Bővíteni kell a NATO-t

2015.05.17. 13:49

Orosz-ukrán konfliktus, terrorfenyegetettség, Iszlám Állam és Afganisztán. Ezekről a témákról folytattak eszmecserét a parlamentben a NATO parlamenti közgyűlésének küldöttei. Az aktuális nyugat-balkáni etnikai villongásokról viszont nem volt szó.

Minden országnak joga szabadon dönteni a saját jövőjéről félelem és nyomásgyakorlás nélkül. Ukrajna is maga dönthet a sorsáról, anélkül, hogy bárki befolyásolná, és a demokratikus Ukrajna nem jelent fenyegetést senkinek, így Oroszországnak sem – ezt a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke mondta az Országházban, a szövetség tavaszi ülésszakának második napján. Michael Turner újságírók előtt azt is hangsúlyozta, hogy a NATO-nak nem szabad elzárkóznia az új országok csatlakozásától. A szövetségi tagságra jelenleg négy ország – Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Macedónia és Montenegró – aspirál.

Michael Turner, Balla Mihály és David Hobbs, a közgyűlés főtitkáraFotó: Szabó Gábor - Origo

Nem volt szó Macedóniáról

Ugyanígy vélekedett a magyar delegáció vezetője, a fideszes Balla Mihály is, aki szerint a közgyűlés a bővítés fontosságáról hétfőn határozatot fogad el. „A NATO-nak a nyitott ajtók politikáját kell követnie, vagyis lehetőséget, perspektívát kell biztosítania azoknak az országoknak, amelyek csatlakozni akarnak a szövetséghez“ – fogalmazott.

A hétvégi ülésszak témái között szerepel Ukrajna helyzete, az orosz-ukrán konfliktus, Afganisztán kérdése, a terrorfenyegetettség és az Iszlám Állam elleni harc. A közelmúltbeli macedóniai események ugyanakkor nem vetődtek fel; Balla Mihály az Origo kérdésére ugyanakkor általánosságban annyit mondott, hogy az euroatlanti integráció lehet a záloga annak, hogy hasonló események ne fordulhassanak elő – nemcsak Macedóniában, hanem az egész Nyugat-Balkánon.

Harmadszor vagyunk házigazdák

A NATO parlamenti közgyűlését 1955-ben hozták létre azért, hogy konzultációs fórumként szolgáljon a tagországok törvényhozásai között, vagyis kapcsolatot biztosít a 28 ország parlamentje között, ezzel is támogatva a katonai szövetség politikai irányvonalát. A testületet a tagországok 257 küldöttje alkotja, irányító szerve pedig az Állandó Bizottság, amely a tagországok küldöttségeinek vezetőiből, a közgyűlés elnökéből, alelnökeiből, a pénzügyi bizottság vezetőjéből és az Állandó Nemzetközi Titkárság vezetőjéből áll.

Ülésezik a védelmi és biztonsági bizottságForrás: MTI/Kovács Attila

A közgyűlésen ülésező bizottságok feladata, hogy megvizsgálják a szakterületükhöz tartozó aktuális kérdéseket, az Országgyűlésben a hétvégén például a gazdasági és biztonsági, a tudományos és technológiai, a védelmi és biztonsági, a civil és biztonsági és a politikai bizottság tanácskozott. Magyarország 1995 és 2000 után idén harmadszor ad otthont az eseménynek.