Még több diákot küldenek a nem létező tornatermekbe

2015.05.29. 08:42

Folyosókon tornázó osztályok, művelődési házak rendezvénytermeiben megtartott órák – a bevezetése óta akadnak problémák a mindennapi testneveléssel. Szeptembertől még nagyobb lehet a káosz, hiszen a következő tanévben már az összes évfolyamnak előírják a napi tornaórát. Az országban még mindig 239 olyan iskola van, ahol semmilyen tornahelyiség nincs. Egy javaslat újra a parlament elé küldené a kérdést.

Kettőszázharminckilenc – az Emberi Erőforrások Minisztériumának legújabb adatai szerint Magyarországon ennyi iskolában nincs tornaterem vagy tornaszoba. A mindennapi testnevelés megtartása még azoknak az intézményeknek is gondot okoz, ahol több helyiség is rendelkezésre áll, a tornaterem nélküli iskolákat pedig szinte megoldhatatlan probléma elé állítja.

Nagyobb lesz a káosz

A káosz ráadásul szeptembertől még nagyobb lesz: a következő tanévtől már minden évfolyamon naponta legalább egy testnevelésnek kell lennie az órarendben, tehát az eddig kivételezett negyedikesek és nyolcadikosok is naponta fognak tornázni.

Szeptembertől az összes évfolyamon kötelező lesz a heti öt tornaóraForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ezer diák, öt nap, két terem

Sok általános- és középiskolában már eddig is gyakran előfordult, hogy a folyósokon tornáztak a gyerekek. Jó időben ki lehet vinni őket az udvarra, de ősszel és télen ez nem megoldható. Az új előírás azt jelenti, hogy egy 1000 fős gimnáziumban öt napon keresztül napi ezer diáknak kell megtalálni a lehetőséget arra, hogy mozogjon. Ha emiatt az utcán kell futni, akkor is. És az órarend okozta problémákról még nem is beszéltünk: több iskolában nulladik órákat kellett bevezetni a túlterhelt fiataloknak. 

Néptánc a kultúrházban

"Nagyon nehéz, de megoldjuk valahogy. Ha más nincs, akkor a kultúrházban" – ezek voltak a leggyakoribb reakciók azoktól az iskolaigazgatóktól, akiket az Origo arról kérdezett, hogyan oldják meg szeptembertől, hogy újabb két évfolyamnak kell helyet szorítaniuk.

Néhány iskolában néptáncot tanulnak a tornaóránForrás: MTI/Bruzák Noémi

Azokon a kistelepüléseken, ahol nincs tornaterem, általában az iskolától távolabb eső művelődési házakban tornáznak, de van olyan falu is, ahol néptáncot tanulnak a gyerekek. Az igazgatók abban egyetértettek, hogy jó időben kevésbé problémás a helyzet, inkább az esős és a hideg évszakban kell törni a fejüket a megoldáson. 

Tőlünk körülbelül száz méterre van a művelődési ház, oda járnak át a gyerekek” – mondta a Dánszentmiklósi Ady Endre Általános Iskola igazgatója. Koncz Istvánné ennek ellenére úgy gondolja, szerencsések, hiszen a 176 gyerek mindegyike tud tornázni, bár van olyan nap, amikor párhuzamosan három osztálynak van órája. A Pest megyei településen most abban reménykednek, hogy pályázaton nyerhetnek támogatást, bár valószínűleg az sem lesz elég, hiszen a tornaterem mellett az épület felújítására is nagyon kellene a pénz. 

Ha sokan vannak, ott a nézőtér

Szintén a kultúrházban kapott tornaórára alkalmas helyiséget a Szentpéterfai Horvát–Magyar Kétnyelvű Általános Iskola. 

A cél az egészségesebb életre nevelésForrás: MTI/Komka Péter

Heti két-három alkalommal ütköznek az osztályok, ilyenkor a szomszédos rendezvénytermet is megkapjuk. Egy része színpad, viszont a nézőtér egyenes részét tudják használni a gyerekek”  – mesélte Paukovitsné Horváth Edit.

Az igazgató szerint segít, hogy már első osztálytól választható az úszás, jó időben pedig természetesen a szentpéterfai gyerekek is a sportpályán vagy az udvaron vannak. Nagy a teher a tornatanáron, és az órarend elkészítése sem egyszerű. 

Az iskola már kétszer pályázott bővítésre, de egyszer elutasították a jelentkezésüket, egyszer pedig forráshiány miatt nem volt pénz. Az intézmény vezetője bízik abban, hogy előbb-utóbb sikerrel járnak, bár tisztában van azzal, hogy a kis létszám miatt erre kevés az esély.

Jelenleg 239 magyarországi iskolában nincs tornateremForrás: MTI/Komka Péter

A lista, amelyen Budapest az utolsó

A fent említett két iskola abba a 239-be tartozik, ahol semmilyen terem nincs a tornaórák megtartására. Az adatokat írásban kérte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumától Bangóné Borbély Ildikó. A szocialista képviselőnek megküldött válaszában Rétvári Bence államtitkár kiemelte, hogy a hátrány ellenére ezekben az iskolákban is megoldott a mindennapos testnevelés. 

A 2014/2015-ös adatok szerint Budapesten a legrosszabb a helyzet: 58 iskolában nincs tornaterem. 

