Nem tart attól Navracsics Tibor, hogy az Orbán Viktor részvételével zajlott keddi strasbourgi vitában is a halálbüntetés vagy a bevándorláspolitika kérdésében kifejtett magyar álláspont miatt az Európai Bizottság válaszlépésétől kellene tartania Magyarországnak.

Nem érzékel olyasmit Navracsics Tibor, ami arra utalna, hogy "fegyelmezési akció" készülne Magyarország ellen. A magyar uniós biztos erről a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott pódiumbeszélgetésen beszélt, ahol volt magyar kollégáival, Andor Lászlóval és Kovács Lászlóval véleményt mondtak nemcsak az európai válságkezelésről, az integrációs politika jövőjéről, de Nagy-Britannia és Görögország esetleges kilépéséről és az ukrán helyzetről is.

Az örök kérdés: mi a jobb?

Ha három volt vagy jelenlegi uniós biztos egy asztalhoz ül, az első kérdések egyike a portfóliójuk erősségére, szerepük befolyásának nagyságára vonatkozik. Most sem volt ez másként, és a biztosi trió minden tagja azt bizonygatta, hogy valójában nincs erős vagy gyengébb, esetleg súlytalan biztosi poszt, csak ilyen ember, aki a tisztséget betölti.

Kovács László - aki 2004-2009 között adó- és vámügyi biztos volt - eloszlatta azt a tévhitet, hogy csak az a fontos terület, ahol sok pénz mozog, mert még a leginkább súlytalannak gondolt portfóliót is fontossá tudja tenni az adott biztos, ha akarja - és ez persze fordítva is igaz.

Egyetértett vele Navracsics Tibor is, aki tavaly óta felel az oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és sport területért. Andor László, aki 2010-2014 között töltötte be a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosi posztot, azért megjegyezte, hogy az ő portfóliója évi 80 milliárd eurós forrást érintett. Megjegyezte, akkor éppen pénzügyi válság volt, amikor ez a terület felértékelődött.

Tálas Péter, a Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kar dékánjaForrás: MTI/Illyés Tibor

Kovács egyébként meglepődött, amikor a várt külkapcsolati helyett az adóügyi posztot kapta, hiszen az adópolitikához addig annyi köze volt, hogy kitöltögette az adóbevallását - árulta el. Navracsics Tibor is inkább bővítési biztos akart lenni, de nem volt csalódott, amiért mást kapott.

Szeret, nem szeret?

Eltávolodott-e az Európai Unió a saját polgáraitól, mi lehet az oka az erősödő euroszekpticizmusnak és populizmusnak? Kovács László szerint a 2004-ben, majd 2007-ben csatlakozott, jellemzően posztszovjet tagállamok eltávolodásának oka a csalódottság, hiszen polgáraik azt várták, a csatlakozással egy csapásra minden jobb lesz, pedig nem minden, és még ehhez is húsz év kell.

A tagállamok kormányai is erősítik az unióval szembeni ellenérzéseket – folytatta Kovács -, amikor ha valami jól sikerül, akkor „verik a mellüket, de ha valami balul üt ki, akkor Brüsszelre mutogatnak, hogy az a hibás.” Andor László ara hívta fel a figyelmet: egyes tagállamok egyszerre akarnak több nemzeti hatáskört kiharcolni, miközben több közös felelősségvállalást, szolidaritást várnak el az EU-tól.

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Navracsics a jó válságról

A gazdasági válság is lehet jó – mondott meglepőt Navracsics Tibor, aki szerint a válság megmutatta, hogy az európai integráció beért a tagállamok belpolitikájába. „Eddig mindenki attól szenvedett, hogy senkit nem érdekel az integráció, most pedig az a baj, hogy elérte azt a szintet, hogy politikai konfliktusokat gerjesszen.” Megjegyezte: nem az integráció okoz egzisztenciális válságot az egyénnél.

Kovács László a válságról és a válságkezelés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy aki külön utakat keres, az jobb, ha nem csatlakozik az Európai Unióhoz, mert az a közösségi érdekekről szól.

Andor László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek modst komoly lehetősége és egyúttal felelőssége van az EU gazdasági válságból való kilábalásában, és a valutaunió megerősítésében. Tartós fellendülésre azonban egyelőre nem lehet számítani - hűtötte le a kedélyeket.

Több Európát, ne kevesebbet!

Európa jövőjéről Kovács László úgy vélekedett: az EU a jövőben is joggal tarthat igényt egy globális szerepre, "a több Európa megvalósítására". Andor László az érdekegyeztetési modell kiterjesztésében lát fantáziát a jövőben, míg Navracsics saját portfóliójának jövőbeni fontosságát ecsetelte, mondván: az oktatás, az ifjúságpolitika és a sport jelentős "exportcikke" lehet az EU-nak.

Abban egyetértettek, hogy hiba volna Görögország kilépése az unióból éppúgy, mint Nagy-Britanniáé. Kovács szerint a görögök távozása ugyan jobb helyzetbe hozná az unió gazdaságát, a briteké pedig könnyebbé a működését, de mindkettővel csökkenne az EU súlya, amit éppen, hogy növelni kellene. Andor szerint David Cameron brit kormányfő egyenesen "politikai hazárdjátékba kezdett."

Forrás: MTI/Illyés Tibor

A London által emlegetett "á la carte Európa" Navracsics Tibor szerint eddig is létezett. Andor szerint Brüsszel már egy sor dologban engedett Nagy-Britanniának, "el kellene kerülni a látszatát is, hogy London zsarolja a másik 27 tagállamot". Kovács László egy magyar vonatkozású kérdést is feltett: ha Magyarország kilépne, "akkor ki fizetné a fejlesztések 97 százalékát kitevő forrásokat?"

Az a bizonyos 7. cikkely

Előkerült a súlyos szankcióként értelmezhető tagállami jogok, így a szavazati jog megvonás is, vagyis a lisszaboni szerződés sokat emlegetett 7. cikkelye. Navracsics szerint az Európai Tanács minden évben értékeli az egyes tagállamokat, hogy vétettek-e valamit, és ha igen, milyen szankciót alkalmazzanak ezért vele szemben: a retorzió lehet "dorgálás" és lehet súlyosabb is.

Kovács emlékeztetett, hogy a szavazati jog megvonása is lehetséges, de széles a skála, míg Andor László úgy vélte, hiába, mert nem lehet mindent politikai eszközökkel rendezni. Navracsics kitért arra is, hogy Ausztria ellen a szélsőséges Szabadság Párt miatt az EU 1999-ben bojkottot hirdetett, de kudarcot vallott. Itt beszélt arról, hogy nem tud Magyarország elleni fegyelmező akcióról.

Ukrajnának sok a baja

A pódiumbeszélgetésen felmerült az ukrán kérdés is. Kovács László elmesélte, hogy nemrég a visegrádi négyek delegációjának tagjaként járt Ukrajnában, és azt tanácsolta előadásában, hogy Ukrajna inkább az EU-hoz közeledjen, "ne emlegesse most a NATO-tagságot, mert erre az orosz válasz ellenséges lesz", ráadásul az unió többet tud segíteni nekik.

Andor László szerint az ukrán helyzet rendezését a gazdasági stabilitás megteremtésével kellene kezdeni. Ugyanő úgy vélte, hogy az erősödő euroszkepticizmusra az Európai Bizottságnak retorikai választ is kellene adni az önmagába nézés mellett. Kovács úgy tartotta, hogy ezek a csoportok inkább hasznosak, mert "tükröt tartanak sokszor a rendszer elé."