Vasárnap is nyitva van két Coop bolt Révfülöpön, miután a leleményes tulajdonosok piacokká minősítették az üzleteket. A trükk az a dologban, hogy
nem magát az áruházat, hanem a környékét lehet piaccá nyilváníttatni,
így nem kell az árusokat a szűk gondolasorok közé ültetni. Az előírások szerint kellenek ugye standok az árusoknak, ivóvíz minőségű víz és vécé, aztán mehet is a bolt. Illetve a piac.
Révfülöp felé autózva azon ábrándozom, végre méltó választ adhatok Émile Zola kolléga Párizs gyomra című híres dolgozatára, ami a francia főváros Vásárcsarnokának regénye. Terveim az első bolt, a Füredi utca 46. szám alatti 137. Stop ABC parkolójába érve foszlanak szét, mert a bolt ugyan nyitva van, de piacot sehol nem találok körülötte. Csak egy könyvessátor és egy kürtős kalácsos van az üzlet előtt, utóbbi ráadásul zárva.
Sehol egy stand, csap, vécé, sehol egy málnaárus, sehol egy paprikát és házi meggyszószt kínáló nénike.
A boltban a csemegepult mögött álló hölgyet kérdezem meg, aki a magyar boltosok illemkódexének megfelelve hátat fordítva beszél, illetve böffent oda egy-egy talányos félmondatot. - Tessék mondani, hol van itt a piac? - Piac? Há’ nem tudom, valahol kell lennie. - És ki tudná megmondani, hol van? - Há’ nem tom, ki. Egy másik boltoshoz fordulok, ő tanuló lehet, mert rámpillant, miközben válaszol, igaz, a paradicsomok pakolását nem hagyja abba: - Hát, nem tudom, talán a kürtős kalácsos meg a könyvárus lehet a piac.
A boltban egyébként sokan vannak, a pénztárnál tízen állnak sorba, sok a külföldi. A hát szócskára szakosodott boltosok szerint sok a vevőjük. Amikor kicsit konkrétabban rákérdezek, mennyi, megismétlik a korábbi rébuszt: sok. Hát nem tudom, tényleg soknak tűnik.
A vevők persze örülnek a délután ötig nyitva tartó ábécének, van, aki olvasott róla, van, akinek a szomszédja mondta.
A külföldiek nem hallottak semmiről, csak mentek az orruk után, és észrevették, hogy az üzlet nyitva van. Gyorsan be is jöttek, hogy vásároljanak ezt-azt uzsonnára.
A könyvessátor eladója a boltba járhat tanfolyamra, ő is szinte minden mondatok hát-tal kezd: - Hát, nem tudom, talán a kürtős kalácsos lehet a piac. Az is lehet, hogy én, nem tudom. A slusszpoént a kürtős kalácsos adhatta volna meg ebben a komédiában, ő azonban ugye zárva volt.
A 157. számú Coop ABC a Káli út 24. alatt várja vasárnap is a vevőit. Pechünkre az előző helyen túl sok időt töltöttünk a piac nyomainak felgöngyölítésével, így ez a bolt már zárva van. Fél egyig volt nyitva, viszont itt még kürtős kalácsos sincsen, csak egy trafik, ami a felirat szerint a bolttal megegyező időpontokban van nyitva. Sherlock Holmes valószínűleg dísztáviratban gratulál majd, mert
némi cirkálás után sikerül megtalálom két mobil vécét,
igaz, mindkettő le van lakatolva. A nyomok szerint a helyiek jól alkalmazkodnak az ilyen kihívásokhoz, egy férfi éppen a bódé takarásában végzi a kisdolgát.
Begördül egy autó, fejcsóválva száll ki belőle egy pocakos illető. - Szép, mondhatom, szép - mondja. - Az ember nyaral, és mint ilyen, este fröccsözik a haverokkal. Reggel sokáig alszik, ébredés után néhány könnyű falat, majd mártózás a Balaton vizében, aztán amikor dél felé már nagyon tűz a nap, hazaballag, és lecsót főz, mert az jó. A rokon gyerek ragaszkodik hozzá, hogy ő tejföllel kéri a lecsót, az asszony észreveszi, hogy kevés a kenyér, én meg azt, hogy nincsen elég szóda. Beugrom a kocsiba, idesietek, erre nincsen nyitva a Coop. Ennek így semmi értelme - teszi hozzá, majd legyint, és elhajt Kővágóörs felé. Vele együtt szomorkodom én is, és a világirodalmi távlatok.