Orbán Viktor ismét halálbüntetés-ellenes lett

Orbán Viktor miniszterelnök előadást tart, az idén 85 éves Helmut Kohl tiszteletére rendezett nemzetközi konferencián, amelyet a XX. Század Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung szervez

Igazat adott Orbán Viktor a halálbüntetés kérdésében Jean-Claude Junckernak, az Európai Bizottság elnökének. A miniszterelnök Helmut Kohl volt német kancellár születésnapján mondott beszédében új nézőpontból mutatta be a bevándorlás problémáját is, és beszélt a keresztény és nemzeti Európáról is.

"Nagy államférfit ünneplünk ma, akinek mindannyian köszönettel tartozunk" - mondta Orbán Viktor kedd délelőtt a Pesti Vigadóban, a konferencián, amit Helmut Kohl volt német kancellár 85. születésnapja alkalmából tartottak (kissé megkésve, Kohl születésnapja április 3-án volt). Vajon olyan Európában élünk, mint amilyenről annak idején álmodtunk? - tette fel a kérdést a miniszterelnök.

Orbán Viktor miniszterelnök a Helmut Kohl tiszteletére rendezett nemzetközi konferencián szólalt fel Fotó: Bielik István - Origo

Kohl 16 évig volt Németország kancellárja, 1982 és 1998 között. Fontos szerepet játszott Németország újraegyesítésében és az Európai Unió fejlődésében, ezért aggatták rá az egyesítés kancellárja becenevet. A konferenciára nem tudott eljönni, mert betegsége nem engedte.

Hol a német precizitás?

Az esemény szervezése nem volt méltó a legendás német precizitáshoz. A főbejárattól a gazdasági bejárathoz küldték kollégánkat, hogy ott kell a sajtónak bemennie. A gazdasági bejáratnál 20 perc várakozás után szóltak, hogy a sajtónak a főbejáraton kell bemennie. A főbejáratnál közölték, hogy mégis a gazdasági bejárat lesz a jó, majd visszafelé megállítottak, hogy mégis a főbejárat. Ez már az általában barátságtalan TEK-es motozókat is megpuhította. Szabadkozva tapogatták végig kollégánk nadrágját, hogy nem ők tehetnek a hibákról (fegyvert, bombát nem találtak nála).

Ami a magánéletben jó, az a politikában is jó

Jó okunk van arra, hogy tiszteljük Kohlt, véli Orbán. A miniszterelnök szerint a gondviselés bizonyítéka az a tény, hogy egy olyan történelmi pillanatban, mint a berlini fal leomlása, egy olyan kaliberű politikus vezette a németeket, mint Kohl.

A miniszterelnök elmesélte, hogy a kancellártól kért tanácsot 1998-ban, hogyan is kellene vezetni egy országot Fotó: Bielik István - Origo

Amikor Orbán és a Fidesz először nyert országgyűlési választást 1998-ban, a miniszterelnök Helmut Kohltól kért tanácsot arról, hogyan is kell egy országot vezetni. Olyasmiket kérdezett tőle, mint "hogy kell ezt jól csinálni?", meg "milyen a viszony a politikai és a személyes erkölcs között?". Kohl azt mondta Orbánnak, hogy ami a magánéletben jó, az a politikában is jó. Lehet, hogy ezt Orbán egy kicsit félreértette, és innen származik az a tévhit, hogy ami Mészáros Lőrincnek vagy Tiborcz Istvánnak jó, az az országnak is jó.

Ami kint, az van bent, ami fent, az van lent

"Rövid volt ez a huszadik század" - mondta Orbán. Szerinte ugyanis igazából Németország újraegyesítésekor ért véget. A mai Európa teljesen más, mint az akkori, derült ki. Ugyan fontos volt az első téglát kivenni a falból, de az igazi munkát azok vállalták, akik nem akartak leállni, amíg az utolsó tégla is el nem tűnik. Helmut Kohl ilyen ember volt. Az volt a célja, hogy végleg lebontsa a falat Európa népei között.

A nemzetközi konferenciát a XX. Század Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung szervezte Fotó: Bielik István - Origo

Orbán szerint a NATO-nak a megalakulásakor három célja volt. Az oroszokat kint, az amerikaiakat bent, a németeket pedig lent tartani. Amikor Németországot újraegyesítették, sokan féltek, hogy mi lesz a dologból, de a magyarok nem - mondta a miniszterelnök. A magyarok nemcsak tisztelik a németeket, hanem szeretik is őket - tudtuk meg.

Német öröm = magyar öröm

A németek öröme pedig a magyarok öröme is volt, mert Magyarország számára Németország újraegyesítése jelentette a garanciát arra, hogy végleg a szabad világ része lehet.

Az NSZK és az NDK egyesítéséhez olyan kurázsi kellett, ami ma már hiánycikk Európában. Európa ma már beteg, és Orbán szerint szüksége lenne a kohli útmutatásra. Minden jónak a béke és a szabadság az előfeltétele.

Észak és dél

Bátorság kellett az euró bevezetéséhez is. A közös valuta Orbán szerint az európai politika legszebb hagyományait idézte. De ami azóta történt, az messze nem sikertörténet.

A miniszterelnök szerint a gazdasági optimizmus jó hír, még ha semmi alapja sincs Fotó: Bielik István - Origo

Az európai gazdaságot most mérsékelt optimizmus övezi. Ez jó hír, még ha semmi alapja sincs - mondta a miniszterelnök. Kiderült, hogy a földrészen kétféle válasz született az elmúlt években zajló válságra. Egy északi és egy déli válasz. Az északi modell racionális. Értelmezik a dolgokat, és reformokat hoznak, mindezt szigorú politikai kontroll alatt.

A déli modell ezzel szemben az, hogy el kell engedni a gazdaság kezét, és majd

az élet hozzáigazodik a változásokhoz.

A politikának pedig az a dolga, hogy teret engedjen ennek az igazodásnak. Ezt pedig a valuták leértékelésével lehet elérni. Orbán szerint a mérsékelt optimizmus ebből a déli modellből fakad. A monetáris politika azonban olyan, mint a mezőgazdaság. Hiába öntözünk orrba-szájba, ha előtte nem műveltük meg a földet.

Halálbüntetés? Menekültek!

A menekültkérdést Orbán egy meglepő mondattal vezette fel. "Az EU-nak igaza van a halálbüntetés kérdésében, nem vezetheti be senki." De van ennél sokkal égetőbb ügy is. A bevándorlás. Ha nem innen bentről, Európából nézzük a dolgokat, hanem "holisztikusan", akkor

nem is bevándorlást látunk, hanem modern kori népvándorlást.

Más a magyar multikulti

Ha Európa nem reagál megfelelően erre, akkor véglegesen átalakulhat. Itt Orbán kitért arra is, hogy magyarul kicsit mást jelent a multikulti, mint külföldiül, és e miatt a félreértés miatt kapott sok igaztalan ekézést a magyar kormány. Van ugyanis olyan, hogy több különböző, de keresztény kultúra él egymás mellett. És van olyan, hogy több olyan kultúra él egymás mellett, amelyek más-más civilizációt képviselnek. Na, magyarul csak az utóbbit jelenti a multikulti, és csak ez utóbbi jelent veszélyt Európára.

"Vannak városok, amik már nem ugyanolyanok, mint voltak, amikor legutóbb ott jártunk" - figyelmeztette a közönséget Orbán (szerintünk Felcsút is ilyen). A civilizációközi népvándorlással az a baj, hogy ha egyszer megtörténik, nem lehet visszacsinálni, és Európa soha többé nem lesz keresztény és nemzeti.

Ha egyszer elhibázzuk, örökre elhibázzuk.