Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Június 23-ig 61 457 tiltott határátlépés történt Magyarország schengeni külső határain befelé az idén, ebből a szerb–magyar határszakaszon 60 922 esetet regisztráltak. Eddig ebben az évben a legnagyobb számban február 6-án történt tiltott határátlépés, ekkor 1696 eset jutott a rendőrség tudomására.
Az illegális határátlépések, valamint a Nyugat-Európából várható többezres visszatoloncolás miatt a kormány a csütörtöki európai uniós csúcs végéig felfüggesztette a nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjesztő migránsok befogadását. Ezzel párhuzamosan a kabinet eldöntötte, hogy ideiglenes biztonsági határzárat épít 6,5 milliárd forintból a szerb–magyar határra.
A 2014. évi őszi önkormányzati választás után a kormánypártok elvesztettek három egyéni országgyűlési választókerületet, és a mágikus kétharmad alá csökkent a parlamenti többségük. Az elmúlt négy évben jellemző,
legyőzhetetlenséget és hiperaktivitást sugárzó kormányzati összkép megváltozott.
Már nem volt egyértelmű a saját választók előtt sem a kormányzati politika célja, eszközei – olvasható a Policy Agenda elemzésében.
Szerintük érezhetően tudatosan választotta ki a menekültügyet a Fidesz.
Még ez év elején felépítették a témát,
azaz akkor még főleg koszovói menekültekre fókuszálva megismertették a problémát a társadalommal. A pályaudvarokon összegyűjtött illegális bevándorlók segítségével elmagyarázták a választóknak a kérdést, majd kutathatóvá, mérhetővé vált a párt és a kormány számára a társadalom reakciója – vélekedik az intézet.
Az Origo értesüléseivel is egybevág ez az elemzés, amely szerint
a kormányzatban is egyértelműen elégedettek a nemzeti konzultációval és az azt kiegészítő plakátkampánnyal.
Úgy látják, sikerült visszavenni a kezdeményezést az ellenzéktől, mivel olyan témákat tudtak bedobni a köztudatba, amivel a kormányellenes voksolók egy része is egyetért.
Forrásaink szerint az is jól jött a kormánypártoknak, hogy az Együtt aktivistái elkezdték a plakátrongálásokat, mert azt követően ugrásszerűen megnőtt a nemzeti konzultációs ívet visszaküldők száma. Úgy látják, abban is tévedett az ellenzék, hogy nem készített pontos méréseket a saját hívei viszonyulásáról a bevándorlókhoz,
mivel például az MSZP szavazóinak jó része is egyetért a szigorúbb fellépéssel és a kerítésépítéssel.
A kormány azért tudta átvenni a kezdeményezést az elmúlt hetekben, mert az emberek többségének az álláspontjával megegyező véleményen van – erről már Kiszelly Zoltán beszélt az Origónak. A politológus szerint, ha uniós szinten sikert tudna felmutatni a kormány a bevándorlók ügyében, akkor nagy esélye lenne arra, hogy még sokáig a napirenden maradjon a téma.
Az ősz elejéig vagy augusztus 20-ig biztosan napirenden marad a bevándorlókról szóló diskurzus, de ha addig nem történik jelentős fejlemény a témában, új időszámítás kezdődik a politikában – mondta Kiszelly Zoltán. Szerinte egyáltalán nem véletlen, hogy
a kerítésépítést az uniós csúcs előtt vetette föl az Orbán-kormány,
hogy ezzel is javítsa a pozícióját.
A Policy Agenda szerint a magyar–szerb határszakasz kerítéssel való lezárása vitathatatlanul meglepetést keltett, de belpolitikai szempontból újabb muníciót adott a kormánypártnak. A javaslat ellen felsorakozó ellenzéket ismét lehet támadni, a nemzetközi negatív reakciókkal szemben lehet honvédő magatartást felvenni.
Minden ilyen esetben azonban az a kérdés, hogy meddig tart ki a muníció. Meddig lehet beszélni róla, és a cselekvő kormány látszatát mutatni. Amennyiben nem lesz belátható időn belül valós EU-s megoldás,
akkor a déli határzár nyilvánvalóan önmagában nem állítja meg a migrációt.
Ez pedig egyre inkább védekező helyzetbe kényszerítheti a kabinetet, amely már nem az erőfeszítésekről, hanem azok kudarcairól lesz kénytelen beszélni – állapítja meg a Policy Agenda.
Kiszelly Zoltán szerint a baloldal eddig ebben a témában egyértelműen a bevándorláspárti álláspontot foglalta el, de a pártok között ebben is kialakult egyfajta verseny. Míg a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció retorikailag építette a bevándorlásbarát álláspontot, addig az Együtt a plakátrongálásban jeleskedett. Az MSZP-ben ebben a kérdésben is a megosztottság volt látható, mivel a vidéki szervezetekkel szemben a fővárosiak egyértelműen a liberális nézetek mellett sorakoztak föl – fogalmazott a politológus.
A kabinet azzal fogja ki a szelet a Jobbik vitorlájából, hogy a probléma fölvetése mellett a cselekvés látszatát is fenn tudja tartani. Kiszelly Zoltán szerint a radikálisoknak akkor lenne terük, ha tömegével toloncolnák vissza a menekülteket Nyugat-Európából, és a kormány nem tudna mit kezdeni ezzel a helyzettel. Nem direkt készült erre a kabinet,
de egyfajta járulékos haszon, hogy a Jobbik nem tud profitálni az illegális határátlépők ügyéből.
A Policy Agenda megítélése szerint a menekültügy azért sem tartós politikai termék a kormánypártok számára, mert nincs pozitív üzenete. Bármilyen verbális sikert ér is el a kabinet ebben, ettől nem lesz jobb életük az itt élőknek. Azaz a mostani téma nem is hasonlítható a rezsicsökkentéshez, amely kézzelfogható, anyagi szempontból pozitív volt a választók széles rétegei számára.
