Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nemcsak az országos lefedettséggel rendelkező pártok, hanem a kisebb támogatottságú erők is izgalmas féléven vannak túl.
Szétesett az Együtt-PM szövetség, amiből még Kónya Péter és Székely Sándor is kivált.
Az LMP-ben az első félév nyugalomban telt, aminek azt is köszönhetik, hogy támogatottságuk öt százalék fölött stabilizálódott.
A kis pártok jelentőségét sokszor lebecsülik, de egy éles választási szituációban döntő lehet, hogy melyik oldalra állnak majd. Akár az 1998-as, a 2002-es, vagy a 2006-os országgyűlési választást nézzük, akkor alapvetően változott volna meg a végeredmény, ha valamelyik, parlamentből kieső alakulat szövetséget köt egy nagyobb erővel. Nagy kérdés, milyen taktikát választanak majd a mostani kicsi pártok.
Az LMP esetén a párt stratégiai mozgását emelném ki sikerként inkább, mint egyik vagy másik ügyet – mondta Tóth Csaba az Origónak. A Republikon Intézet elemzője szerint a párt sikeresen kezdi magát pozicionálni a politikai centrumban; korábbi baloldali karaktere tompult, és miközben a kormány erőteljes kritikusa, távolságot tud tartani a baloldali ellenzéktől is.
A Paks II. kérdéskört pedig az LMP tematizálta itthon a legügyesebben az ellenzéki oldalon – mondta az elemző.
Az Együtt kapcsán Tóth Csaba szerint két elemet érdemes kiemelni. Juhász Péter személyében a legkönnyebben azonosítható korrupcióellenes politikus kapcsolódik a párthoz;
Juhász rendkívül jól használja ki V. kerületi pozícióját, és az ellenzék egyik legkarakteresebb hangja.
Másrészt az Együtt volt az első és leghangosabb párt, amelyik szembeszállt a kormány menekültellenes retorikájával. A plakátok letépésével az Együtt tudott komolyabb médiafelületet is szerezni.
A PM megtalálta az egész ellenzék egyik legkomolyabb szakpolitikai témáját:
az alapjövedelem kérdését, amit a párt igyekszik a napirend fontos ügyévé tenni
– vélekedett az elemző. Ezek a sikerek azonban korlátozottak: egyik párt sem tudta érdemben bővíteni táborát; egyelőre nemcsak az MSZP, de a DK is erősebb náluk.
Tóth Csaba elmondta, az LMP egészen biztosan nagyon más párt, mint a baloldali ellenzék erői; rendszerellenessége ugyan baloldali karakterű, de ma politikailag távolabb van ezektől a pártoktól, mint volt egy évvel ezelőtt. Az Együtt és a PM szavazóbázisa hasonló, de a pártok karaktere eltérő:
a PM zöld baloldali, az Együtt inkább centrista liberális alakulat.
Ez a választóknak ugyan kevésbé fontos, de a pártok elitjének és aktivistáinak annál inkább – tette hozzá.
Az elemző szerint az biztos, hogy a baloldalnak akkor van esélye nyerni, ha egy egyéni körzetben egy fideszes és egy jobbikos jelölttel szemben egy jelölt áll. Ez azonban sokféleképpen előállhat – például a Republikon Intézet által javasolt előválasztás segítségével.
Az LMP már több alkalommal is éppen az öt százalék környékén mozgott, most is ez a helyzet. Látva a párt mozgását,
más választása nincs, mint egyedül próbálni a parlamentbe jutni,
erre Tóth Csaba ma legalább annyi esélyt lát az LMP esetében, mint az előző ciklusban.
A szakember szerint a kis pártok számára a fő kihívás az, hogyan lehet a komoly médiamegjelenést és okos üzeneteket támogatottságnövekedésre váltani. Ehhez karakteres és népszerű politikusok és erősebb szervezet kellhet – mondta.
