Nem lesz több magyar város

2015.07.20. 05:52

Az Origo információi szerint egyetlen magyar település sem fogja elnyerni idén a városi címet. Pedig 23 község és nagyközség pályázott erre, a végső döntést a köztársasági elnök hozza meg. A városi címre vágyó községek közül a legnagyobb lélekszámúban 7500-an élnek, a legkisebben pedig alig több mint ezren.

„Magyarszék - A legtermészetesebb falu!” Így definiálja magát a honlapján ez az 1043 fős Baranya megyei település, amely idén 22 másik településsel együtt pályázott a városi címre. Magyarszéknek vélhetően nem kell majd átírnia önmeghatározását a legtermészetesebb városra, hiszen úgy értesültünk, idén egyetlen település sem nyeri el a város címet.

Az önkormányzatoknak januárig kellett leadni a várossá nyilvánítási kérelmüket. A pályázatokat első körben egy héttagú bizottság véleményezi - a munkában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), a Magyar Faluszövetség (MFSZ), a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség képviselői vesznek részt. A bizottság véleménye alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki ez alapján dönt.

23-ból semmi

Az előkészítő bizottság már végzett a munkával, és úgy tudjuk, véleményük szerint a 23 település egyike sem kapna városi rangot. Már csak azért sem, mert a kormány márciusban, visszamenőleges hatállyal módosította a várossá nyilvánítás feltételeit:

a cím elnyeréséhez a lakosságszámnak már el kell érnie a 10 ezer főt. 

A 23 település közül Magyarszék a legkisebb lélekszámú, a legtermészetesebb faluban mindössze 1060-an élnek, de a legnépesebb városicím-várományosban, Erdőkertesen is csak 7541 fő lakik.

 

Csatornázottság és sportcsarnok is kell

A 2011-es önkormányzati törvény csupán általánosságokban írja körül a várossá nyilvánítás kritériumait. A jogszabály gumiparagrafusaiban csak annyi szerepel, hogy városi cím adható annak a községi önkormányzatnak, amely

térségi szerepet

tölt be, és fejlettsége eléri az

átlagos városi

szintet. A márciusban módosított 2012-es kormányhatározat azonban kézzelfoghatóbbá tette az elvárásokat.

Eszerint egy község akkor tölt be térségi szerepet, ha a dolgozók legalább 20 százaléka más településről jár be dolgozni. A határozat szerint azok a települések érik el az átlagos városi szintet,

  • ahol a lakosság lélekszáma eléri a 10 ezer főt, és az az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett,
  • csatornázottsága minimum 60 százalékos,
  • a belterületi utak 90 százaléka szilárd burkolatú,
  • van alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézménye,
  • van rendőrkapitánysága vagy helyi rendőrőrse, hivatásos tűzoltósága, katasztrófavédelmi őrse vagy önkormányzati tűzoltósága,
  • van egészségügyi alapellátás,
  • van tanuszodája vagy többcélú sportcsarnoka,
  • az elbírálást megelőző évben a helyi önkormányzat bevételeinek legalább 20 százaléka a helyi iparűzési adóból folyt be.

Városi cím a születésnapra

A lakosságszám ugyan nem éri el a 10 ezer főt, de a többi feltételnek megfelelünk” – mondta az Origónak Gál Zsolt. Ecser polgármestere szerint a Pest megyei település a 90-es évek közepe óta töretlenül fejlődik, 2011-ben nyerték el a nagyközség címet, így a városi rang megszerzése lenne a következő lépés.

Jászladány már 2011-ben is pályázott a városi címreForrás: MTI/Bugány János

Gál Zsolt szerint a Közép-magyarországi régióban városként jobb eséllyel pályázhatnak az uniós forrásokra, és a polgármesteri hivatal működéséhez is több támogatást kaphatnak. Jelenleg ugyanis 12-en dolgoznak náluk, de csak 10 dolgozó fizetésére van támogatás. Városként azonban 18 főre járna támogatás. Ráadásul a városi rang elnyerésével ünnepelhetnék a település 700. születésnapját.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban korábban úgy fogalmazott, hogy nem akar megbántani senkit, de azért, mert valamelyik települést kerek pár száz éve alapították, attól még az nem város.

Pest duplázott, Nógrád lemaradt

A Fidesz-kormányzat 2010 óta nem osztogatta túl bőkezűen a városi rangot. Választási évben nem lehet ilyet adományozni, 2011-ben és 2012-ben pedig az önkormányzati rendszer átalakítására hivatkozva nem adtak új címeket. 2013-ban aztán 18 település kapta meg ezt a rangot, köztük például Aba, Diósd, Sülysáp, Piliscsaba és Őrbottyán.

2000 és 2010 között azonban a magyar történelemben páratlan városiasodás indult be, legalábbis a városi cím adományozása alapján. A könnyebb feltételeknek és a megengedőbb politikai légkörnek köszönhetően tíz év alatt 106 település vált várossá.

A KSH 2001 és 2015 közötti adatai alapján azonban ez a fejlődés nem volt egyenletes. Nógrád megyében egyetlen új város sem emelkedett ki, Zala megyében csak egy, Baranya, Tolna és Csongrád megyében pedig csak kettő, közben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 17-ről 29-re, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 19-ről 28-ra növekedett a városok száma. Sőt, Pest megyében 27-ről 54-re! (A huszadik század közepén az egész országban alig volt több város.)Így ma 346 város van Magyarországon.

Fordítva ülünk a lovon

A várossá válásra egyfajta menekülőútként tekintenek a települések vezetői,

véli Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára.

2013 óta például csak a 2000 főt elérő településeken lehet polgármesteri hivatal. Ez alól azonban a városok kivételt jelentenek, függetlenül a lakosságuk számától – mondta Zongor Gábor.

Tihany is az idei pályázók között van, a településen 1381-en élnekForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A TÖOSZ-főtitkár szerint a jelenlegi rendszer a pályázók oldaláról közelít, ehelyett azonban a térszerkezeti folyamatokat kéne megvizsgálni, és az alapján dönteni, hol lenne szükség egy adott térségben városi szolgáltatásokra. „Már régóta fordítva ülünk a lovon” – mondta a TÖOSZ főtitkára.

Ezerfős városunk is van

Az új 10 ezer fős követelménynek a KSH 2014-es adatai szerint jelenleg egyetlen község felel meg, Solymár. Emellett egy másik Pest megyei település közelíti meg egyáltalán ezt a határt, ez pedig Csömör 9124 fővel. Sőt, a jelenlegi 346 városból is mindössze 142-ben élnek többen 10 ezer főnél. Magyarország legkisebb és egyben legészakibb városában, Pálházán pedig mindössze 1060-an élnek.

Lázár János két héttel ezelőtt a Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy a várossá nyilvánítás fontos a polgármesternek, a képviselő-testületnek és az ott élőknek, de

sok esetben előfordult, hogy egy város úgy kapott ilyen rangot, hogy közben nem volt erre felkészülve.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaiból, illetve a márciusi módosításból is arra lehet következtetni, hogy a kormányzat nem szeretné növelni a magyarországi városok számát. Ehhez elegendő, ha a komolyan veszik a tízezres határt. Ha így lesz a jövőben, az merőben ellentétes a rendszerváltás óta követett gyakorlattal. A mai városok

több mint fele

ugyanis az utóbbi negyedszázadban kapta ezt a címet.

Igaz, a végső döntést Áder János köztársasági elnök hozza meg.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK