Vigyázat! Munkát adhatnak az illegális bevándorlók! Ilyen kormányzati szlogennel sem találkoztunk, pedig néha kifejezetten jól jön a migránsok érkezése. Kiskunhalason jártunk, ahol munkahelyeket teremt a hamarosan megnyíló menekülttábor, és máris tolongnak a meghirdetett állásokért.

Verik a menekülteket! „Elveszik a pénzüket az őrzött szálláson! Annyian vannak, hogy már a táboron kívül sátoroznak.” Rettenetes történeteket hallottunk Kiskunhalasról, ahol júniustól egy régi honvédségi laktanyába viszik az illegális bevándorlókat. 

Szerencsére tévedtünk

Újságíró ritkán örül ilyesminek, de szerencsére most felültettek minket: az Origo egy hete látogatott el a déli határ menti városba, 

menekültek elleni erőszaknak pedig nyomát sem találtuk. 

Nem panaszkodtak erre a helyi vasúti pályaudvaron megkérdezett migránsok sem.

Zsúfolt és embertelen

Tegyük hozzá, nem is lelkendeztek. Kiskunhalason üzemel az egyik legnagyobb idegenrendészeti regisztrációs pont, ahova a határon elfogott menekülteket hozzák. 

A Gábor Áron laktanya, ahova nem engedtek be minket. Szigorúan őrzött szállásFotó: Polyak Attila - Origo

Naponta 500-600 migráns érkezik rendőri kísérettel, hogy aztán néhány hatósági igazolvánnyal gazdagabban útnak indítsák őket valamelyik menekülttábor felé. 

A sátortábor túlterheltsége miatt a menekültek emberhez méltatlan körülmények között várják ki sorukat, a regisztrációs eljárás egy napig is elhúzódhat. 

Víz, étel és néhány jó szó várja a kiskunhalasi vasútállomásra érkező menekülteketFotó: Polyak Attila - Origo

„Tizenöten feküdtünk a földön, vagy nyolc négyzetméteren,  nem kaptunk takarót, pedig hideg volt az éjszaka” – mesélte egy angolul tudó fiú, egy másik pedig amiatt panaszkodott, hogy elszakították a rokonaitól. 

Igazi taxisparadicsom

A laktanyából kiengedett menekültek aztán magukra vannak utalva, tájékozatlanságukat pedig néhány helyi ki is használja: a közelben várakozó taxisok állítólag a rendes tarifa háromszorosát kifizettetik velük, és komoly összegekért viszik el őket akár a fővárosig. 

„Hiába is hívnék taxit, mind Budapesten vannak”  – méltatlankodott nekünk is a pályaudvar melletti bár egyik vendége. 

Ez már csak így van

A visszaélésekről megkérdeztük a helyi polgármestert is, aki nem lepődött meg különösebben. 

A kereslet alakítja a kínálatot. Ha a migráns kifizeti az ár tripláját, a taxis többet kér majd tőle 

– mondta lakonikusan Fülöp Róbert, aki a helyünkben nem féltené annyira a bevándorlókat: mehetnének ingyen vonattal is, de van pénzük, és sokan pontosan tudják, hova szeretnének eljutni. 

Rossz látni őket?

Bár Kiskunhalason három szigorúan őrzött menekültszállás is van, a polgármester szerint a helyi lakók többsége nem akar foglalkozni a migránsokkal, sőt, feszélyezi őket a hangos, helyenként szemetelő idegenek jelenléte. 

Fülöp Róbert tudja, mit gondolnak Kiskunhalason a migránsokrólFotó: Polyak Attila - Origo

Fülöp Róbert pedig figyel a választók igényeire: célja, hogy a migránsok ne jöhessenek ki a szállásról, és elengedésük után a lehető legkevesebb időt töltsék az utcákon. A helyi polgár- és mezőőrök ezért a pályaudvar felé terelgetik a már regisztrált menekülteket, hogy 

ne nagyon kóricáljanak másfelé, és hamarosan különjáratot indítanak nekik a Gábor Áron laktanya és a vasútállomás között.

Jön a többi is

A különféle elhárító technikák azonban csődöt mondhatnak: hamarosan ötször ennyi bevándorló érkezik a városba: 

a rendőrség jövőre 2000 férőhelyes idegenrendészeti tábort nyit, 

ősszel pedig a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal is bővít, 500 fős őrzött befogadó központot ad át a településen. Ennyi embert pedig már nem lesz olyan könnyű eltüntetni szem elől. 

Felpörög a város

Ráadásul éppen ezek a beruházások lendíthetik fel a tízszázalékos munkanélküliséggel küzdő Kiskunhalast: az új táborok építése, fenntartása több mint ezer embernek adhat munkát. 

Csak fegyveres biztonsági őrből háromszázat vár a rendőrség, a bevándorlási hivatal pedig száz ügyintézőt, szociális munkást keres hosszú távra. 

„Melyik polgármester ne tapsikolna egy ilyen lehetőség láttán?” 

Egy ilyen lehetőség minden polgármester álmaFotó: Polyak Attila - Origo

– tette fel a költői kérdést Fülöp Róbert, és innentől mintha háttérbe is szorult volna az a feltevés, hogy a menekültekkel csak a baj van. 

A civilek megoldják 

Épül-szépül tehát a kiskunhalasi ellátórendszer, arra viszont még mindig nincs megoldás, hogyan helyezzék el a regisztrációs pontról az állomásra érkező migránsokat 

„Naponta 170-200-an futnak be ide, néha késő este, és hajnalig fekszenek a földön vagy a padokon. A város semmilyen segítséget nem ad nekik, se nekünk" – mondta Kovács Erika pedagógus, a Migszol helyi önkéntese. 

Kovács Erika úgy érzi, az átutazók csak az önkéntes segítőkre számíthatnakFotó: Polyak Attila - Origo

Az asszony társaival mindennap órákat tölt el a vasútállomáson, 

vizet, ételt hoznak a rászorulóknak. 

Meddig lesz elég?

Az aktivistákat csak a jóindulat vezérli, ám munkájukkal nagy szolgálatot tesznek azoknak is, akik nem szívesen látják a városban a migránsokat. A civilek azok, akik helyben, az állomáson tartják, lekötik az átutazókat.

Bár nem örülnek nekik, Kiskunhalason munkát is ad az idegenek jelenléteFotó: Polyak Attila - Origo

Kérdés, hogy meddig bírják erővel. Ha az önkéntes ellátás valamilyen okból megszűnik, már másnap vizet, cigarettát kéregető menekültek százai lephetik el a pályaudvar környékét – a helyzet pedig nem csak Kiskunhalason jelentene komoly problémát.