Hatmilliárdért levelezett velünk a kormány

2015.05.11. 14:44

Manipulatívat drágán, egymilliárdért vagy haszontalant olcsón, pár millióért – kétféle nemzeti konzultációból is választhat hamarosan a magyar. Az olcsóbb, netadós konzultáció sajátossága, hogy a netadó még csak fel sem merül benne kérdésként, a drágább, a bevándorlásról szóló pedig a kormányszóvivő szerint is politikai célzatú. 

Másfél felcsúti stadion építésére elegendő pénz, több mint hatmilliárd forint ment el eddig nemzeti konzultációkra. Az immár bevallottan a kormány saját politikai céljainak alátámasztására rendezett ál-közvéleménykutatások figyelmen kívül hagyják a szakmai előírásokat, ráadásul elrendelésük, lebonyolításuk és a válaszok kiértékelése egyaránt átláthatatlan és ellenőrizhetetlen.

Ez nem kutatás, hanem politikai kérdőív

Hamarosan mind a nyolcmillió választó postaládájába eljut a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációs levél: a 12 kérdésből álló ív nyomtatása, elküldése, a visszaküldött válaszok feldolgozása és értékelése 960 millió forintba kerül majd. Ráadásul a kormány a hasonló akciók történetében először nyíltan beismerte, hogy nem a szakmaiságot, hanem a politikai haszonszerzést tartja fontosabbnak.

Kovács Zoltán kormányszóvivő ugyanis a múlt héten – amikor a PM-es Barabás Richárd egy gumicsontot lobogtatva zavarta meg a sajtótájékoztatóját – bejelentette, hogy már nyomtatják a kérdőíveket, az azok szakmaiságát firtató újságírói kérdésére pedig azzal válaszolt, hogy a kérdőíven nem is szabad számon kérni ilyesmit, mert "ez nem közvélemény-kutatás, hanem egy politikai kérdőív".

A kormányszóvivőt igazolja a kérdőívhez – ami a Kormány.hu-ra feltöltött változatban helyesírási hibás – csatolt kísérőlevél is, amelyet Orbán Viktor írt. A miniszterelnök néhány bemelegítő mondat után összemossa a terrorizmust, a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni januári merényletet a bevándorlás kérdésével, amit szerinte az EU nem tud kezelni.

Dolgoznak a nyomdagépek: nyolcmillió példányban készül a kérdőívForrás: MTI/Kovács Attila

Később Orbán már megélhetési bevándorlókról ír, akik szerinte menekültnek állítják be magukat, de a szociális juttatásokért és a munkalehetőségért jönnek. Nem fogjuk hagyni, hogy veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését – írja a kormányfő, aki a megélhetési bevándorlók számának "robbanásszerű" növekedésére hivatkozik, pedig a menekültek körében külön ilyen statisztika nincs.

Rossz dolog, haszontalan, nem kell

Azt egyébként már a párizsi terrortámadások utáni emlékmenetről, a francia fővárosból megüzente Orbán Viktor, hogy a "gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont".

Az ENSZ-nek nem tetszik a megfogalmazás
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a minap közleményben adott hangot aggodalmának az idegengyűlölet magyarországi erősödése miatt, egyúttal bírálta a kormányt amiatt, hogy a nemzeti konzultáció rávezető jellegű kérdéseiben a menekülteket veszélyforrásként tünteti fel. A hírről beszámoló hvg.hu idézte Montserrat Feixas Vihét, az UNHCR budapesti székhelyű Közép-európai Regionális Képviseletének vezetőjét, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország is aláírta az ENSZ 1951-es Menekültügyi Egyezményét, ez alapján pedig Magyarország nem küldhet vissza embereket olyan országokba, ahol az életüket veszély fenyegetheti. A tisztviselő emlékeztetett arra, hogy "ezeknek az embereknek ma ugyanúgy menekülniük kell az országukból, ahogyan 1956-ban kétszázezer magyarnak kellett".

A kérdőív 12 kérdésének egy része valóban a kormányzat bevándorlást elutasító álláspontot sugallja. Például azzal: Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség? Ilyen ez a kérdésbe ágyazott megjegyzés is: a megélhetési bevándorlók veszélyeztetik a munkahelyeket és a megélhetést.

"Mondjuk meg egymásnak egyenesen"

"Ha valami nem tetszik, vagy valami mást szeretnénk, mondjuk meg egymásnak egyenesen, ahogy illik hozzánk" – ezt Orbán Viktor mondta idei évértékelőjében, de arra talán ő sem számított, hogy bátorítása hatására milyen éles kritikákat kap majd a nemzeti konzultáció sugalmazó, előítéletes kérdései miatt. A terroristákról kérdező konzultáció még Fabiny Tamás evangélikus püspöknél is kiverte a biztosítékot.

A Liberálisok alternatív nemzeti konzultációval készültek, hogy meghackeljék az igazitForrás: liberalisok.hu

Az ellenzéki pártok közül a Liberálisok például saját, az eredeti konzultáció kérdéseit kifigurázó ívvel álltak elő, ahogy az Együtt is saját kérdéssort készített, amit be kívánnak dobni Orbán Viktor postaládájába. A legcinikusabb változatot a bevallottan viccpárt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt készítette, feltéve például ezt a kérdést: "Ön kit utál legjobban?" És: "Ön szerint ki miatt szar az ön élete?"

Egymilliárdért drága és haszontalan

A bevándorlásügyi nemzeti konzultáció költsége 960 millió forint lesz, ami nagyságrendileg megfelel a korábbi, hasonló, 8 millió levél kiküldésével járó akciók költségének. Ez azonban ahhoz képest meglehetősen drága PR-akció, hogy ennek a töredékéért szakmai közvélemény-kutatás is rendelhető.

Az olasz parti őrség segíti elhagyni a mentőhajót a kimentett menekülteknek Dél-SzicíliábanForrás: AFP/Marcello Paternostro
Gyüttment ide be ne jöjjön!
Csúcsot döntött a magyar idegenellenesség, az állampolgárok többsége már elutasítja, hogy egy menedékkérő betegye lábát az országba – derül ki a Tárki május eleji felméréséből. Soha nem voltak a magyarok még ilyen elutasítóak, a többség az araboktól retteg, ráadásul egy év alatt jelentősen megugrott a menedékkérőket visszautasítók aránya. Ahogy az Origo beszámolt róla, most már az ezer megkérdezett magyar 46 százaléka választotta azt a lehetőséget, hogy menedékkérő ne tehesse be a lábát az országba.

Az egymilliárd forintból akár 60-70 országos, reprezentatív közvélemény-kutatást is meg lehet rendelni. A piacot jól ismerő forrásaink szerint ugyanis 10-15 millió forintból kijön egy 3000 fős – az ország lakosságát nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló – közvélemény-kutatás bármelyik nagy cégnél. Szakmailag alapos kérdésekkel, feldolgozással, elemzéssel együtt.

Olcsóbb, de a haszna nem több

Az egymilliárdos összeghez képest olcsó a másik nemzeti konzultáció, a Deutsch Tamás által koordinált netkonzultáció, amire csak 13 millió forintot költenek, ám az is több szempontból aggályos. Megmosolyogtató részlet, hogy a tavaly év végi, a netadó terve elleni tízezres utcai tüntetések után bejelentett konzultáció nem szól a netadó ötletéről, hiszen az Deutsch szerint halott.

A netkonzultáció kérdőívét háromféleképpen – ügyfélkapu-azonosítóval, Facebook-profillal vagy az Internetkon honlap saját regisztrációjával – is ki lehet majd tölteni, vagyis a többes válaszadás nem zárható ki, ami torzítja az eredményeket. Deutsch Tamás az Origo kérdésére úgy reagált: bíznak abban, hogy az emberek tisztességesek lesznek.

Deutsch Tamás bízik abban, hogy nem "cselezik" ki az emberekFotó: Polyák Attila - Origo

Deutsch arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultáció nem parlamenti választás vagy népszavazás, csak az emberek véleményére kíváncsiak, nem lesz következménye, ha néhányan esetleg "cseleznének". A konzultáció eredményeit a három azonosítási forma szerinti bontásban fogják közölni, de nem tudni, mi lesz, ha azok ellentmondanak egymásnak.

Olcsóbb, mint egy népszavazás

Mint arról az Origo beszámolt, a Fidesz a korábbi nemzeti konzultációk magas költségeit számon kérő ellenzéki bírálatokra többször azzal reagált, hogy egy ilyen megoldás még mindig a negyedébe-ötödébe kerül egy országos népszavazás körülbelül ötmilliárd forintos költségének. Tény ugyanakkor, hogy egy referendum ennyiszer több véleménynyilvánítót is vonz általában.

Az egymilliárd forint azért nem kevés pénz, ebből kijönne:

  • nyolc augusztus 20-ai tűzijáték,
  • 104 államtitkár egyévi keresete,
  • körülbelül 500 pedagógus éves bére,
  • vagy mintegy 200 új mentőautó.

A második Orbán-kormány kezdete, 2010 óta pedig összességében a mostaniakkal együtt már a 6 milliárd forintot is meghaladja az az összeg, amibe a nemzeti konzultációk eddig kerültek a költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek. Ebből a pénzből már másfél felcsúti stadiont is meg lehetne építeni.

Régi jó konzultációs demokrácia

A 2010-es hatalomra kerülésekor magát a nemzeti együttműködés kormányaként meghatározó Orbán-kabinet az előző ciklusban is többször élt a nemzeti konzultáció lehetőségével. Ezeknek csak egy része volt a három évvel ezelőtti, gazdasági jellegűhöz hasonló klasszikus "konzultáció", amikor kérdésekre válaszolva, a levelet visszaküldve lehetett véleményt nyilvánítani.

A 2012-es gazdasági jellegű nemzeti konzultáció kérdőíveit szortírozzák a postánForrás: MTI/Beliczay László

Több esetben csak egyoldalú volt a konzultáció, vagyis a kommunikáció, hiszen Orbán Viktor gyakran csak tájékoztató, informáló levelet küldött, amely nem volt alkalmas a véleménynyilvánításra, visszacsatolásra. A második Orbán-kormány 2010–2014 között mintegy tucatnyi levelezést folytatott hazai és külhoni polgárokkal.

Nemzeti levelezések sorrendben

A 2010-es kormányalakítás után néhány hónappal  Orbán Viktor kiküldte az első konzultációs levelét. Ősszel 1,7 millió öregségi nyugdíjasnak írt a kormányfő, tudakolva, hogy mit várnak az új kabinettől. Nem sokkal később mind a 3 millió nyugdíjasnak írt Orbán. Közölte, hogy a kormány "biztonságba helyezte" a nyugdíjakat, illetve jelezte, hogy nem emelkedik a gáz ára.

Egy korábbi, 2012-es nemzeti konzultációs kísérőlevél még a fiatalabb OrbánnalFotó: Origo

Még az év vége előtt levelet kaptak a nyugdíjpénztári tagok a "szabad nyugdíjválasztásról", aztán 2011 tavaszán elindult az első széles körű nemzeti konzultáció is. Akkor mintegy 8 millió választó kapott kérdőívet az új alaptörvényről. A csaknem egymilliárd forintba került akció során 920 ezren küldték vissza válaszaikat a miniszterelnöknek.

