Megműtötték a Szolnokon megégett pilótát

Kényszerleszállást hajtott végre egy Gripen Kecskeméten

Hende Csaba szerint merészség lenne rendszerhibáról beszélni a sorozatos Gripen-balesetek kapcsán, de elismerte, hogy a történtek megnehezítik a pilóták kiképzését. A honvédelmi miniszter hozzátette: a balti államok légtérvédelmét így is tudjuk vállalni.

Műtét után altatásban a pilóta

Megoperálták éjszaka azt a pilótát, aki csütörtökön szenvedett súlyos égési sérüléseket, amikor gyakorlórepülés közben kigyulladt Szolnokon a Magyar Honvédség Jak-52-es oktatógépe.

Az oktatópilóta tüdejét átmosták, jelenleg altatásban tartják az Állami Egészségügyi Központ égésplasztikai osztályán.

Hende Csaba honvédelmi miniszter Kecskeméten, a katonai repülőtéren beszélt erről, ahol a Gripenek légi utántöltését mutatták be.

Jak-52, az égbolt igáslova

A Jakovlev Jak-52 alsószárnyas, teljesen fémépítésű, kétüléses, behúzható futóműves, egymotoros gépet az orosz, a román és
a magyar légierőben alapszintű kiképző- és gyakorlógépként rendszeresítették.

A gépet Vjacseszlav Kondratyev, a Jakovlev vállalat főkonstruktőre irányításával tervezték. Külön érdekesség, hogy a szovjet tervezésű gépet 1977-től a KGST integráció jegyében kizárólag Romániában gyártották. Rendkívül jó repülhetősége és műrepülő képességei miatt nem is annyira az eredetileg tervezett katonai, hanem a polgári repülésben lett népszerű.
A gépnek számos típusváltozata létezik, a legutolsó, a Jak-52W modernizált változat 2001-ben repült először. A Jak-52-est egy darab 9 hengeres Vegyenyejev M-14P radiális dugattyús (csillag) motor hajtja, maximális sebessége 285 km/óra, az utazósebessége pedig 190 km/óra. A sárkányszerkezet maximális túlterhelése +7/-5 g, hatótávolsága 550 kilométer.

Jó állapotban volt a gép

A miniszter a szolnoki helikopterbázison történt balesetről elmondta még, hogy a fojtott hajtóművel való leszállást gyakorolták a pilóták.

Az első kísérlet sikeres volt, a második leszállásnál viszont kigyulladt a motor.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a gyakorlógép kifogástalan állapotban volt. Hende arról beszélt a különféle hibákkal kapcsolatban, hogy ezek előre nem láthatóak, hiszen mind a Gripenek, mind a JAK -52-es gyakorlórepülő kifogástalan állapotban volt felszálláskor.

Nem pilótahiba volt

A honvédelmi miniszter kitért a kecskeméti kényszerleszállás esetére is, akkor egy Gripent tett le hasra a pilótája, miután nem tudta behúzni a futóművet. Annak a gépnek a pilótája gerincsérüléseket szenvedett, őt is a Honvéd-kórházban kezelték.

A Kecskeméten hasra letett Gripen repülőgép megmentéséért a Hazáért érdemjellel tüntette ki Kádár Sándor őrnagyot a honvédelmi miniszter. A pilóta június 10-én, a felszállás után a Gripen futóművének meghibásodása miatt visszatért a repülőbázisra, és kényszerleszállást hajtott végre, hasra szállással letéve a repülőgépet. Kádár Sándor nem a levegőben, hanem a már letett repülőgépből katapultált, így a vadászgép nem tört össze Forrás: MTI/Kovács Tamás

A kecskeméti balesetről a honvédelmi miniszter azt mondta, hogy

az eddigi vizsgálatok szerint a futóműhöz tartozó hidraulikus folyadékok összekeveredtek,

emiatt pedig a fedélzeti számítógép is megzavarodott: egyszerre próbálta kinyitni és behúzni a futóművet, ami így félúton beragadt. Mint arról az Origo beszámolt, a pilóta kényszerleszállást hajtott végre a meghibásodott Gripennel, majd katapultált, eközben megsérült a csigolyája.

Kényszerleszállást hajtott végre egy Gripen Kecskeméten Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Emberi mulasztás lehetett

Az Origónak egy név nélkül nyilatkozó tiszt azt mondta: elképzelhető, hogy a prágai Gripen-balesetet emberi mulasztás okozta, ugyanis a pilóta az alapjáratnál nagyobb fordulatszámon felejthette leszállás közben a hajtóművet, ami emiatt nem pörgött vissza.

A Prágában lezuhant és darabokra tört Gripen pótlása két évbe is beletelhet.

Hende Csaba nem akart feltételezésekbe bocsátkozni, de ha októberben kiderül, hogy a vadászgép a magyar pilóta hibájából tört össze, akkor lehetséges, hogy egy új, 13 milliárd forintos Gripent kell venni.

A csehországi balesetben darabokra tört a Gripen, a pilóták katapultáltak Forrás: MTI/EPA

Ha úgy döntenek, hogy nem veszik meg, a bérlés is pluszköltségbe kerül majd. Hende Csaba szerint merészség lenne rendszerhibáról beszélni a sorozatos Gripen-balesetek kapcsán, de elismerte, hogy a történtek megnehezítik a pilóták kiképzését.

Megoldják a légtérvédelmet

A honvédelmi miniszter hozzátette: a balti államok légtérvédelmét így is tudjuk vállalni. Ehhez négy Gripent, nyolc pilótát és körülbelül 70-80 fős műszaki állományt biztosít a Honvédség. Ez utóbbi azért is érdekes, mert jelenleg 92 műszaki tiszt foglalkozik csak a Gripenek szervizelésével. Az Origo úgy tudja, hogy a most meghibásodott vagy lezuhant Gripenek még nem okoznak gondot a magyar légtér védelmében, de

ha szeptember és december között a balti légteret is védeni fogjuk, akkor csak megfeszített tempóban lehet szervizelni az itthon maradt állományt,

akár egy nap alatt is javítani kell az esetleges meghibásodásokat.

V4-es felkészülés

Hende Csaba beszélt a visegrádi országok jövő évre tervezett harccsoportjáról is, amelyben Magyarország szintén szerepet vállal, méghozzá a második legnagyobb szerepet Lengyelország után.

A V4-es felkészülés több mint négy és fél milliárd forintba kerülő haditechnikát és képzést igényel.

Amerikai tanker segíti a légi utántöltés gyakorlását Fotó: Polyák Attila - Origo

Ebbe beletartozik a precíziós légicsapásokhoz használt technika, ez maga három és fél milliárd forint. A bombákat több mint 800 millió forintért szerezték be, a Gripen-pilóták által használt éjjellátó készülékek pedig 80 millióba fognak kerülni, ezeket egyébként meglévő éjjellátó készülékek átalakításával oldják meg.

Utóbbi beruházást egyébként Hende is meglepően drágának találta, de mint mondta,

mit tegyünk, ha ennyi az ára.

A honvédelmi miniszter szerint a balesetek nem okoznak fennakadást a légtérvédelemben, de nehezítik a pilótaképzést Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Több fizetést kapnak a katonák

A honvédelmi miniszter bejelentette, hogy

július elsejétől átlagosan 30 százalékkal emelik a magyar katonák bérét, az év végéig pedig fokozatosan további 20 százalékos emelés várható.

A műszaki állománynál jelentős emelkedés ez, hiszen a műszaki állomány a korábbi 353 ezer forintos fizetéshez képest július elsejétől 456 ezer forintot kap.

Kecskeméten mutatták be a Magyar Honvédség légi utántöltő képességét, a Gripen vadászrepülőgépek légi utántöltésének begyakorlását, és a felkészülést a Baltic Air Policing nemzetközi szerepvállalásra Fotó: Polyák Attila - Origo

A pilóták korábbi 500 ezres juttatása több mint 50 ezer forinttal emelkedik. A fizetésemelésre a tárcavezető szerint azért volt szükség, mert nagy az elvándorlás a műszaki állomány körében.

Az utóbbi időszakban 21 kiképzett tiszt is új munkahelyet választott, ami nem is csoda, hiszen egyes cégek akár négyszer nagyobb fizetést kínáltak nekik a honvédségi bérnél.