David Cameron kihagyhatja Budapestet

2015.05.22. 08:03

A magyarországi menekültkérelmek 70-75%-át nem bírálják el pozitívan, mert az illegális határátlépők nem tudják bizonyítani, hogy valóban üldöztetésnek vannak kitéve hazájukban - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő.

Ma az Európai Unióban nincs egységes álláspont arról, hogy mely országokból érkezett menekülteket tekintjük veszélyeztetett állampolgárnak, és melyiket nem, ezért a kitoloncolási eljárások sem egységesek. Ezen változtatni kellene - mondta a Kossuth rádióban Kovács Zoltán.

A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy 2014-ben Európába 650 ezer menekült érkezett, és bár közülük csak 180 ezer ember menedékkérelmét hagyták jóvá, az EU már ezt a bevándorlási szintet sem képes elhelyezni. Nincs egyedül Magyarország, amikor megoldást sürget, mert hónapokon belül kezelhetetlenné válik a helyzet.

A brit konzervatív kormányfő reformokat akarForrás: Origo

Nem tudni, jön-e Cameron

Kovács Zoltán nem tudott hivatalos információt adni arról, hogy a szigorú bevándorlási politikát meghirdető David Cameron brit miniszterelnök valóban ellátogat-e Budapestre, mint ahogy arról pénteki sajtóhírek szólnak.

A Times írt arról, hogy villámkörutat tervez a jövő héten több EU-tagállamban David Cameron brit miniszterelnök, hogy támogatókat toborozzon a London által igényelt uniós reformokhoz, és útja során ellátogathat Magyarországra is.

Energiabiztonság

A Rigában, az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozóján részt vevő Orbán Viktor helyett rádióinterjút adó kormányszóvivő szerint a lett fővárosban kötött gázszállítási megegyezés fontos lépés ahhoz, hogy bármilyen alternatív úton földgáz érkezhessen az országba. Rigában Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia külügyminisztere írt alá megállapodást az országok gázvezetékrendszereinek összekötéséről és kétirányúsításáról.

Közfoglalkoztatás

A közfoglalkoztatást nem megoldásnak szánta a kormány, hanem egy fontos lépésnek a foglalkoztatás felé - fogalmazott Kovács Zoltán. A kormányszóvivő szerint az elmúlt években létrejött munkahelyek többsége nem közfoglalkoztatásként jött létre, ugyanakkor sok helyen munkaerőhiány van.