Orbán Viktor sem ismerne rá ravatali beszédére

Huszonhat évvel ezelőtt mondta el nevezetes beszédét Orbán Viktor Nagy Imre és társai újratemetésén. Az Origo azt nézte meg, hogy miben változott a miniszterelnök álláspontja az elmúlt több mint két és fél évtizedben. 

Azt sem értjük, hogy azok a párt- és állami vezetők, akik elrendelték, hogy bennünket a forradalmat meghamisító tankönyvekből oktassanak, ma szinte tülekednek, hogy – mintegy szerencsehozó talizmánként – megérinthessék ezeket a koporsókat.

Orbán Viktor azóta az akkori pártvezetők egy részével meglehetősen szívélyes viszonyt alakított ki. Szűrös Mátyás és Pozsgay Imre is részt vett a 2005-ös nemzeti konzultáció népszerűsítésében. A két egykori kommunista pártvezető több interjúban is kiállt a Fidesz és elnöke mellett.

Orbán Viktor véleménye változott az egykori kommunista vezetőkről is Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről.

Orbán Viktor Oroszországhoz való viszonya is komoly változáson ment át. Ennek egyik csúcspontja a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodás volt. Magyarország bár megszavazta az Oroszország elleni szankciókat a krími annektálás miatt, többször is hangot adott annak, hogy nem ért egyet a uniós döntéssel.

2015. február 20-án „Nem akarok olyan Európában élni, amely új hidegháborút vezet Oroszország ellen” címmel jelent meg interjú Orbán Viktorral a Kommerszant orosz napilapban. A kormányfő szerint az illiberális államok sikeresek.

Orbán Oroszországgal kapcsolatos véleménye is változott az elmúlt 26 évben Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Mi az ő sorsukból tanultuk meg, hogy a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlenek.

1989 óta azonban kiderült, hogy bizonyos szempontból összeegyeztethető. Erre a legjobb példa, hogy Magyarországon máig nem tudjuk pontosan, kik szolgáltak a kommunista titkosszolgálatok kötelékeiben. A tisztánlátást az eddigi három Orbán-kormány lépései sem segítették.

„Az állambiztonsági iratok nemcsak politikai információkat tartalmaznak, hanem olyan személyes, érzékeny adatokat is, amelyeket az érintettek nem akarnak mások orrára kötni” – így indokolta Orbán, hogy miért nem hoznak nyilvánosságra minden iratot.

Mind a mai napig 1956 volt az utolsó esély arra, hogy nemzetünk a nyugati fejlődés útjára lépve gazdasági jólétet teremtsen.

1989 óta, az európai uniós csatlakozás óta nem sikerült Magyarországnak érdemben felzárkóznia a nyugati-európai országok életszínvonalára. 2010-ben a miniszterelnök arról beszélt, hogy az elszámoltatás és a gazdasági összeomlás elkerülése a legfontosabb feladat.

Ha mégis hiányérzete volna az 1989-es, akkor rendkívül radikálisnak tartott beszéddel kapcsolatban, akkor nézze meg a 26 éves Orbán Viktort Nagy Imre jelképes koporsója előtt!