Ezzel a főváros a lista utolsó helyén kullog, bár arányaiban természetesen itt található a legtöbb intézmény. Különösen nehéz helyzetben van Pest megye, ahol 17, és Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol 15-15 intézményben nem tudnak tornaórát tartani.

Magyarországon 14 273 helyen 6106 nevelés-oktatási intézmény működik. A tornatermek száma 4408, a tornaszobáké 4297, a sportpályáké pedig 4011.

Nem ideális, de szükséges

A kormány azért döntött a gyakoribb tornaórák mellett, mert úgy vélik, hogy a mozgás iránti igényt már gyermekkorban fel kell ébreszteni. Ahhoz pedig, hogy egy nemzet egészségtudatos legyen, célirányos, jól átgondolt beavatkozásokra van szükség – fogalmazott Rétvári Bence.

Sok helyen úszással váltják ki a mindennapos tornaórátForrás: MTI/Komka Péter

Azt a minisztérium is elismeri, hogy a helyzet nem ideális, de a mindennapos testneveléshez továbbra is ragaszkodnak. A 2014-es és a 2015-ös költségvetésben is 3-3 milliárdot különítettek el tornatermek és tanuszodák építésére, de európai uniós forrásokat is fel lehet használni a fejlesztésekre. 

Több terem, több probléma

De mi a helyzet azokban az iskolákban, ahol nem egy, hanem több tornaterem is van? Egybehangzó vélemények szerint nem sokkal jobb. A több tornaterem több diákkal jár együtt, így van ez az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban is, ahol 924 diák osztozik két termen, egy tornaszobán és egy sportudvaron. Az igazgató ennek ellenére úgy látja, a helyzet egyre rosszabb lesz, különösen a szeptemberi változásokkal. 

"Már így is 100 százalékos telítettséggel működnek a termek, pedig sok diákunk sportol amatőr- vagy versenyszinten, ők felmentést kapnak. A tornaórák egy részét kiszerveztük, a gyerekek úszásoktatásra járnak" – mondta az Origónak Molnár Katalin.

Tanárból sincs elég

Valószínű, hogy a fővárosi gimnáziumban szeptembertől még egy testnevelő tanárt kell felvenni, mert a jelenlegi öt teljes állású és egy óraadó pedagógus nem lesz elég. Ehhez viszont pénz kell.

Gyerek sok van, tanár viszont egyre kevesebbForrás: MTI/Komka Péter

A Radnótiban még mindig jobb a helyzet, mint a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban. Az iskola 37 osztályába 1052 gyerek jár, és már eddig is mind a három tornaterem reggeltől estig foglalt volt. Előfordul az is, hogy a folyosón tornáznak a gyerekek, a további két évfolyam bevezetésével pedig csak romlani fog a helyzet.

Eljutott a parlamentig

A helyzet odáig fajult, hogy hamarosan az Országgyűlés kulturális bizottsága is foglalkozik vele. Bangóné Borbély Ildikó és Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő határozati javaslatot nyújtott be a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosításáról, erről június harmadikán szavaznak a testületben. 

A javaslat június 15-ig adna határidőt a kormánynak, hogy átfogó felmérést készítsen a tornatermek számáról, állapotáról és felszereltségéről,  az adatokat pedig a honlapján tegye közzé. Ha ez alapján kiderül, hogy nincsenek meg a feltételek a mindennapos testnevelés kötelező bevezetéséhez, akkor pedig terjesszen elő módosító javaslatot az Országgyűlésnek a bevezetés törvényi határidejének módosítására.

Kifogásolható, de támogatják

Kérdés persze, hogy a javaslat egyáltalán a parlament elé kerül-e. Dúró Dóra, a bizottság elnöke az Origónak mindenesetre azt írta, hogy valószínűleg támogatni fogják, bár a dokumentum "szakmailag kifogásolható".  

Jövő héten dől el, hogy az Országgyűlés elé kerülhet-e a határozati javaslatForrás: MTI/Kovács Tamás

A Jobbik képviselője szerint nem biztos, hogy érdemes újabb felmérést készíteni a témában, hiszen már volt egy a törvény bevezetése előtt, de annak eredményeit nem hozták nyilvánosságra. Ráadásul az sem szerencsés, hogy a javaslat szerint a kormánynak július 15-ig kellene előterjesztenie a módosítást, hiszen akkor csak októberben tudnák elfogadni, ezzel viszont tanév közben okoznának plusz munkát az iskoláknak – írta.

Tudják, hogy problémás

Azt viszont Dúró Dóra is elismeri, hogy a probléma létezik. Azt írta: 

Az elmúlt időszakban több tucat iskolában jártam, kivétel nélkül mindenhol a három legnagyobb probléma közé sorolták a mindennapos testnevelés megoldását.” 

Dúró Dóra szerint a megoldás az lenne, ha forrást biztosítanának a megfelelő létesítmények bővítésére, építésére. Ehhez módosító javaslatot is benyújtanak a költségvetéshez.

Infrastruktúra nélkül bukhat

A mindennapos testnevelés bevezetésének gondolata még 1999-ben egy, a Testnevelési Főiskolán megrendezett konferencián merült fel – mondta korábban az Origónak prof. Istvánfi Csaba, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének elnöke. A professzor ugyan egyetért a programmal, de azt ő is elismeri, hogy ha nincs infrastruktúra, az egész terv elbukhat. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK