72 ezren nyertek felvételt a felsőoktatásba

2015.07.24. 10:33

A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül mintegy 72 ezren nyertek felvételt, ez lényegében megegyezik a tavalyi arányokkal - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Kevesebb, mint tavaly

Palkovics László elmondta, felsőoktatási szakképzésre 6500 hallgató nyert felvételt, alapképzésre 45 200, osztatlan képzésre 6400, mesterképzésre 14 ezer. Az összesen felvett 72 ezer diákból 55 800-at állami ösztöndíjas helyre vettek fel. Demográfiai oka van annak, hogy körülbelül 1500-zal kevesebb diákot tudtak idén felvenni, mint tavaly, csökkent ugyanis az érettségizők és felvételizők száma - közölte az államtitkár.

Debrecenben is sokan izgatottan várták tegnap a ponthatárokatForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Komolyan vették

Palkovics László jelezte: a minimális ponthatár 280-ra emelése ahhoz vezetett, hogy a hallgatók komolyan vették a felkészülési időszakot, így a minimális ponthatár-növekedés nem okozott átrendeződést a szakok között. Elmondta: képzési területek alapján az alapképzésre felvettek 17 százalékát műszaki, 16,3 százalékát gazdaságtudományi, 8,7 százalékát bölcsészettudományi, 8,6 százalékát informatikai, 5,6 százalékát jogi képzésre vették fel, pedagógusképzésre 11,3 százalékot, orvos- és egészségtudományra pedig 8,4 százalékot.

Érdeklődők a Pont Ott Parti hivatalos ponthatárváró rendezvényen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előttForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár ismertette: tavaly az állami ösztöndíjjal támogatott nappali alap- és osztatlan képzésekre 32 ezren, idén a 72 ezer jelentkezőből 31 ezren kerültek be. A 105 ezer összes jelentkezőből 55 ezren jelöltek meg első helyen alap- és osztatlan, nappali, állami ösztöndíjjal támogatott képzést. Az összes jelentkezőt nézve az első helyen felvettek aránya 49 százalék, az alap- és osztatlan képzésben pedig 43 százalék.

Nincs változás az első öt egyetemnél

Az alap- és osztatlan képzéseknél a legtöbb hallgatót a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vette fel (4590), ezt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME, 3295), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE, 3160), a Debreceni Egyetem (DE, 3081) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE, 2099) követi. Tavaly is ez az öt egyetem vette fel a legtöbb hallgatót. 

Öröm vagy bánat?Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

 

Ide volt a legkeményebb bekerülni 

A helyettes államtitkár elmondta: nagy átrendeződés a legmagasabb pontszámú képzések között sem volt, továbbra is a hagyományos, klasszikusan népszerű szakokon a legmagasabb a ponthatár, a BME-n a mechatronikai mérnöki képzésen például 456 volt a ponthatár. A legtöbb jelentkezőt továbbra is a gépészmérnöki szakra vették fel (1635), de ezernél több felvett hallgatója van a mérnökinfomatikus szaknak (1554), a villamosmérnökinek (1088), valamint az általános orvosinak (1056) is.

Sikeres átrendezés

Maruzsa Zoltán elmondta: kiemelt cél volt, hogy az informatikai, műszaki, természettudományi és tanárképzés irányába tolják el a jelentkezők arányát, ez sikeres is volt, mivel 2010-ben ezekre a szakokra a jelentkezések 28 százalékát adták be, idén pedig már 39 százalékát.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK