.

József Attila idén nem volt a témák között, pedig számítottak rá a diákokForrás: MTI/Balogh Zoltán

Ami a tartalmi elemeket illeti, érdemes lehetett odafigyelni arra, hogy mindkét vers hőse a lírai én, a költők egyes szám első személyben írták meg őket. Mind Tóth, mind Jékely meglehetősen pesszimista a jövőt illetően, a jelent pedig szomorúnak és kilátástalannak tartják.

„Tóth Árpád abban bízik, hogy akkor lesz béke, ha az emberiség kipusztul. Jékely pedig arról ír, hogy el kell szakadni a földi élettől, mert itt a háború után sok a szomorúság és a bánat” – említett még néhány hasonlóságot a két vers között a középiskolai tanár.

Erre kellett figyelni

Mint azt korábbi videónk is említette, ennél a feladatnál 20-20 pontot lehetett kapni a tartalomra, a szövegalkotásra és a nyelvhasználatra. A dolgozat terjedelmének el kell érnie a három oldalt – bár normális betűnagyságnál a két és fél oldal sem szokott nagy probléma lenni. Maximális pontszám akkor adható, ha az írás megfelel a címnek és a feladatnak és legalább három irodalmi műre hivatkozik benne az érettségiző. Ha ezt egyáltalán nem teszi meg, akkor akár nulla pontot is kaphat.

Elengedhetetlenül fontos a szerkezeti tagolás: mindenképpen kell bevezetés, tárgyalás és levezetés. Mellőzni kell a nem irodalmi kifejezéseket, elvárt a választékos nyelvhasználat, valamint nagyon kell figyelni a helyesírása és a külalakra. Rossz esetben előbbin 15, utóbbin 3 pontot lehet veszíteni.

Nehéz volt a szövegértés

Megkérdezett tanárunk szerint a tavalyinál jóval nehezebb volt a szövegértési feladat. Itt a feladat Grendel Lajos A modern magyar irodalom története című irodalomtörténeti munkájának bevezetőjének értelmezése volt. Volt néhány olyan kérdés, amelynél első olvasás alapján nehezen lehetett eldönteni, pontosan mire is akart rákérdezni a feladatsor összeállítója – vélekedett a tanár. Az viszont nagy segítség volt, hogy a kérdés után zárójelben mindig ott volt, melyik bekezdésben kellett keresni a választ.

Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy ez nem a hivatalos megoldókulcs, de ha valaki így válaszolt a kérdésekre, nagyon nem lőhetett mellé.

1. Grendel Lajos a bevezetőben kettős minőségben mutatkozik be. Miként szolgálta, segítette ez a kettősség könyvének megírását? 1-1 olyan jellemzőre utaljon, amely csak az írói, illetve csak az egyetemi oktatói szerepére vonatkozik!

a., író: az író egyúttal olvasó lény is, kiemelhető az újraolvasás fontossága

b., egyetemi oktató: évtizede irodalmi oktató, Kibédi Varga Áron pozsonyi irodalmi este

2. Milyen „meglepetéseket” okozott a szerzőnek a korszak műveinek újraolvasása? Említsen két tényezőt!

- másképpen olvassa idősebben, mint fiatalon

- sok kiváló szerző kimaradt a kánonból

- eltérő korok, eltérő ízlések

3. A szerző hosszan értekezik arról, kihez akar szólni, kinek is ajánlja művét. Nevezze meg a szerző által megjelölt célközönség két, eltérő, nagy csoportját!

-         szakemberek, akik írók, irodalomkritikusok, történészek, pedagógusok

-         nem szakmabeliek, akik szívesen olvasnak

„És kihez akar szólni? Mindenkihez, mondhatnám lelkesen, de, sajnos elmúltam már húszéves. Akkor hát a könyvek barátaihoz. Ez meg fellengzős kijelentés, és különben is, miféle könyvek barátaihoz?”

Miért veti el a szerző, hogy mindenkihez szóljon, sőt azt is, hogy a „könyvek barátaihoz” szóljon? Indokolja válaszát 1-1 érdemi magyarázattal!

             tapasztalatból tudja, hogy nem minden ember szeret olvasni (fiatalon, lelkesen ezt még nem így látta)

            „miféle könyvek” az emberek érdeklődési köre speciális, jellemzően egyéni, általában csak egyféle könyvet olvasnak

4. Grendel Lajos saját könyvét nem tartja „teljes irodalomtörténetnek”. Mivel indokolja ezt, illetve mivel indokolható a szerzői meghatározás?

a., A vizsgált időtartam: a 19. század végétől az 1980-as évekig.

b., Műnemi-műfaji válogatás: lírikusok és prózaírók, akik a legnagyobb hatással vannak a magyar irodalom alakulástörténetére

c., A szerzők kiválasztása és értékelése: nem az írói életművek, hanem a lírai és epikai beszédmódok az érdekesek

5. A szerző több alkotóra, irodalomtörténészre is utal, köztük a következőkre: Kibédi Varga Áron, Szerb Antal, Illyés Gyula. Válaszoljon röviden, 1-1 érdemi közléssel a nevezettekre vonatkozó kérdésekre.

a., Miként érvényesíti a szerző irodalomtörténetében Kibédi Varga Áron felfogását az irodalmi művek megközelítéséről?

Kibédi Varga Áron felfogása: A tárgyalt korból, a jelen felől kell értelmezni

Grendel Lajos felfogása: A beszédmód változásai és alakulása érdekli az életművön belül, az adott korszak irodalmi kontextusa és a jelen felől nézve.

b, Miért idézi meg Grendel Lajos Szerb Antal irodalomtörténetét?

Korábbra tette a korszakhatárt, mint a Nyugat elindítása.

c, Illyés Gyula neve az utolsó bekezdésben kerül elő. Hogyan viszonyul a szerző Illyés „ötágú síp” metaforájához?

6. A szerző szerint a kortárs magyar irodalomra három 20. századi tendencia („paradigma”) valamelyike hatott. Nevezze meg e három törekvést.

- nyugatos
- avantgárd
- népi írás

7. Irodalom és történelem viszonyát is taglalja a szerző. Mutassa be két tényezőt említve Grendel Lajos álláspontját.

- Irodalomtörténeti korszakhatások nem egyeznek meg a történelmiekkel.
- 1916-19, 1945, 1956 és 1989 nem korszakforduló
- Az irodalom érintetlen tudott maradni a totális ideológiáktól (kivéve a hivatalos írásokat).

8. Igaz vagy hamis?
A szerző 1908-at, a Nyugat indulását tekinti korszakhatárnak Igaz
Grendel könyvében önálló fejezetet kap a határon túli magyar irodalom Bizonytalan
A szerző napjaink irodalmát már nem tárgyalja Igaz
Grendel szerint a befogadói életkor változása nem módosít a művek megítélésén Hamis
A művek értékelését részletes alkotói életrajzok kísérik Hamis

9. A szerző idegen eredetű szavakat, nemzetközi műveltségszókat is használ. A meghatározások mellé írja a szerző által használt kifejezést.
a, adott korban, a legkiválóbbaknak tartott szerzők és művek összessége - kánon
b, elcsépelt, lapos, közönséges, közhelyes - banális

10. Egészítse ki értelemszerűen a Bevezetés információi, közléselemei alapján 1-1 szókapcsolattal az alábbi hiányos szöveget

A szerző az irodalmat a/z egyik lehetéses beszédnek tekinti.
Korszerű beszédmódnak tart minden olyan nyelvet, írói beszédet, mely képes emberi létezés/egzisztencia mélyebb szerkezeteit láttatni.
Az irodalmi művek vizsgálatának legelső szempontja, van-e a műnek egzisztenciális tétje, képes-e elmozdulni a/z részlegestől az egyetemes felé vagy az egyeditől az általános felé.
E nélkül az irodalom csupán ártalmatlan játék/privát szórakozás.

11. Grendel Lajos bevezetőjét a közvetlenség, személyesség és a tudományos, tudományos-népszerűsítő igény egyszerre jellemzi. Nevezzen meg e kettősség érzékeltetésére 2-2 nyelvi, nyelvhasználati jellemzőt a szövegből vett példákkal!

a, közvetlenség, személyesség
argó: pofa kell/merényletet követ el
irónia: arcátlanság

b, tudományos, tudományos-népszerűsítő igény
idegen szavak használata: egzisztenciális

12. Meggyőzte-e Önt a Bevezetés? Ajánlaná-e elolvasásra Grendel Lajos művét? Összefüggő szövegében két érvvel indokolja álláspontját!

Igen: a szövegeket vizsgálja, a magyar irodalmat egységnek tekinti, a tárgyalt kort a jelen felől vizsgálja, laza korszakhatárok

Nem: sok szerző kimaradt, túl szubjektív, túl sok idegen kifejezést használ, a kánont „megszentségteleníti”