Nem jogerősen három év börtönre ítélte Kiss Ernő nyugalmazott dandártábornokot befolyással üzérkedés miatt pénteken a Fővárosi Törvényszék.

Pénzbüntetés és vagyonelkobzás

A bíróság három évre eltiltotta a vádlottat a közügyek gyakorlásától is, továbbá 600 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá és 120 ezer euró erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Az elsőfokú ítélet szerint Kiss Ernő közvetítőként tüntette fel magát egy olyan ügyben, amelyben pénzt kértek Kocsis Istvántól, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatójától, hogy az ellene indult büntetőeljárás számára kedvező fordulatot vegyen.

120 ezer eurót kapott

A vesztegetési pénz részeként 2011-ben Kiss Ernő az otthonában átvett 120 ezer eurót Szász Andrástól, Kocsis István volt főtanácsadójától, aki szintén gyanúsított a Kocsis István ellen indult büntetőeljárásban. A vád szerint egy a perben ismeretlenül maradt, Szabó nevű ember 6 millió eurót (mintegy 1,8 milliárd forintot) követelt a büntetőeljárás "elintézéséért". Az ügyben Kocsis István 2011. december 21-én tett feljelentést a főügyészségen zsarolás miatt.

Ügyvédjével, Molnár Csabával beszélget Kiss Ernő nyugalmazott rendőr dandártábornokForrás: MTI/Kovács Attila

Védekezésben kérték a segítségét

Kocsis István a perben korábban tanúként azt mondta: Kiss Ernőt "közismert szakemberként" tartották számon, úgy ítélték meg, érdemi segítséget nyújthat a 2011-ben a volt MVM-vezér ellen felhozott hűtlen kezelési vádakkal szembeni védekezés összeállításához. Kocsis Istvánt 2011 augusztusában hallgatták ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség szerint a két terhére rótt ügylettel az MVM-nek, amelynek 2005 és 2008 között volt a vezérigazgatója, legalább kétmilliárd forint kárt okozott.

Szaktanácsadói díjat kapott

A bíró indoklásában hangsúlyozta: Kiss Ernő védekezésében előadta, hogy az átvett pénz szaktanácsadói díj volt. Korábban azonban arról is beszélt, utána akart járni annak, hogy a hűtlen kezelés miatt eljárás alá vont Kocsisék hajlandóak-e pénzt fizetni az ügyük kedvező fordulatáért. A bíróság szerint ugyanakkor Kiss Ernő megtehette volna, hogy ehelyett a hatóságokhoz fordul. (Az ítélethirdetés után Kiss Ernő azt mondta a tárgyalóterem előtt, hogy nem volt kihez fordulnia.)

Kiss Ernő hallgatja Hajba Krisztina tanácsvezető bírótForrás: MTI/Kovács Attila

Életszerűtlennek látták

A bíróság szerint életszerűtlen az, hogy éppen akkor vált esedékessé a 120 ezer euró szaktanácsadói díj kifizetése, amikor felmerült az, hogy pénzért cserében Kocsisék ügye kedvező fordulatot vehet. Azt ugyan elismerték a felek, hogy Kiss Ernő végzett szaktanácsadói munkát a Kocsis Istvánék elleni eljárásban. Azt azonban nem rögzítették, hogy mikor esedékes ennek az ellenértéke, és az eljárás sem tartott abban szakaszban, amikor a kifizetés indokolt lett volna.

Mákos pite

A perben a bíróság pénteken lejátszott egy telefonbeszélgetést, amelyben Kiss Ernő egy ügyvéddel a 2011. decemberi pénzátadás után arról beszél, hogy nem kapott annyi "mákos pitét", mint amennyiről előzőleg szó volt. A vádhatóság szerint egy "mákos pite" 10 ezer eurót jelentett.

A bíró indoklásában azt mondta: ha a Kiss Ernőnek átadott pénz a szaktanácsadói munkáért kapott jogos díj lett volna, akkor a feleknek nem kellett volna virágnyelven beszélniük. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy az átadott összeg a jogtalan vagyoni előnyt jelentette.

Épp a virágnyelv miatt tűnt jogtalannak a szakértői díjForrás: MTI/Kovács Attila

Még mindig nem tudják, ki az a Szabó

Befolyással üzérkedés bűntettét az követi el, aki arra hivatkozva, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja. A bíróság szerint bár a perben ismeretlenül maradt, Szabó nevű emberről nem derült ki, hogy kicsoda, Kocsis István és tanácsadója számára nem lehetett kérdéses, hogy Kiss Ernő a korábbi munkájából adódóan ismerhet hivatalos személyeket. A bíróság az ügyészi indítvánnyal szemben nem állapította meg, hogy a bűncselekményt Kiss Ernő folytatólagosan követte el.

Kiss Ernő jegyzetelForrás: MTI/Kovács Attila

Nem jogerős

Az ítélet kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a bíróság az időmúlást, ugyanakkor súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy folyt már a vádlott ellen büntetőeljárás. A bíróság döntése értelmében Kiss Ernő leghamarabb a büntetés kétharmadának letöltése, vagyis két év börtönben töltött idő után kerülhet feltételesen szabadlábra. Az ítélet nem jogerős, a védelem megalapozatlanságra hivatkozva fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt kért.