Kövér: a politikai elitnek van tartozása

Ezt látja Orbán Viktor minden nap.

Illuzórikusnak ítélte a rendszerváltozással és az uniós csatlakozással szemben támasztott hazai várakozásokat Kövér László. 

A politikai elitnek van tartozása

Az Országgyűlés elnöke az M1 aktuális csatornának azt mondta: össze kell vetni, csökkent-e a különbség Magyarország és a régebbi európai uniós tagállamok között a fejlettség különböző dimenzióiban - ez a rendszerváltozás értékelésének egyik lehetséges módja. Szerinte az elmúlt 25 évet levezénylő politikai elitnek van tartozása az emberek felé.

Ezt látja Orbán Viktor mindennap Forrás: Google

Reálisabban látták volna

Kövér László példaként hozta, hogy a második világháború előtt Ausztria GDP-je 40 százalékkal volt magasabb a magyarnál, ez 1990-re, a kommunizmus végére 150 százalékra nőtt. "Nem voltunk képesek elmagyarázni mindjárt a kezdet kezdetén", hogy a kommunizmus milyen súlyos örökséget hagyott az új rendszerre, a következő kormányokra - vélekedett a házelnök, aki szerint, ha ezt sikerült volna megtenni, akkor az emberek reálisabban mérték volna fel a lehetőségeiket.

Emlékszobor avatása a Recski Emlékparkban Kövér László részvételével Forrás: Szabó Gábor

El lehet menni Bécsbe pincérkedni

Azt is megfogalmazta: ha nem azzal "szédítették volna egyesek az embereket", hogy majd lehet Bécsben kávézót nyitni, hanem azt mondták volna, hogy el lehet menni Bécsbe pincérkedni, akkor nem ítélnék meg az emberek olyan felemás módon azt a lehetőséget, amiért sokan küzdöttek, azaz hogy szabadon lehessen munkát vállalni a régi uniós tagállamokban.

Bécs, a háttérben a Prater óriáskereke Forrás: AFP/Alexander Klein

A Fidesz a legkevésbé felelős

A politikai elit egymással szemben álló pártjai nem voltak képesek arra, hogy reálisan mutassák be a lehetőségeket - összegezte a házelnök, megjegyezve, hogy ezért a Fidesz a legkevésbé felelős. Kövér László a gazdasági válságot tartja olyan fordulópontnak, amikortól másként kellett volna értékelni az esélyeket. Az európai színvonalra való felzárkózás "köddé foszlott", hiszen maga az unió is válságba került - jegyezte meg.

Fidesz-szimpatizánsok és tüntetők várnak Orbán Viktor érkezésére Tapolcán 2015. április 9-én Fotó: Szabó Gábor - Origo

A válságnak nincs vége

A politikus meglátása szerint a mélyebb strukturális válságnak a felfelé ívelőnek ígérkező szakasz ellenére nincs vége, a felelősséget pedig országhatáron átívelően meg kell osztani. Ugyanakkor jelezte: az EU tagállamainak politikai elitje sem képes számot vetni a valósággal.

Európa elvesztette iránytűjét

Kijelentette: kihívások garmadájával kell szembenézni. Ezek közé sorolta a gazdasági válságot, utalva arra, hogy noha például Németországban jónak mutatkoznak az előrejelzések, a déli tagállamok komoly gazdasági problémákkal, hitelválsággal küszködnek. A kihívások között említette a demográfiai válságot, amely kötődik a legális és illegális bevándorláshoz is. Erkölcsi, civilizációs válságról is beszélt, kifejtve: Európa elvesztette, megtagadta saját szellemi alapjait, ezért "iránytűjét vesztette, nem tudja, hogy ki is valójában".