A gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával – mondta tavaly Orbán Viktor, akinek szavait tettek is követték, legalábbis a duális képzés területén biztosan. A tanulást a gyakorlati idővel kombináló program idén indul el a felsőoktatásban, de rosszabb feltételekkel, mint a középiskolákban: a hegesztők, szerszámkészítők képzésére a vállalatok akár kétszer annyi támogatást is igénybe vehetnek, mint a mérnökhallgatók, vagy a gazdasági alapképzési szakon tanulók esetében. Úgy tudjuk, a probléma miatt már a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között is nő a feszültség.

„Egy közepesen elvégzett, általános műveltséget nyújtó, de konkrét szaktudást nem adó gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával” - mondta tavaly szeptemberben Orbán Viktor Nagyatádon. Azóta kiderült, a kormány nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is a középfokú szakképzést részesíti előnyben a felsőoktatással szemben.

Orbán Viktor szerint a gimnáziumi teljesítmény nem mindig versenyképes egy jó szakmávalForrás: MTI/Varga György

Különösen feltűnő a különbség a duális képzés területén: információink szerint már a minisztériumok között is feszültséget okoz, hogy a szakképzésben részt vevő vállalatok sokkal több támogatást vehetnek igénybe, mint azok, amelyek felsőoktatásban tanuló hallgatókat fogadnak.

Két képzés, két minisztérium

Duális képzésből kétféle létezik: szakközépiskolákból már évek óta mennek a diákok különböző vállalatokhoz, hogy náluk végezzék el a gyakorlati képzést, míg a felsőoktatási intézményekben – néhány kivételtől eltekintve - idén szeptemberben indulnak el a programok. (A felsőfokú duális képzés lényegét ebben a cikkünkben foglaltuk össze.) Érdekesség, hogy a szakképzés a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik, a felsőfokú duális képzésért viszont az Emberi Erőforrások Minisztériuma felelős.

Idén szeptemberben országosan is elindult a duális képzés a felsőoktatásbanForrás: Loffice

A duális szakképzésben a középiskolások a hegesztéstől a forgácsoláson át a szobafestésig számos lehetőség közül választhatnak, ha valamelyik vállalatnál akarnak gyakorlati tapasztalatot szerezni. A felsőfokú duális képzésben a hallgatókat öt területen - műszaki, informatikai, agrár, természet- és gazdaságtudományok – képzik a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közösen, 2015 szeptemberétől.

Sokmilliós költségek

A szakközépiskolai diákokkal tanulószerződést, míg a felsőfokú duális képzésben részt vevőkkel hallgatói munkaszerződést kötnek a vállalatok. A diákok mindkét esetben ösztöndíjat kapnak.  A szakközépiskolába járók havi juttatása attól függ, hogy a tanulmányuk hány százalékát teszi ki a gyakorlati képzés, milyen a tanulmányi eredményük, sőt a hiányszakmát tanulók külön ösztöndíjat kapnak. A felsőoktatásban a hallgatók hetente a minimálbér 15 százalékát kapják a teljes képzés idejére.

A képzésért ösztöndíjat is kapnak a diákokForrás: RIA Novosti/Mikhail Voskresenskiy

A felsőfokú duális képzésbe tehát mindenképpen megéri a jelentkezés, a vállalatok esetében azonban már nem olyan egyértelmű a helyzet. Ha egy vállalat 12 hónapig minimum a minimálbér 15 százalékát fizeti ki hetente, akkor éves szinten körülbelül 800 ezer forintos költsége keletkezik. Ebben még nincs benne a rezsiköltség, a kieső termelési kapacitás, valamint a vállalatoknál a hallgatókkal foglalkozó munkatársak költsége. A nagy iparvállalatoknak így egy-egy hallgató képzése több millió forintba is kerülhet.

Hiányszakmának dupla pénz

A duális képzésben részt vevő vállalatok a szakképzési hozzájárulási kötelezettségük összegét csökkenthetik a tanulók fogadásával, ez az egyik legfontosabb támogatás a képzésekben részt vevő cégeknek. Azt, hogy ehhez mennyi támogatást vehetnek így igénybe, a költségvetési törvény mondja ki. A felsőfokú duális képzés alapnormatívája a jövő évre 453 ezer forint/év hallgatónként. Ehhez képest a középfokú duális képzésben a hiányszakmák esetében az alapnormatíva akár az évi egymillió forintot, tehát a dupláját is elérheti.

A hegesztés hiányszakma, ezért nagyobb támogatást kapForrás: MTI/Máthé Zoltán

A megkülönböztetés különösen azoknál a cégeknél szembetűnő, ahol középiskolában és főiskolán tanuló diákokat egyaránt fogadnak.

Van, ahol már elkezdték

A fékrendszerek gyártásában élen járó Knorr-Bremse Kft. már évek óta részt vesz a duális programban mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban. A szakképzés keretein belül 23 tanulójuk van, ők finommechanikai műszerésznek és szerszámkészítőnek tanulnak. Emellett a legutóbbi tanévben a Kecskeméti Főiskola 29 hallgatója vesz részt náluk duális képzésben, közülük 25 fő járműmérnöknek és 4 fő műszaki menedzsernek tanul - mondta el az Origónak Varga Papp Szilvia, a vállalat HR-menedzsere.

A szakember úgy fogalmazott, azért vágtak bele már a program országos indulása előtt, mert belátták, hogy a felsőoktatás az iparvállalatok együttműködésével tud megfelelni a piaci igényeknek, ráadásul a társadalmi felelősségvállalást is fontosnak tartották. Idén szeptembertől a vállalat duális hallgatói létszáma tovább bővül, és már mérnök-informatikusokat is képezni fognak.

A Szakma Sztár fesztiválon a szakmunkástanulók álltak a középpontbanForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

„A duális szakképzésben tanulók után a szakképzési hozzájárulás csökkentésére fejenként és évenként a jogszabályok 453 ezer forintos alapnormatívát határoznak meg, viszont olyan hiányszakmák esetén, mint a szerszámkészítő, ez a duplájára nő” - erősítette meg Varga Papp Szilvia. A duális felsőoktatás keretein belül hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatók után a gyakorlati napok arányában az alapnormatíva századrésze számolható el naponként.

A vállalathoz egyébként rengetegen jelentkeznek, amikor 2012-ben elkezdték a felsőfokú programot, 100 jelentkező volt, ebből akkor 14 főt tudtak kiválasztani.

Az országnak képeznek

Tisztában vannak a támogatási különbségekkel a Siemensnél is, a vállalat azonban befektetésnek tartja a duális képzést, amivel a jövő szakembergárdáját tudják biztosítani.

Orbán Viktor egy éve adta át a Siemens Zrt. zuglói képzési központjátForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A cégnél a szakképzés keretein belül hegesztőket és ipari gépészeket, valamint idén szeptembertől már gépi forgácsolókat is képeznek, a felsőfokú duális képzést pedig a Budapesti Gazdasági Főiskolával együttműködő partnerekként kínálják. Utóbbi szeptemberben indul, nyolc diákkal - mondta Tóth Gábor, a vállalat HR-igazgatója.

Sokba kerül, de megéri

Mivel a hegesztő, az ipari gépész, valamint a gépi forgácsoló is hiányszakma, Tóth Gábor szerint a szakképzési hozzájárulásból diákonként megközelítőleg 900 ezer forint elszámolható évente. Emellett egyedi kormánytámogatás formájában 224 millió forintot nyertek a tanműhely fejlesztésére, aminek a segítségével tavaly adták át a modernizált, felújított képzési központjukat.

Ezzel szemben a felsőfokú duális képzésben részt vevő tanulók után lényegesen kevesebbet igényelhetnek vissza a szakképzési hozzájárulásból. A HR-igazgató számításai szerint durván a képzés felét állja majd az állam, a maradékát pedig ők.

A hiányszakmák után több a szakképzési hozzájárulásForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A részvételt mégis nagyon fontosnak tartják.

„Nemcsak magunknak, hanem az országnak képezzük a szakembereket. Sok kisebb cég nem tudja létrehozni a képzéshez szükséges infrastruktúrát, mi úgy érezzük, ezzel nekik is segítünk. Emellett pedig saját gyáraink szakemberigényét is ki tudjuk elégíteni, hiszen olyan jól képzett, versenyképes tudással rendelkező diákjaink vannak, akik tanulmányaik végeztével zökkenőmentesen tudnak munkába állni nálunk” – mondta.

Kecskeméten 100 szakmunkástanulót és 35 főiskolást foglalkoztat a MercedesFotó: Tuba Zoltán [origo]

Felét sem fedezi

A duális képzés meghonosításában oroszlánrészt vállalt a kecskeméti Mercedes-gyár, ahol idén szeptembertől közel 100 szakmunkástanulót és 35 főiskolást foglalkoztatnak a kecskeméti főiskolával együttműködésben.

Németh Ákos, a Mercedes-Benz oktatási és képzési igazgatója szerint idén kedvező változásokat tapasztaltak a szakképzési hozzájárulással kapcsolatban.

„Most már a hallgatók után is elszámolható a felmerülő költségek egy része, ez korábban nem így volt – mondta.

A szakember viszont elismerte, hogy a maximálisan elszámolható összeg a tényleges kiadásaik felét sem fedezi.

A tanműhelyek fejlesztésére is van támogatási forrásForrás: MTI/Bruzák Noémi

Gond a tanműhelyekkel

A finanszírozással azonban nem értek véget a különbségek. A középfokú és a felsőfokú képzésben is fontos, hogy a cégeknél megfelelő tanműhelyek működjenek, ahol a diákok gyakorolhatnak. Tanműhelyfejlesztésre támogatási forrást azonban jelenleg csak a szakképzések esetén lehet igénybe venni.

A vállalatok ugyan pályázhatnak majd a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretein belül gyakorlóhelyek infrastrukturális fejlesztésére, azonban csak középfokú szakképzés esetén van erre lehetőség, duális felsőoktatási képzésre ezt a pénz nem lehet költeni.

Szerencse kérdése

Jelentős probléma az is, hogy az adókedvezményeket a vállalatok csak akkor vehetik igénybe, ha a hallgatóknak ösztöndíjas tanulói jogviszonyuk van.  Az azonban, hogy a jelentkezők közül kit és milyen finanszírozási formában vettek fel, csak a ponthatárhúzás során derült ki.

A vállalatok sokat kockáztattak azzal, hogy többségük már az előtt kiválasztotta a hozzá jelentkezők közül azokat a diákokat, akiket duális hallgatóként szeretne foglalkoztatni, mielőtt tudta volna, hogy melyiküket veszik fel államilag finanszírozott képzésre. A nem állami, csak önköltséges képzést indító felsőoktatási intézmények pedig ki is esnek a duális képzési körből, hacsak nem találnak olyan vállalatot, ami így is hajlandó belevágni a költséges képzésbe.