Lázár János tudja, milyen a posztszovjet elme

Lázár János sajtótájékoztató
Vágólapra másolva!
Lázár János nem írta elő az államigazgatásban dolgozóknak, hogy küldjék vissza a kormány nemzeti konzultációs kérdőívét. A miniszter szerint ilyen feltételezés csak egy posztszovjet elméjéből pattanhat ki. Lázár Varju László független, a Demokratikus Koalíció színeiben politizáló képviselőnek válaszolt.
Vágólapra másolva!

Ugyan már több mint egymillióan küldték vissza a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet, de nem azért, mert az államigazgatásban dolgozókat erre kötelezné valaki, mondjuk miniszterként ő.

Nem adott utasítást

Mint közigazgatásért felelős miniszter semmilyen utasítást nem adtam arra, hogy a területen dolgozók küldjék vissza a nemzeti konzultációs íírlapokat - ezt válaszolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politzáló független Varju Lászlónak.

Lázár János nem adott utasítást, és úgy tudja, más miniszter se a kérdőívek kitöltésére Fotó: Polyák Attila - Origo

Az ellenzéki képviselő arról érdeklődött írásbeli kérdésében: Az államigazgatásban dolgozóknak kötelező visszaküldeni a nemzeti konzultációt?. Nemleges válaszában Lázár azt is elárulta, hogy legjobb tudomása szerint a korábbi konzultációk alatt egyik miniszter sem adott ki hasonló utasítást.

Éppen ezért - folytatta a miniszter -

Kapott a DK is egyet

Az ellenzéki képviselő mellett pártja minősítése sem maradt ki a miniszteri válaszból. Lázár János azt írta, "demokráciában és jogállamban élünk", ahol egy választópolgárnak arra is lehetősége van, hogy semmilyen nemzeti konzultációban ne mondja el a véleményét.

Megkapta a magáét Lázár Jánostól Varju László és a Demokratikus Koalíció is Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ez persze - ismerte el - ellenkezik a kormány elképzelésévével, amely a választópolgárok minél szélesebb egészét vonná be a politikai diskurzusba. Végül Lázár János hozzáfűzte: "Ezt csak az olyan szűklátókörű pártok ellenezhetik, mint az Öné."

A legsikeresebb lehet

A Lázár János által említett eddigi egymillió válasz, és az, hogy a visszaküldés július 1-i határidejét kitolták még két héttel, azt valószínűsíti, hogy a bevándorlási témájú nemzeti konzultáció az egyik legtöbb visszajelzést hozó kormányzati levelezés lesz, hacsak nem abszolút a legjobb eredményű az elmúlt öt év hasonló kormányzati akciói közül.

Mint arról az Origo beszámolt, az egymillió fölötti válasz a nyolcmillió kiküldött levélhez képest már 12,5 százalékos válaszadási arányt jelent. Ennél csak a 2011. nyár eleji, szociális témájú konzultáció 14,25 százalékos eredménye volt jobb: akkor 1,14 millió válasz érkezett.

A nemzeti konzultációt népszerűsítő lefestett kormányzati plakátok nagy vihart kavartak Fotó: Polyák Attila - Origo

Ha a tendencia folytatódik, akkor

a mostani, meghosszabbított akció az akár 1,2-1,3 millió válasszal az eddigi csúcstartó konzultációt is túlszárnyalhatja.

A 2011. tavaszi, az alkotmányozással kapcsolatos kérdőívre a megszólítottak 11,5 százaléka, 920 ezer ember válaszolt, ezzel eddig az a harmadik a sorban. A 2012. nyarán zajlott gazdasági konzultáción viszont csak 700 ezer választ küldtek vissza.

De könnyen hamisítható

A minden idők legsikeresebb konzultációjának tűnő mostani akció ugyanakkor az Origo kísérlete szerint könnyen hamisítható. A bevándorlási konzultációt május végétől ugyanis már interneten, a kormányzati honlapon is ki lehet tölteni, viszont az adatokkal ezen a felületen könnyű visszaélni.

A rendszer kicselezhető Forrás: Origo

Szinte korlátlan a csalás, így a majdani, végleges adatok manipulálhatóságának a lehetősége is. Aggályainkra reagálva korábban a visszaélés lehetőségét a Miniszterelnökség is elismerte, de mint írták: "Hiszünk a magyar állampolgárok becsületességében és jóhiszeműségében." Az internetes válaszok aránya egyébként nem éri el a hivatalos közlések szerint az összes válasz 10 százalékát.

Aggályok, lehetséges csalások az internetes kitöltésnél:

  • Az életkor megadása önbevallásos, így elvileg nem választókorú állampolgárok is szavazhatnak.
  • Aki levélben már küldött választ, még valós adatokkal is újra szavazhat az interneten.
  • Bárki visszaélhet mások könnyen megszerezhető személyes adataival, és helyettük szavazhat.
  • Egy IP-címről (számítógépről) többször is elfogad szavazást a rendszer.
  • Teljesen fals adatokat is elfogad a rendszer: csak az e-mail címre szűr, az nem ismétlődhet.

Az Origo ki is próbálta, becsapható-e a rendszer, lehet-e csalni az adatok megadásánál.

A próba azt bizonyította, hogy lehet csalni, méghozzá többször is.

Az 1885-ben elhunyt Victor Hugo nevében töltöttük ki a kérdőívet. Kétszer is.