Brüsszel lassan reagált a magyarországi demokráciában bekövetkezett változásokra, mivel erre egyáltalán nem volt felkészülve – állapították meg a Republikon Intézet csütörtöki konferenciáján. A felszólalók szerint az Orbán-kormány intézkedései eltávolították hazánkat az uniós értékektől. Az ellenzéki politikusok úgy látják, hogy Magyarország problémáit csak belülről lehet megoldani.

Magyarországot a rendszerváltás után az elsőként vették föl a nyugati integrációs intézményekbe – mondta el Kovács László a Republikon Intézet által szervezett, Demokratikus alapelvek megsértése, mit tehet az EU? – című konferencián. Az MSZP volt elnöke szerint hazánk a csatlakozás előtt a belső körhöz tartozott az unióban, de már a második Orbán-kormány előtt látszottak a problémák. 

Kovács László korábbi szocialista külügyminiszter élesen bírálta Orbánék gyakorlatátForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Kovács: Nem dramatizálták túl

Szerinte a Fidesz-kormányzás egyre kevésbé hasonlít egy többpártrendszerű politikai szisztémára. A volt külügyminiszter elmondta, Brüsszelben is felfigyeltek a magyarországi változásokra, de nem dramatizálták túl. A demokratikus országokban föl sem merülő problémákra nem dolgozott ki intézkedéseket Brüsszel, így több magyarországi eseményre nem tudtak reagálni – hívta föl a figyelmet a volt uniós biztos.

Az EP legújabb határozata arról is szól, hogy az Európai Bizottság határozottan vizsgálja meg a Magyarországon történteket – mondta el Kovács László. Szerinte több konzervatív politikusnak „tele van a hócipője” a hazánkban történtekkel.

„Nincs egységes ideológia”

Bozóki András szerint nincsen nagyon alternatíva a jelenlegi rendszerrel szemben, Magyarország búcsút vett a liberális demokráciától. Az Orbán-kormánynak nincsen egységes ideológiája, igazából az erőpolitika érvényesül – tette hozzá az egyetemi tanár. A jogállamiság megszűnt, vagy csak részben érvényesül Magyarországon, a magántulajdon jelentősége háttérbe szorult – vélekedett az elemző.

A volt kultuszminiszter szerint Polt Péter legfőbb ügyész szelektíven használja a jogköreit, a kormány kriminalizálja a neki nem tetsző társadalmi rétegeket. Bozóki szólt arról is, hogy attól egyedi a mostani helyzet, hogy míg Macedónia vagy Belorusszia nem tagja az uniónak, addig Magyarország igen. Brüsszel lassan reagált a hazai változásokra, a demokrácia íratlan szabályait be nem tartó lépéseket nem tudta jól kezelni – tette hozzá.

Bozóki András szerint nincs hatékony ellensúlya a mostani rendszernekForrás: Kovács András/Origo

Minél közelebb van egy ország Európa központjához, annál kisebb a visszaesés veszélye – mindezt még 2008-ban írták. Ami a meglepetés, hogy ezt mégis meg lehet csinálni – vélekedett Bozóki András. A miniszterelnök nagy trükkje, hogy az uniós forrásokra támaszkodva az EU-val szembemenő rendszert tud megvalósítani.

Demokratikus deficit

Gerald Frost szerint az unióban is nagyon jelentős a demokratikus deficit. A Danube Institute igazgatója úgy látja, az uniós szintű reformok továbbra is a vágyak birodalmába tartoznak. A problémák nem a reformok akadályain múlnak, hanem a fő probléma a demokratikus elszámoltathatóság hiánya - tette hozzá. A szavazók nem fogják ezt az állapotot elviselni. Az egész helyzet kezelését nem lehet elodázni - fejtette ki Gerald Frost.

Alacsony érdeklődés

A Danube Institute igazgatója szólt arról is, hogy a 2014-es európai parlamenti választások is azt bizonyították, hogy az emberek nem érdeklődnek az uniós intézmények iránt. Szlovákiában 17, míg Nagy-Britanniában csak 37 százalék vett részt a voksoláson, és az utóbbi országban a szavazatok többségét a Brit Függetlenségi Párt nyerte el. Gerald Frost szerint nagyon rossz a lisszaboni szerződés, hatásköröket vett el a tagállamoktól.

David Cameron megszavaztatja a briteket az uniós tagságrólForrás: AFP/Michaela Rehle

A Danube Institute igazgatója szólt arról is, hogy bízik benne, hogy Nagy-Britannia az unióban marad majd. A bizonytalanságot növeli, hogy a konzervatív párton belül egyre többen ellenzik az EU-tagságot. Ha igennek szavaz Nagy-Britannia, az csak egy lépés lesz - tette hozzá.

Veszély?

A mostani magyar kormányzás veszélyt jelent az Európai Unióra – jelentette ki Szelényi Zsuzsanna. Az Együtt országgyűlési képviselője szerint az EU és Magyarország viszonya esetében meg kell nézni az uniós válságjelenségeket is. Tud-e felelni az EU azokra a kihívásokra, amik az utóbbi évtizedekben fölmerültek? – tette föl a kérdést a politikus.

Szelényi Zsuzsanna szerint az uniós intézményeken is változtatni kellForrás: Origo

Az a kérdés, létre lehet-e hozni olyan konszenzust, amiben az uniós döntéshozók egyetértenek. Szelényi Zsuzsanna nem vár arra, hogy az unió oldja meg Magyarország problémáit. Hazánknak segíthet az unió megváltoztatása is, de a többségnek is úgy kell éreznie, hogy a tagság hasznos.

Volt már eredmény

Szent-Iványi István szerint az uniós kötelezettségszegési eljárást nem szokták jogállami ügyekben alkalmazni, de például a bírák nyugdíjazása esetén gátat szabott a kormányzati cselekvésnek. Az SZDSZ volt európai parlamenti képviselője szót arról is, hogy a hazai elégedetlenség annak szól, hogy a 7-es cikkely nehezen alkalmazható.

Folyik a munka azzal kapcsolatban, hogy pénzügyi szankciók is legyenek egy adott tagállam ellen, de ez is gyerekcipőben jár. Az SZDSZ volt politikusa szerint Orbán Viktort nem az Európai Unió fogja leváltani.

Bokros Lajosnak sem tetszenek a kormányzati plakátokFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Nem vagyunk fontosak?

Alapvetően a magyarországi demokrácia helyreállításának az ügye a magyar társadalom feladata, az EU ezt a problémát nem fogja megoldani – mondta Bokros Lajos. A Modern Magyarország Mozgalom elnöke szerint nem is lenne jó, ha az EU segítene az Orbán-kormány megbuktatásában, mert így sokan igazolni látnák, hogy Brüsszel egy elnyomó hatalom. A politikus szerint Magyarország azért sem fontos uniós színtéren, mert ennél jóval nagyobb gondok vannak a világban.

 A baloldal korábbi közös főpolgármester-jelöltje élesen bírálta a német politikát, mivel nem fordítanak elég figyelmet a magyar ügyekre. Szerinte a Fidesz abból tanulna csak, ha egy éles politikai üzenetet küldenének neki, ami lehetne éppen az Európai Néppártból való kizárás.

Bokros: Nincs államcsőd

Bokros szerint az Orbán-rendszernek óriási szerencséje van a kedvező külgazdasági helyzet miatt. Úgy látja, azért pozitív a külkereskedelmi egyenlegünk, mert nincsen befektetés, a deficitet azért tartják 3 százalék alatt, mert ebben nem enged Brüsszel. Nincs államcsődveszély, ezért a külföldi befektetők könnyedén finanszírozzák az országot.