Trianon előtt is lejárató kampány folyt az ország ellen

2015.06.03. 21:47

Fáklyás felvonulást tartottak a trianoni békediktátum évfordulójának előestéjén, szerdán Debrecenben.

A Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület tizenhatodszor rendezte meg a fáklyás menetet az egyetem központi épületétől a Bem téren álló Magyar fájdalom-szoborig. Néhányan a fáklyák mellett nemzeti zászlókat tartottak a magasba, de feltűnt egy-két árpádsávos zászló is.

A trianoni békediktátum a történelemoktatásban még ma sem került a helyére –  hangsúlyozta a Magyar fájdalom szobránál tartott megemlékezésen Papp Márta, az Országos Trianon Társaság debreceni tagozatának alelnöke.

A történelemtanár kijelentette: Trianonról néhány semmitmondó mondat van a tankönyvekben, így ma sem láthatják a diákok, hogy "ez a magyar történelem legnagyobb tragédiája". Pedig Trianon következményei itt élnek velünk akkor is, ha erről nem tudnak az emberek – folytatta. Hozzátette: "fontos lenne ismerni a Trianonhoz vezető utat, a diktátumhoz vezető okokat, mert csak ezek ismeretében lehetne újabb nemzeti katasztrófákat elkerülni".

 

Fáklyás felvonulás a debreceni Egyetem térenForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A Trianonhoz vezető okokat sorolva a szónok emlékeztetett arra, hogy a 20. század fordulójától Európa-szerte lejárató kampányt folytattak Magyarország ellen. Ennek döntő szerepe volt hazánk teljes elszigetelésében, és a magyar politikai elitnek nem volt veszélyérzete, hogy ezt felismerje – fogalmazott.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".