Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Most még lezárható az ügy tisztességgel, a tárgyalóasztal mellett, de nem várok a végtelenségig” -mondta az Origónak Pákh Imre, Munkácsy Golgotájának tulajdonosa.
Adok elég időt, hogy ne mondhassák, a Pákh zsarol, mert most még mindenki szépen ki tud jönni ebből, de ha egyszer leszedem a képet, akkor már nem”
- tette hozzá.
Pákh Imre szerint vele azóta sem kezdeményezett tárgyalást a magyar állam, mióta június elején elindították a festmény védetté nyilvánítási eljárását. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Értéktár Program részeként akarta megvásárolni Munkácsy Golgotáját, hogy teljessé tegye a trilógiát, miután a két másik festmény, az Ecce homo és a Krisztus Pilátus előtt már az állam tulajdona.
Az Origo megkereste az MNB-t, de egyelőre nem válaszoltak arra, keresték-e a tulajdonost, illetve szándékukban áll-e még megállapodni. Pákh Imre attól tart, hogy nem. A műgyűjtő szerint ugyanis semmi okuk rá. Azt mondta, a festmény már ideiglenes védettséget kapott, eladni nem tudja,
az övéké, tehát elérték, amit akartak, és még fizetni sem kell érte, ami pestiesen szólva, ügyes”.
Azt, hogy a Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-képet is védetté nyilvánítja az állam, a műgyűjtő úgy kommentálta, ez „már minősíthetetlen szintű népbutítás”. Most azon gondolkodik, ad még egy kis időt az államnak a tárgyalásra, és addig a képet Debrecenben tartja. Azután elviszi, a helyére pedig javasolja az illetékesek portréját kifüggeszteni az üres falra.
Nem biztos azonban, hogy ezt megteheti. A védési eljárás alatt a kép ideiglenesen védettsége ugyanis megfelel annak, mintha már védett lenne. Az örökségvédelmi törvény pedig kimondja, hogy
a védett kulturális javakat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság és a kutatás számára,
a hatóság kötelezheti a tulajdonost, hogy e célokra a védett műalkotást rendelkezésre bocsássa.
Erről Pákh Imre nem hallott, de azt mondta, ügyvédei ezt is megvizsgálják. Továbbra is fenntartja egyébként, amit korábban az Origónak adott interjúban mondott, hogy nem zárná el a közönség elől a képet, de elvinné Debrecenből. Nem mintha baja lenne a Déri Múzeummal, de azt szeretné, ha a helyszínváltozással lekerülne „a stigma, hogy lopott”, ami szerinte méltatlan Munkácsyhoz.
Alapvető kérdés a védettségi eljárásban, hogy van-e a külföldről behozott képre visszaviteli kötelezettség. Ha van, a műtárgyat a törvény szerint nem lehet védetté nyilvánítani. Az Origo megkereste a Déri Múzeumot, tudnak-e ilyen szerződéses kikötésről. Azt válaszolták, hogy
a múzeum és Pákh Imre között még kölcsönszerződés sincs, nemhogy visszaviteli kötelezettség.
Csak letéti szerződést kötöttek, de már az is lejárt. A letéti szerződéseknél pedig ilyen kitétel nem is létezik.
A Déri Múzeum 2012. november 21-én kötötte az egy évre szóló letéti szerződését Pákh Imrével a Golgotára, a kontraktus meghosszabbítására tett lépések pedig nem vezettek eredményre. Így a múzeum 2013 novembere óta a képet felelős megőrzés keretében tárolja szakszerűen, továbbra is fizetve a műalkotás biztosítási díját, és biztosítva a közönség számára a Golgota megtekintését - írták.
Pákh Imre sem tud arról, hogy lenne írásos visszaviteli kötelezettség a képre, ami meggátolná a védettséget. Az Origónak azt mondta, sok kiállításra adott képet külföldre, és sok festményt hozott Magyarországra is. Úgy fogalmazott: „egyik szerződésembe sincs ez külön beleírva, hiszen magától értetődő, hogy ha ideiglenesen behozok egy képet letétbe, kiállítani, de nem fizetek utána vámot, és nem honosítom, akkor vissza akarom vinni, ők meg kötelesek visszaadni”.
Arról beszélt, amerikai ügyvédei szerint azonban így is „nyert ügye van”. Például azért, mert szerinte Lázár János teljesen egyértelműen nyilatkozott a mögöttes szándékokról. Az Origo is beszámolt arról, mit mondott a miniszter: „elismerem, nem túl sportszerű módon, de az ország és a haza érdekében döntött úgy a kormány, hogy azonnal védetté nyilvánítja Munkácsy Mihály Golgota című festményét”.
Lázár János hozzátette: „ezzel a barátságos lépéssel” szerették volna meggyőzni „Pákh urat arról, hogy érdemes velünk megállapodni”. Pákh Imre erről az Origónak azt mondta,
lehet, hogy ezt a '20-as években még lenyelték volna, de ma már csak gengszterfilmekben látni ilyet”.
Az ügyvédei nem csak Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban és a kép társtulajdonosa, a német származású felesége révén Németországban is vizsgálják az esetet.
Ha a Golgota visszaviteli kötelezettséggel behozott kép, nem lehet védetté nyilvánítani - erősítette meg az Origónak Magyar György ügyvéd is. Megjegyezte, ha igazak a hírek, hogy a kép előző tulajdonosának, Julian Beck műgyűjtőnek volt ilyen joga a magyar állammal szemben, akkor az az ellenkező kikötés hiányában a jogutódra, vagyis a képet megvásárló Pákh Imrére is érvényes.
Egyszerű a jogi eset Magyar szerint akkor, ha a 2004-es adásvételkor a felek személyre szólóan rendelkeztek a visszaviteli jogról. Ha ennek ellenére indította az állam a védettségi eljárást, akkor Pákh megtámadhatja ezt a bíróságon, és ideiglenes intézkedésként kérheti a védetté nyilvánítási eljárás megakasztását, amely lehetővé tenné, hogy kivigye a képet az országból.
Az ügyvéd szerint a védési eljárás felfüggesztését akkor is lehet kérni a bíróságtól, ha nem egyértelmű, hogy Pákh rendelkezik-e a visszaviteli joggal. Ekkor a felperes feladata a körülmények és a vételár alapján bizonyítani, mi lehetett a felek akarata. Magyar szerint
akkor sem reménytelen Pákh helyzete, ha nincs visszaviteli jog, hiszen a bíróságon megtámadható a védettség kimondása is.
A jegybank szerint Pákh hazudik
Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint muszáj volt meglépni a Golgota védetté nyilvánítását, nehogy valami jóvátehetetlen dolog történjen. Állítása szerint Pákh Imre számos ponton hazudik a képpel és a tárgyalásokkal kapcsolatban. Gerhardt az Origónak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy ő már semmiről sem akarja meggyőzni a Munkácsy-kép tulajdonosát. Azt is mondta, a védetté nyilvánítás szerinte nem azonos egy kép ellopásával.A védetté nyilvánítási közigazgatási eljárás elő lépése, hogy végzéssel tájékoztatják az érintetteket az eljárás megindításától - közölte az Origo kérdésére az eljárást végző állami Forster Központ mellett tanácsadó testületként működő Kulturális Javak Bizottságának (KJB) titkára. Buzinkay Péter a folyamatban lévő eljárásról többet nem, általánosságban azonban beszélt a védetté nyilvánításról.
Eszerint
a Forster Központnak három hónap alatt kell lefolytatni az eljárást, amelynek első része a tárgy szemlézése, dokumentálása.
Ezután szakértőt rendelnek ki - festmény esetén a Szépművészeti Múzeumtól. Az esetleges szakvélemény-kiegészítés vagy további szakértő kirendelése után a KJB állásfoglalást készít az ügyben fellelhető minden adat, dokumentum ismeretében.
Általában 1-2 hónap telik el az állásfoglalás kiadásáig, és ez fontos állomás, mert erre alapozva születik az eljárást lezáró határozat, amely vagy a védettséget jóváhagyó vagy azt elutasító végzés lehet. Az első fokú közigazgatási határozatot a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája hozza, ami ellen a központ elnökéhez lehet fellebbezni, ő másodfokon hoz döntést.
Ahogy Magyar György ügyvéd is mondta, ez ellen még jogorvoslatért a bírósághoz lehet fordulni - tette hozzá a titkár. Csakhogy - hívta fel a figyelmet Buzinkay - a műtárgy már az eljárás megindításától számítva ideiglenes védelem alá kerül, és azok az előírások vonatkoznak rá, mintha már jogerősen védett lenne: az állami elővásárlási jogtól az országból való kiviteli tilalomig.
Buzinkay és a KJB elnöke, Király Erzsébet által közösen jegyzett, a Forster Központ honlapján is elérhető állásfoglalása szempontokat ad a kulturális javak védetté nyilvánításához. Az ebben, a 2014. júniusi dokumentumban felsorolt feltételek alapján azonban
Pákh Imre szerint nem rendelhető el jogszerűen a védettség, mert a kritériumoknak nem felel meg Munkácsy Golgota című képe.
Erről kérdeztük Buzinkay Pétert is, aki a konkrét esetet nem elemezhette, de megjegyezte, hogy a védetté nyilvánítás feltétele lehet az is, hogy az alkotó magyar legyen. Ám ez tételesen nem szerepel az általa is jegyzett állásfoglalásban, és az örökségvédelmi törvény sem sorolja fel. Erre Pákh annyit mondott:
Ha Munkácsy ma élne, ukrán állampolgár lenne, hacsak nem adnák meg neki a magyart is.
Az Origo összegyűjtötte, milyen feltételei adottak a védetté nyilvánításnak. Pákh és a Déri Múzeum nyilatkozata alapján feltételeztük, hogy nincs visszaviteli kötelezettség, ami meggátolná az eljárást, valamint abból indultunk ki, hogy a festmény 50 évnél nem régebben került Magyarországra. Emiatt a KJB állásfoglalása alapján vizsgálni kell a műtárgy magyar kultúrtörténeti vonatkozásait.
Nem vitatható magyar kultúrtörténeti vonatkozásnak tekinthető, ha egy kulturális tárgy esetében a következő szempontok közül legalább egy fennáll:
| Szempont | Teljesül? | Megjegyzés |
| Magyarország mindenkori területén készült a tárgy | NEM | 1884-ben, Párizsban készült |
| magyar(országi) személy megbízásából készítették | NEM | Charles Sedelmeyer műkereskedő ötletére |
| ismert magyar(országi) személyiséget ábrázol | NEM | - |
| Magyarország mindenkori területén lévő helyszínt ábrázol | NEM | - |
| magyar nemzeti jelképet ábrázol a tárgy | NEM | - |
| magyar nyelvű szöveget hordoz a tárgy | NEM | - |
| a Magyar Államra, Magyarország mindenkori területére, vagy magyarországi eseményre utaló szöveget hordoz a tárgy | NEM | - |
| felhasználásával Magyarország mindenkori területén újabb tárgy jött létre | NEM | - |
| jelentős magyar(országi) provenienciája, vagyis eredete van a tárgynak | NEM | - |
| Magyarországon használatban volt a tárgy (pl. mint egy fizetőeszköz) | NEM | - |
Önmagukban a védetté nyilvánítást nem alapozzák meg, azonban az előbb felsorolt szempontokat kiegészítik a következő szempontok:
| Szempont | Teljesül? | Megjegyzés |
| magyar(országi) kutatási eredmények kötődnek a tárgyhoz | NEM | - |
| Magyarország területén nyilvánosan bemutatták a tárgyat | IGEN | Pécs, Budapest, Debrecen |