Orbán Viktor többször levelezett a nyugdíjasokkal isForrás: MTI/Beliczay László

A 2011 májusában indított szociális konzultáció is hasonló, egymilliárd forint körüli összegbe került, míg a már említett – 2012 nyarán lezajlott – gazdasági konzultáció összességében még többe. Közben kaptak levelet a közalkalmazottak a végtörlesztés előnyeiről, a nyugdíjasok pedig az ellátásuk reálértékének megőrzéséről.

Tíz éve volt az első
Maga a nemzeti konzultáció mint kifejezés még régebbi keletű. A Fidesz még ellenzékből, 2005-ben indított egyfajta aláírásgyűjtő akciót nemzeti konzultáció néven. Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott: olyan munkát indítanak, amelynek eredményeképpen "egyetlen ember sem lesz a haza mai határain belül, aki azt mondhatná, hogy őt nem kérdezték meg, hogy hogyan szeretné elgondolni és alakítani a jövőjét". A 2005-ös első nemzeti konzultáción 1,5 millió aláírás gyűlt össze. Mint azt az akció szóvivője, Kudlik Júlia egykori tévés műsorvezető akkor ismertette: a nemzeti konzultáció házhoz megy rendezvénysorozat keretében az ország mintegy 700 településén 200 ezer emberrel találkoztak.

A kormány munkahelyvédelmi akciótervének megismertetése az emberekkel félmilliárd forintba került 2012 őszén – "anyagáron", hirdetési költségek nélkül. Csupán 50 millióba került viszont tavaly év elején a határon túli magyaroknak címzett tájékoztató. Később írt még levelet Orbán Viktor kormányfő a kistelepülések lakóinak például az állami adósságátvállalás előnyeiről is.

Aláírásgyűjtés: nem előzmény nélküli

A nemzeti konzultációk előfutárának tekinthető aláírásgyűjtések már régen megjelentek a Fidesz politikai eszköztárában. Először 2002-ben kezdtek gyűjteni, a 2012-es budapesti olimpia ügyében. Az összegyűlt 700 ezerből a százezredik szignó Kovács "Kokó" István ökölvívóé volt, de támogatta a kezdeményezést Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter kormányfő is.

A kormány rezsicsökkentés ellen vívott harcát támogató aláírásokat is gyűjtött már a FideszForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A Fidesz két évvel később költségvetés-módosítást kezdeményezett, és ehhez nemzeti petíció néven gyűjtött aláírásokat. Szintén 2004-ben volt egy másik akció is: a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége mellett a Fidesz is aláírásgyűjtéssel mozgósított a kórház-privatizáció ellen, illetve a határon túliak kettős állampolgársága mellett.A félmillió aláírás hatására meg is tartották a referendumot, ám az mindkét kérdésben eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt.

Később, 2005-ben az első igazi nemzeti konzultáció mellett még egy aláírásgyűjtési akció volt: az államfőválasztás előtti "szimpátiaszavazás" félmillió szignót hozott. Az év végén volt egy népi kezdeményezés is: a további privatizációk kérdését rendező nemzeti vagyonszerződéshez gyűjtöttek aláírásokat.

Kampányidőszakban sűrűsödött

2006-ban, a választás évében akciót akcióra halmozott: a parlamenti választás előtt a KDNP-vel a 14. havi nyugdíj bevezetéséhez, majd az önkormányzati kampányban a Jó reggelt, Magyarország! című kiáltványukhoz, végül az Igen, Magyarország! chartához gyűjtöttek szignókat. 

Jelentős összegeket költött a kormány a nemzeti konzultációk reklámozására isForrás: MTI/Jászai Csaba

 A "szociális népszavazás" elnevezésű 2007-es akció vezetett 2008-ban a "háromigenes" népszavazáshoz, amely eltörölte a vizitdíjat, a képzési hozzájárulást és a kórházi napidíjat. Később, 2009-ben a Fidesz a három csapás törvényjavaslathoz kérte szimpatizánsai támogató aláírását, a 2010-es választások előtt pedig nyugdíjügyben tették ezt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK