Hétfő délután kiderül, lehet-e aláírást gyűjteni a vasárnapi boltzárról szóló népszavazás ügyében, és az is, hogy lehet-e ellene vagy mellette szóló referendum kiírására.

Három kezdeményezésről dönt hétfői ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A több más népszavazási kezdeményezéshez már most is aláírásokat gyűjtő rendszerbontó civilek - az Új Magyar Köztársaság (ÚMK) egyesület képviseletében - és az MSZP alelnöke a boltzár eltörléséért, míg egy magánszemély a korlátozás fenntartása érdekében gyűjtene támogató aláírásokat.

A három kérdés és a kezdeményezések benyújtói:

  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” Lukács Zoltán (MSZP)
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét?” Vajda Zoltán (ÚMK)
  • „Egyetért Ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap, és az üzletek zárva tartsanak?” Wodicska Zoltán

Mivel ugyanazon témában egyszerre csak egy népszavazási kezdeményezés „futhat”, a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) választania kell a három közül. A jóváhagyásnál nemcsak a kérdés törvényességi akadályát és egyértelműségét vizsgálják, hanem azt is, melyik érkezett legelőbb.

Nem ők az első próbálkozók

Ami az időbeliség vizsgálatát illeti, a kezdeményezéseknek már jelentős előéletük van. Nem ez a három javaslat ugyanis az első, amit a témában benyújtottak: már hónapok óta előzgetik egymást a pártok, különféle szervezetek és civilek a témában.

Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke (balra) 2010-ben a párt kormányfőjelöltjével, Szoboszlai BarnávalForrás: MTI/Vajda János

Még tavaly decemberben kezdeményezett népszavazást az Összefogás Párt nevében Szepessy Zsolt a boltzár témájában, rögtön négy, egymással ellentmondó kérdést - két támogató, két ellenző jellegűt - feltéve. Az NVB mindegyiket elutasította, részint formai, részint tartalmi kifogások miatt.

Tavasszal a Liga és a Vállalkozók Országos Szövetsége próbálkozott, de ők sem jártak sikerrel. Ezután a Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula nyújtotta be kérdését, de ő megtartotta volna a korlátozást, sőt az alaptörvényben rögzítette volna. Ez azonban tilos, így elutasították a kérdést.

Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szabálytalan kérdést nyújtott be a boltzár ügyébenForrás: MTI/Marjai János

Időközben az MSZP is benyújtotta saját kérdését a vasárnapi boltzárról szóló szabályozás megsemmisítésére, ám kezdeményezésüket akkor elutasították, mondván: a munkáspárti javaslat előbb érkezett. Miután Thürmerék ötlete lekerült a napirendről, a szocialisták újra próbálkoztak.

A sietségnek nagy ára lehet

Az Origo számolt be róla, hogy hiába volt az MSZP a leggyorsabb, és nyújtotta be ismét június végén a boltzár eltörlését célzó kezdeményezését, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szerint túl gyors volt. Pálffy Ilona, a testület elnöke - idő előttiség miatt - elutasította az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke nyújtotta be a szocialisták kezdeményezésétFotó: Origo

Az MSZP-s kérdést az NVI érkeztetése szerint június 30-án, 16.15-kor adták be. Pálffy szerint - aki kinevezése előtt az Orbán-kormányban politikai főtanácsadó volt - azért volt ez idő előtti, mert az ismételt benyújtást lehetővé tevő Kúria-határozat csak 18.11-kor került fel a Kúria honlapjára.

Az MSZP értetlenül állt a döntés előtt, mert mint a Nemzeti Választási Bizottság Origónak nyilatkozó MSZP-s delegáltja, Litresits András elmondta, a döntés nem onnantól jogerős, amikor kihirdetik, hanem onnantól fogva, hogy aláírja a Kúrián a bíró.

Nem vitt meghatalmazást

Az Origo akkor megkereste az NVI-t, hogy az MSZP-s beadvány ügyében az idő előttiség kérdését tisztázza. Az iroda a válaszában elismerte, hogy a saját honlapjukra „tájékoztató jelleggel” 16.05-kor került ki a Kúria határozata, de szerintük az csak akkor „tekinthető joghatályos időpontnak", amikor a Kúria honlapjára is kikerült, 18.11-kor. Arra hivatkoztak, jogértelmezésüket eddig senki nem vitatta.

Ülésezik a Nemzeti Választási Bizottság - szemben Pálffy Ilona, az NVI elnökeForrás: MTI/Honéczy Barnabás

Noha nem ez volt az MSZP-s kezdeményezés elutasításának indoka, Pálffy Ilona NVI-elnök a határozatában kiemelte, hogy a Lukács Zoltán MSZP-alelnök nevében benyújtott dokumentumot nem ő, hanem Litresits András MSZP-delegált adta le. Ráadásul - folytatta - úgy, hogy nem mutatta be a törvény által előírt meghatalmazást Lukácstól.

Az Origo megkérdezte, hogy ezt a meghatalmazást kérték-e Litresitstől, mivel sem az előírás vizsgálatának, sem a megbízólevél hiányának nincs nyoma a kezdeményezésen,amelyen az iroda helyettes vezetője rögzítette a beérkezés időpontját, és azt, mit vett át. Az NVI kitérő választ adott, arra pedig nem válaszolt, hogy ha az NVI részéről az átvevő hibázott, indul-e ellene fegyelmi eljárás.

Ráadásul - emelte ki határozatában Pálffy Ilona - Litresits delegáltként elsőbbséget élvezett az NVI irodájába való bejutáskor. Így tudta 16.15-kor leadni a kezdeményezést, a szintén e témában kezdeményezéssel érkező állampolgár - Wodicska Zoltán - viszont a beléptetés miatt csak 16.30-kor tudta leadni saját iratát. Utóbbit egyébként idő előttiségre hivatkozva az NVI szintén elutasította.

Úgy tűnt, a civileken múlik

Miután tehát július elején az MSZP második kezdeményezését, valamint Wodicska kérdését is elutasították, úgy tűnt, hogy egyedül az Orbán Viktor rendszerét népszavazásdömpinggel lebontani kívánó, Új Magyar Köztársaság néven nemrég egyesületté alakult civileken múlik a boltzár jövője.

Vajda Zoltán márciusban az Új magyar köztársaságot! demonstrációnFotó: Bielik István - Origo

A szombaton négy másik kérdésben aláírásgyűjtő kampányba kezdett ÚMK egyik szervezője, Vajda Zoltán ugyanis az MSZP és Wodicska próbálkozásának másnapján, július elsején nyújtotta csak be saját kérdését. Ezt az NVI elnöke az idő előttiségre hivatkozva nem utasíthatta el, tárgyalni kell róla.

Lattmann Tamás, az ÚMK ügyvivőjeFotó: Bielik István - Origo
Egy tonna papírral Orbánék ellen
Az Origo beszámolt róla, hogy szombaton elindította országos aláírás-gyűjtési kampányát az Új Magyar Köztársaság Egyesület. Ha sikerül elég támogatót szerezni, referendumot rendezhetnek a kötelező kamarai tagság eltörléséről, a tankötelezettségi korhatár 18 évre való visszaállításáról, a képviselők nyugdíjának átmeneti megvonásáról és a gyerekek ingyenes étkeztetéséről. Lattmann Tamás ügyvivő szerint "eljött az ideje annak, hogy a Magyarországon már csúcsra járatott panaszkultúra helyére végre cselekvési kultúra kerüljön". Lattmann erre tökéletes alkalomnak nevezte akciójukat. A jelenlegi négy kérdés mellett - kedvező Kúria-döntés esetén - további két kérdésben gyűjthetnek majd aláírást, nem beszélve a még függőben lévő boltzáras kérdésükről.

Azért tárgyal végül mégis mindhárom boltzáras kezdeményező kérdéséről hétfőn az NVB, mert a szocialisták és Wodicska - élve a törvény adta lehetőséggel - július 7-én, illetve július 9-én ismételten benyújtották eredeti, Pálffy Ilona által csak technikai okokból elutasított kezdeményezésüket.

A vállalkozók népszerűsítenek

Ha az aláírásgyűjtésben - aktivisták híján - tevékenyen nem is, de a boltzár eltörlésére vonatkozó népszavazási kezdeményezés népszerűsítésében szívesen segít a civileknek a Vállalkozók Országos Szövetsége is. A szervezet főtitkára az Origónak korábban elmondta, szerinte nem a 200 ezer érvényes aláírás összegyűjtése a nagy feladat, az akár egy hét alatt összejöhet.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára azt ígérte, segítenek a népszerűsítésbenForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Dávid Ferenc úgy vélte, az lesz az embert próbáló feladat, hogy a kiírandó referendumra mozgósítsák az embereket. Hiszen - emlékeztetett - a törvény szerint a választók legalább felének, vagyis négymillió embernek kell az urnákhoz járulnia, hogy a népszavazás érvényes legyen, közülük pedig legalább minden másodiknak azonosan kell nyilatkozni, hogy az eredményes is legyen.

Elegük van a fideszeseknek is

Ha az NVB végül hétfői döntésével az MSZP vagy a rendszerbontó civilek boltzárellenes kérdését hagyja jóvá, és a kezdeményezés eljut a referendum kiírásáig, a Fidesz félelmei beigazolódnak. Az emberek többsége a felmérések szerint ugyanis nem támogatja a KDNP ötletére bevezetett boltzárat.

L. SImon László a parlamentbenFotó: Polyák Attila - Origo
Mindenkit kiborított az államtitkár
Mint arról az Origo is beszámolt, többen kiborultak azon, hogy július elején egy parlamenti interpellációra adott válaszában L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a szocialistáktól azt kérdezte: Ha azt mondják, hogy négymillió szegény él az országban, miért követelik, hogy vasárnap is lehessen vásárolni?"

Az Origónak nyilatkozó szociológus szerint L. Simon nem érti a szegénység problémáját, ha arra utal, hogy felesleges nyitva tartani a boltokat vasárnap, amikor ennyi a szegény. A VOSZ főtitkára úgy vélte, éppen a szegények ellen hat, ha csak kevés, drágábban árusító kisboltban vásárolhatnak. Az MSZP elnöke szerint pedig a kormány nem a szegénység, hanem a szegények ellen küzd.

Ha lesz népszavazás a vasárnapi zárva tartásról, a Fidesz azt el fogja veszíteni, így visszaáll a korábbi állapot, és a most bezárt üzletek újra nyitva lesznek - a Népszava forrásai szerint tavasszal erről beszélt egy zártkörű egyetemi fórumon Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Utóbb a Miniszterelnökségen erről az Origónak azt mondták: kitalációkat, találgatásokat nem kommentálnak.

Március óta él a vasárnapi boltzár a KDNP ötlete alapjánFotó: Marton Szilvia - Origo

Azóta viszont közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy már a Fidesz-szavazóknak is elegük van a vasárnapi zárva tartásból. Az Origo is beszámolt róla, hogy míg tavasszal többségben voltak a boltzár támogatói, május végén már pártállástól függetlenül minden társadalmi csoport ellenezte azt - derült ki a Medián felméréséből.