Megkegyelmezett a doktoranduszoknak a kormány

2015.07.02. 13:23

Mégsem kell visszafizetniük az ösztöndíjat azoknak a doktoranduszoknak, akik nem írják meg a disszertációjukat – értesült az Origo. Nem kevés pénz sorsa múlt a felsőoktatási államtitkárság döntésén, mivel a hallgatók az eddigi pénz dupláját, 200 ezer forintot kapnak havonta a képzés második felében. 

Megkegyelmezett a kormány a doktoranduszoknak. A minisztérium a megbeszélések után elfogadta a hallgatók javaslatait, így a doktori képzésben részt vevő diákoknak nem kell majd visszafizetniük az ösztöndíjukat, ha nem szerzik meg a disszertációt – tudta meg az Origo. 

Vitatott átalakítások

Az új felsőoktatási stratégia egyik sarkalatos pontja a doktoranduszi képzés átalakítása volt. Mint azt az Origo korábban megírta, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tervei szerint a képzést háromról négy évre emelik, a negyedik félév végén pedig a hallgatóknak "részbeszámolási kötelezettséget", azaz vizsgát kell tenniük. Csak akkor folytathatják tovább a képzést, ha ezen megfelelnek.

A doktorandusz hallgatók ösztöndíját a duplájára emeltékForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ráadásul, ha a négy év elteltével sem nyújtják be a disszertációjukat, akkor vissza kell fizetniük az utolsó két évre folyósított ösztöndíjat. Ez alól csak akkor mentesülnek, ha tartós betegség, baleset, szülés vagy kettőnél több gyermek nevelése miatt nem tudták befejezni tanulmányukat. 

Az átalakítás nem titkolt célja, hogy motiválják a diákokat a képzés elvégzésére, hiszen  jelenleg a hallgatók 60 százaléka nem írja meg a disszertációját, ez pedig hatalmas terhet ró az államra. 

Szerintük munkabér volt

A Doktoranduszok Országos Szövetsége már a stratégia ismertetése után néhány nappal élesen kritizálta a tervezetet. 

A doktoranduszok ösztöndíja gyakorlatilag munkabér, ezért nem szerencsés, ha visszafizettetnék azt sikertelen fokozatszerzés esetén”  – mondta Keresztes Gábor.

A szervezet elnöke kiemelte azt is, hogy a doktori képzés mind a mai napig forráshiányos, ezért a hallgatóknak sokszor ebből a pénzből kell finanszírozniuk a kutatásokat és a tudományos cikkek megjelentetését is. 

Jogos volt a tiltakozás

Úgy tűnik, az elmúlt hónapokban az érintetteknek sikerült dűlőre jutniuk az államtitkársággal. Információink szerint a minisztériumban külön munkacsoport foglalkozott a doktori képzés átalakításával, és néhány alapelvben sikerült megállapodniuk. Eszerint a három év helyett valóban négy év lesz a képzés, és a vizsgát is le kell tenni, sikertelenség esetén azonban nem kell visszafizetni az ösztöndíjat. 

Palkovics László  szerint jogos volt a tiltakozásFotó: Bielik István - Origo


Jogos volt a tiltakozás a doktori iskolák részéről, ezért döntöttünk a változtatás mellett” – erősítette meg az Origónak a felsőoktatási államtitkár. Palkovics László elmondta azt is, hogy a döntést a felsőoktatási törvény őszi módosításában véglegesítik. 

Ez kimondaná, hogy a képzés sikertelenségéért nemcsak a hallgató, hanem a témavezető és a kutatóhely is felelőssé tehető. Tehát nem lenne igazságos csak a doktorandusztól visszakövetelni a képzésére költött több millió forintot. 

Havonta 200 ezer

Még ennél is nagyobb eredmény, hogy a kormány  a duplájára emeli azoknak az ösztöndíját, akik a második év eltelte után is folytatják a képzést.  A hallgatók az első két évben ugyanúgy a jelenlegi 100 ezer forint körüli összeget kapják majd, viszont ha leteszik a vizsgát és folytatják tanulmányaikat, a képzés fennmaradó két évében több mint 200 ezer forintot tehetnek zsebre. A több pénz mellé kevesebb teher is jár, így a diákoknak több idejük marad a kutatásra. 

A tárca abba reménykedik, ezzel sikerül majd megakadályozniuk, hogy a doktoranduszok a magasabb fizetés reményében otthagyják az egyetemet és a versenyszférában helyezkedjenek el. Ezenkívül megpróbálnak majd külön finanszírozást nyújtani ahhoz, hogy a sikeres disszertációhoz nélkülözhetetlen külföldi konferenciákra járjanak, és tudományos szaklapokban publikáljanak. 

Ha valaki nem írja meg a disszertációt, nem kérik vissza a pénztForrás: MTI/Balaton József

Volt, amit meggondoltak

Áprilisi ismertetése óta több változás is történt a felsőoktatási stratégiában. A kormány például a megbeszélések hatására több szakról döntött úgy, hogy az eredeti tervekkel ellentétben mégsem szünteti meg. Megmaradt például a sok vitát kiváltó nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció szak is. 

Változtattak abban is, hogy hány kreditpontot kell elvégezniük az egyetemi hallgatóknak egy félév alatt. Eredetileg az eddigi 15-öt 20-ra emelték volna, de egy képviselői módosítóval ezt 18 kreditpontra csökkentették. Ennek oka az volt, hogy néhány felsőoktatási intézményben – például az orvosi egyetemen – van olyan félév, amikor összesen 21 kreditpontot lehet szerezni. Az új törvény kimondja azt is, hogy mostantól minden félévben legalább 27 kreditpont megszerzését kell lehetővé tenni félévenként, így kerülnék el, hogy lehetetlen legyen teljesíteni a 18 kredites követelményt. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK