Újabb helyen robbant a földbomba

2015.08.11. 11:40

A következő években biztosan nem fog növekedni a Simicska Lajos tulajdonában lévő állami földterület, ha a kormányzat ragaszkodik a családi gazdaságok létrehozásához – mondta az Origónak adott interjújában Bitay Márton Örs. Az állami földekért felelős államtitkár beszélt arról is, hogy 2020-21 körül várható újabb jelentős földpályázat, és hogy szerinte finoman szólva sem volt indokolt az Alkotmánybíróság döntése a nemzeti parkok ügyében.

  • A kormány folytatja a nagybirtoktalanítást, így Simicska sem számíthat sok jóra
  • A vadászoknak is új szabályokra kell készülniük
  • Folytatódhat a szociális földprogram 2016-ban
  • Állami földeladás egyelőre nem lesz
  • A Kisalföldön és a Jászságban két vesztes külföldi cég nem vonult le az állami földről
  • Nem helyesli a földadót

Tényleg minden állami tulajdonban lévő földet elvesznek Simicska Lajostól?

Hosszú folyamat, amíg sikerül elérni azt a kormányzati célt, hogy a családi gazdaságok aránya 80 százalék fölött legyen a magyar agráriumban. A földügyekben hozott döntések ezt a célt szolgálják.

Akkor már vissza is vették az állami pályázat nélkül Simicskához került 1500 hektárnyi földet?

A megbízási szerződések világát számos tévhit lengi körül. Az állami földek egy részét valamilyen jogi vagy fizikai akadály miatt nem is tudjuk hosszú távú haszonbérleti pályázatba kiírni. Ilyenek az osztatlan közös állami tulajdonok, vagy mondjuk azok a birtoktestek, ahol különféle bejegyzett jogok, kötelezettségek vannak. Ezek számát folyamatosan csökkentjük. 2010 előtt, a szocialista kormányok idején 70 ezer hektárt hasznosítottak így, ez a szám mára 12 ezer hektár alá csökkent. Ráadásul ezeket maximum egy évre adjuk „bérbe”, magasabb bérleti díj ellenében. Ha mindehhez hozzáveszem, hogy az idén megbízással hasznosított területek egy részét időközben sikerült pályázati eljárásban is meghirdetni, akkor jól látható: a következő gazdálkodási évtől tovább csökkenhet ezen területek száma.

Bitay Márton Örs szerint a jövőben még kevesebb föld kerül majd pályáztatás nélkül bérleménybeFotó: Marton Szilvia - Origo

Az osztatlan közös tulajdonra nem hoznak egyedi szabályokat?

Az Alkotmánybíróság világosan kimondta, hogy a földtulajdonnal kapcsolatosan szinte minden döntéshez az összes tulajdonos hozzájárulása szükséges. Van olyan tulajdonos, aki 150 éves, és Kanadában él. Isten éltesse, bár valószínűbbnek tűnik, hogy a tulajdoni lapon szereplő névsor nem aktuális már...

Mi a baj a nagybirtokokkal?

Baj nincsen, csak ez a kormány a kis- és közepes méretű családi gazdaságokban látja a jövőt. A szántóföldi kultúrákkal foglalkozó „nagybirtok” jellemzően kevés humán erőforrás mellett termel olyan tömegtermék-alapanyagot, aminek a világpiaci árát sem a magyar gazdák, sem a magyar kormány nem tudja befolyásolni. Ennél jobbnak tűnik egy olyan családi gazdasági modell, amely magas munkaerőigény mellett, magasan feldolgozott, itthon értékesíthető végterméket termel. Esetleg minőségi kézműves élelmiszert, ellenőrzött prémiumtermékeket. Ehhez persze arra is szükség van, hogy a magyar emberek kezében maradjon a termőföld, és minél többen részesüljenek az állami birtokokból is. A nagyüzemek arányát azonban nem célszerű egyik napról a másikra megváltoztatni, hiszen amíg nem erősödik meg kellőképpen egy családi gazdaság, addig nem tudnánk mivel „kiváltani” egy-egy nagyüzem produktumát.

„A kormány a kis- és közepes méretű családi gazdaságokban látja a jövőt”Fotó: Marton Szilvia - Origo

Van-e elég tudástőkéje a családi gazdaságoknak ahhoz, hogy prémiumtermékeket állítsanak elő?

Nem szükséges minden családi gazdaságnak prémiumtermékeket előállítani. Aki pedig erre a piacra kíván betörni, annak nyilván extra tudásra is szüksége van. Ezért is vagyok büszke arra, hogy a Földet a Gazdáknak programban pályázó fiatal gazdák közül minden második nyertes lett. Több mint ezer fiatal gazda nyert eddig, közel 50 ezer hektár földet. Őrájuk tudástőkében is nyugodtan lehet építeni.

Szoktak-e a minisztériumban lobbizni a nagybirtokosok?

Nálam nem. Nem is biztatnám őket.

Hány hektárnyi állami földterület van jelenleg pályáztatás alatt?

Pár ezer hektáron nincs még eredmény a korábban meghirdetett földek közül. Ősszel természetesen újabb területeket fogunk kiírni, szóval folyamatos a program.

Várható-e újabb nagy kiírás?

Csak azt tudjuk kiírni, aminek lejár a szerződése. A következő nagy dömping a 2020-21-ben lejáró földek pályáztatása lesz. Ősszel ennek a munkának is nekiállunk.

5-6 év múlva lehet újabb földpályázati dömpingFotó: Marton Szilvia - Origo

Egyeztetett-e a Magosz a tárcával a földeladási programjáról?

Egyelőre nem tárgyaltuk minisztériumi szinten ezt a felvetést. Majd ha a kormány tárgyalta, akkor térjünk vissza rá.

Maga az ötlet jó?

Meglátásom szerint egyáltalán nem ördögtől való felvetés ez. Az ötlet mögött egy alapvető kérdés húzódik meg: hol van a legjobb helyen a magyar termőföld? Erre én azt válaszolom: a magyar gazdáknál. Azt azonban fontos tudnunk, hogy bármilyen döntés születne, az összes magyarországi mezőgazdasági művelésű föld alig 5 százalékáról beszélünk.

A nyertes földhaszonbérleti pályázatoknál zajlanak-e folyamatos vizsgálatok?

Természetesen. Nem jellemző, hogy sokan megszegnék a szerződésben rögzített feltételeket, de sajnos ilyen is van. Mindenkit ellenőriz a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az első évben okirati alapon, utána pedig folyamatos helyszíni kontroll elrendelésével. Érkeznek egyedi bejelentések is, amiket szintén kivizsgálunk. A nagy ellenőrzési hullám jövőre várható, hiszen a legtöbb pályázó akkor lesz már egy éve birtokban. Mindenkinek be kell tartani a pályázati és szerződéses feltételeket!

Bitay Márton Örs: Egyelőre nincsen szó az állami földterületek eladásárólFotó: Marton Szilvia - Origo

A nemzeti parkok földterületéről szóló AB-döntés után újra nekifutnak-e a törvénynek?

A nemzeti parkok földterülete eddig is állami tulajdonban volt, eddig is az NFA gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A kérdés csupán a vagyonkezelői jogról szólt. Semmilyen természetvédelmi szabály vagy gyakorlat nem változott volna. Egy célunk volt, hogy ne több tucat helyen legyen nyilvántartva és hasznosítva az állami föld, hanem egységesen, egy központból. Az egész vita mellébeszélés, felesleges hiszti.

Akkor az AB mégis miért semmisítette meg a törvényt?

Ezt tőlük kellene megkérdezni.

Hibás döntésnek tartja?

Nem vagyok alkotmányjogász, nem tudom megítélni. Egy biztos, az egységes állami földvagyonkezelés szempontjából finoman szólva sem tűnt indokoltnak.

Beszélt-e azóta Bencsik János fideszes képviselővel, aki győzelemként értékelte az AB határozatát?

Különbséget kell tenni szakmai és politikai viták között. Közösségi és egyéni politikai érdekek között. Az egyéni politikai érdekek világában nem vagyok jártas. De természetesen beszéltünk már azóta.

Az államtitkár szerint finoman szólva sem volt indokolt az alkotmánybírósági döntésFotó: Marton Szilvia - Origo

Mi indokolja a vadgazdálkodási törvény megváltoztatását?

Az a tény, hogy 20 éves jogszabály, már önmagában elég ok lenne a változtatásra. Ez alatt rengeteg minden megváltozott, beleértve a természetet, a vadállományt, a vadászati szokásokat, a természetvédelmi szabályokat. A törvény központjában a vad áll, de talán a legfontosabb eredmény az lesz, ha sikerül a földtulajdonosok és a vadászok közötti viszonyrendszert egyértelműen szabályozni. Vadgazdálkodási szempontok alapján erősíteni szeretnénk a szakmaiságot. Bevezetjük a vadászati tájegységet, tájegységi fővadász fogja segíteni a vadásztársaságok szakmai munkáját. Hosszan lehetne sorolni a változásokat, közel 60 paragrafusból áll a tervezet.

Ki nevezi majd ki a fővadászt?

A törvény koncepciójának társadalmi vitája alapján most úgy látom, hogy a földművelésügyi miniszter.

Nincs összefüggésben a változtatás azzal, hogy 2017-ben újra kell osztani a vadászatra hasznosítható területeket?

Nincs. A tájegységi fővadásznak semmi szerepe sincs a vadászterületek kialakításában. Hogy hol vadászunk, az is fontos, de a törvény inkább arról szól, hogyan vadászunk. 10-ről 20 évre nő majd a haszonbérleti időszak hossza, így kiszámíthatóbban lehet gazdálkodni a vadállománnyal. A jövőben is a földtulajdonosok döntik el, kinek adják haszonbérbe a vadászati jogot.

Hosszabb ideig lehet majd vadászni egy adott területenFotó: Marton Szilvia - Origo

Meghosszabbítják-e a szociális célú haszonbérleti programot 2016 áprilisa után?

Érdemes végiggondolni, hogy miként tudjuk támogatni az egyes önkormányzatok programjait.

Érkezett-e már ügyészségi megkeresés, mivel a testület már vizsgálódik Ángyán József jelentésével kapcsolatban?

Nem tudok ilyenről, azt viszont gyorsan szeretném leszögezni: egyetlen jogerős per sem mondta ki, hogy a Földet a Gazdáknak program nem felelne meg a jogszabályoknak. Pedig sokan próbálkoztak már ennek ellenkezőjének a bizonyításával.

Mi történt Ikrényben, ahol egy korábbi bérlő nem volt hajlandó levonulni a földterületről?

Nem csak ez az egyetlen eset. Van egy Szellőhátfarm nevezetű kft. is, csak ők a Jászságban próbálkoznak. Mindkét esetben lejárt a szerződésük, mindkét esetben külföldi érdekeltségű cégekről van szó. A birtokvédelemi eljárásokban próbálják húzni a területek átadását. Szégyen, hogy ehhez a játékukhoz folyamatosan segítséget kapnak jegyzőktől, ügyvédektől és még sok mindenkitől. Az ikrényi Inícia Zrt.-től és az említett jászsági cégtől is visszavesszük az állami földet. Komoly jogi eljárásokra lehet számítani, de a nyertes gazdákat és a magyar termőföldet velük szemben is meg fogjuk védeni. A későbbiekben persze az is megér egy misét, ki és milyen jogi trükkökkel igyekezett segíteni a külföldi cégeket a magyar állammal és a helyi gazdákkal szemben.

„Meg fogjuk védeni a magyar termőföldet”Fotó: Marton Szilvia - Origo

Változtatnak-e a birtokvédelmi szabályokon, hogy ne történjen hasonló eset?

A birtokvédelem területe az Igazságügyi Minisztérium hatáskörében van. A magam részéről elfogadhatatlannak tartom, hogy a birtokvédelem különféle szabályaira hivatkozva nem tudjuk visszavenni azt az állami földet, amin szerződés nélkül, jogellenesen tartózkodik egy külföldi cég.

Egyeztettek-e az IM-el?

Egyelőre hivatalosan nem, de azt gondolom, nem szabad kapkodni. Látunk jogeseteket, azt kell végiggondolni, hogy miként lehet egy római jogi szabályt úgy „használni”, hogy az minél kevesebb lehetőséget teremtsen a joggal való visszaélésre. Mindezek ellenére bízom az igazságszolgáltatásban. Nincs mit tenni, az NFA-nak és a gazdáknak is meg kell várniuk az elsőfokú ítéleteket.

Nem tart földfoglalásoktól?

Nem tudom, hogy a gazdák végül mire szánják el magukat, nehéz kordában tartani a helyzetet.

„Visszaadni? Az állami tulajdont?”Fotó: Marton Szilvia - Origo

Nem tartanak attól, hogy Kishantost vissza kell adni a korábbi bérlőknek?

Visszaadni? Az állami tulajdont? Kishantostól nem vettünk el semmit. Lejárt a szerződése, így értelmezhetetlen a kérdés. Eddig ők használták ezt a 450 hektárt, most kilenc új bérlő van.

Megérte-e politikailag ez a kishantosi konfliktus?

Erre a kérdésre akkor tudnék válaszolni, ha egy politikai döntés eredményét kellene most mérlegelnem. Itt azonban nem erről van szó. A kft. szerződése lejárt, pályázott, de nem ő nyert, hanem nyolc helyi gazda és egy szakiskola. Mivel a pályázati feltételek nem a nagybirtoknak kedveztek, ezért Kishantost megelőzték a családi gazdák.

Helyesnek tartja, hogy egyes önkormányzatok földadót vetnek ki?

Nem tartom helyesnek. De az önkormányzás joga szerintem akkor tud kiteljesedni, ha minél nagyobb szabadságot kapnak a helyiek a településük gazdálkodását illető döntésekben. Ha tehát egy testület pirosbicikli-adót akar kivetni, tegye meg. Aztán az egy másik kérdés, hogy ezt a következő választáson miként honorálják a helyi választópolgárok.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK