Magyarország mégis betartja a dublini rendeletet

Migrants are pictured at the green border between Hungary and Serbia near Szeged, Hungary, on June 23, 2015. Hungary said it was building a four-metre (13-foot) high fence on its border with Serbia to keep out migrants, as the EU struggles to deal with a massive influx of people trying to reach Europe. AFP PHOTO / CSABA SEGESVARI

Magyarország semmilyen jogi lépést nem tett a dublini rendelet felfüggesztésére – mondta Györkös Péter Brüsszelben. Az Állandó Képviselet vezetője szerint csak azt kértük a többi tagországtól, hogy határozott ideig ne küldjék vissza a menekülteket hozzánk, mert hatalmas nyomás alatt vagyunk, nem tudjuk őket ellátni. Ugyanezt erősítette meg Tasnádi László rendészeti államtitkár is az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.

„A türelmüket és a szolidaritásukat kértük, amíg képesek leszünk fogadni a menekülteket, és meg tudjuk oldani az ellátásukat és elhelyezésüket” – mondta a nagykövet. Györkös Péter szerint Magyarország lépése semmilyen láncreakciót nem fog elindítani, hiszen továbbra is betartjuk a dublini rendeletet.

Nem tudtunk várni csütörtökig

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miért nem várta meg a csütörtökön kezdődő EU-csúcsot ezzel a bejelentéssel, a nagykövet azt mondta: „elértük azt a határt, amikor már nem tudtunk mást tenni”.

Ráadásul a migrációs nyomás miatt a többi tagország is felgyorsította a menekültek visszatoloncolását. A magyar kormányfő ennek ellenére természetesen holnap tárgyalni fog a tagországok vezetőivel a témáról, és elviszi a javaslatait is Brüsszelbe.

„Magyarország a probléma része, de szeretne a megoldás része is lenni” – tette hozzá a nagykövet.

Orbán Viktor a márciusi EU-csúcson Györkös Péter nagykövet társaságában. Csütörtökön is szó lesz majd a menekülthelyzetről Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Konferenciát kezdeményeztünk

Györkös kiemelte, hogy két uniós tagállam – Ausztria és Németország – eddig is nagyon sokat segített a migrációs helyzet kezelésében. „Néha Bécs és Berlin gyorsabban reagál, mint Brüsszel” – tette hozzá.

A magyar kormány úgy gondolja, hogy közös európai megoldásokra van szükség, mert a jelenlegi menekültügyi rendszer nem megfelelő, nem ad választ az új kihívásokra.

Orbán Viktor emellett már jelezte Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, hogy hazánk a balkáni és a közel-keleti államok részvételével konferenciát szeretne rendezni a balkáni bevándorlási útvonal kezeléséről.

Mit tartalmaz a kormányhatározat?

A kormány 1413/2015. (VI. 24.) számú határozata szerint az Osztrák Köztársaság és további európai uniós tagállamok jelentős számú gazdasági bevándorlót kívánnak visszaküldeni Magyarországra, amivel Budapest nem ért egyet.
Bár a kormány feltett szándéka, hogy a jövőben is maradéktalanul betartsa az Európai Unió jogszabályait, a Magyarország déli határára érkező nagyszámú gazdasági bevándorló a menekültügyi eljárások lefolytatásában jelentős mértékű technikai problémákat okoz, amelyek elhárítása folyamatban van.
Mivel súlyos problémát jelent, hogy hazánkba szeretnék visszaküldeni azokat a gazdasági bevándorlókat, akik csak Görögországban léphettek be az Európai Unió területére, Magyarország konzultációt kezdeményez az Európai Unió intézményeivel.
Az igazságügyi miniszter feladata, hogy egyeztessen az Európai Unió Bizottságának első alelnökével a dublini rendelet alkalmazásával kapcsolatos problémákról, a külgazdasági és külügyminiszteré pedig, hogy kezdeményezzen egyeztetést az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével a nyugat-balkáni problémák kezelése érdekében.

Egyre csak szigorítanak

A honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója közölte, az uniós normák szerint összesen 1500 migránst tudnak befogadni, jelenleg azonban sátrakat is felállítva napi 3500-4000 embert kell elszállásolniuk.

A főigazgató hangsúlyozta, minden, a dublini rendeletből adódó kötelezettséget betartanak, de a migránsok Nyugatról történő visszafogadásához további bővítések kellenek.

Menekültek a magyar-szerb határnál. A helyzet egyre drámaibb Forrás: AFP/Csaba Segesvari

Az uniós tagállamok ugyanis folyamatosan szigorítják fellépésüket, és próbálnak egyre több kérelmezőt visszaadni Magyarországnak. Jelenleg 6-700 migráns átvételéről kezdődött egyeztetés, és az ő esetükben kértek türelmet.

Végh Zsuzsanna elmondta, hogy a kérelmek 60-65 százaléka válságövezetből érkezik, vagyis a közelmúlttal ellentétben már elsősorban nem olyan koszovóiak jönnek, akiket Nyugatról egyenesen hazájukba vittek vissza a hatóságok.

Drámai a helyzet

Tasnádi László beszélt arról is, hogy a menekülttáborok betelte drámai helyzetet okoz, egy albán család például a Margitszigetre költözött.

Egész családok jönnek Forrás: AFP/Csaba Segesvari

A parlamenti bizottság támogatta azt a Kósa Lajos és fideszes képviselőtársai által benyújtott törvénymódosító javaslatot, amely felhatalmazást adna a kabinetnek, hogy rendeletben állapítsa meg a bevándorlók érkezése szempontjából biztonságosnak tekinthető országok listáját.

Tájékoztatása alapján erre olyan országok kerülhetnek, ahol feltartóztathatóak a migránsok, hiszen ott őket származási országukkal ellentétben nem fenyegetik, üldözik.

Több száz határsértőt fogtak el a Tisza árterében, Szeged határában szerdán. Az elfogottak között sok a kisgyermek.

A szegedi rendőrök mellett a készenléti rendőrség is nagy erőkkel vonult a helyszínre. A határsértők egy részét már elfogták, és folyamatosan viszik el őket.
A rendőrség lezárta a város felé vezető utakat és a töltést is. (MTI)

Gyorsabban reagál a kormány

Kósa Lajos előterjesztőként felszólalva elmondta, az európai uniós jog lehetővé teszi ezt a módosítást, sőt más EU-s országok, például Luxemburg, Németország és Franciaország már ki is jelöltek ilyen harmadik országokat.

Afrikai menekültek Szegeden Forrás: AFP/Csaba Segesvari

Szerinte azért a kabinetek kaptak erre felhatalmazást, mert az országok biztonsági helyzete gyorsan változó körülmény, amit a kormányok a parlamenteknél jobban tudnak követni. A kabinet nem jelölhet ki bármilyen országot biztonságosnak, ahhoz ugyanis bizonyos feltételeknek meg kell felelni.

A változtatásra azért is szükség van, mert a migráció kérdése kezd kezelhetetlenné válni, az előző hétig ugyanis már 61 ezren lépték át illegálisan a határt, ami azt jelenti, hogy a számuk az év végére 120 ezerre, jövőre pedig 250 ezerre is nőhet.