Az Európai Unió kicselezésére készül a kormány

2015.09.14. 10:23

Szó sincsen mutyiról és lopásról az állami földek tervezett eladása kapcsán – egyebek mellett erről is beszélt az Origónak Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetője szerint nagyjából 350-380 ezer hektárt terveznek értékesíteni, ez az összes terület 6-8 százalékát jelenti. A fideszes országgyűlési képviselő úgy látja, akár 500 milliárdos bevételre is szert tehet az állam.

  • A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nem tart attól, hogy alkotmányellenes lenne a tervezett földeladás
  • Részben az EU miatt értékesítik az állami földek egy részét
  • Legalább 350-380 ezer hektárnyi föld kerülhet kalapács alá
  • Győrffy Balázs szerint azért kell 2015 végéig lebonyolítani a programot, hogy ne legyen mutyizás 

Az ellenzék lopásról, mutyiról és oligarchákról beszél az állami földeladások ügyében.

Szó sincsen erről, és nevetséges maga az állítás is. Feltett szándékunk, hogy a föld ne a spekulánsok kezére kerüljön, akik később bérbe adják a területeket, vagy egy későbbi magasabb vételár reményében fektetnének be. Ezt a célt szolgálja a 20 éves elidegenítési idő is. Egyébként mintegy 100 ezer potenciális földvásárlóval számolhatunk. Hozzáteszem, az állami földértékesítésbe a kamarának és a helyi földbizottságoknak semmilyen beleszólása nem lesz.

Miért kormányhatározatban döntenek az eladásokról, miért kerülik meg a parlamentet?

Nem kell törvényt alkotni, mert a jelenleg hatályos keretrendszer lehetővé teszi az eladásokat. A kormánynak arról kell döntenie, hogy értékesíti, vagy nem értékesíti az adott területet. Erről rendeleti szinten kell dönteni, amin a Földművelésügyi Minisztérium jelenleg dolgozik.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt az Origónak, hogy év végére lezajlik az állami földértékesítésForrás: MTI/Sóki Tamás

Nem tartanak attól, hogy az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak?

Erre csak biztatni tudom őket. Ha kiderül, hogy alkotmányellenes a kormány lépése – amit erősen kétlek –, akkor természetesen korrigálni fogjuk a döntésünket.

Miért lett most ennyire fontos az állami földterületek eladása?

Sok értelmét nem látom annak, hogy az állam a tulajdonában lévő területeket bérletbe kiadja, így jelentős mennyiségű tőkét vonjon el az ágazatból. Ráadásul az Európai Unió részéről jól látható az a törekvés, hogy felpuhítsák a földtörvényt, hogy az uniós állampolgárok minél egyszerűbben tudjanak vásárolni. Az esetleges kiigazítás előtt kell ezt a mostani folyamatot végrehajtani. Nem mutyi, földosztás, hanem a hatályos jogszabályok szerinti folyamat történik majd.

Mekkora terület kerül kalapács alá?

Az állami földterületeknek egyáltalán nem nagy részét érinti a tervezet, mivel az állami erdőket leszámítva nagyjából 350-380 ezer hektárt terveznek értékesíteni, ez az összes terület 6-8 százalékát jelenti. Az állam nem a használója, hanem a bérbeadója ezeknek a földeknek.

Végeztek valamilyen kutatást a gazdák körében, mielőtt bedobták a földértékesítés ötletét?

Kérdőíveket nem töltettünk ki, de az országot járva érezhető a földhözjutási igény. Az enesei eset is bizonyítja, hogy a gazdáknak elegük van a bérleti rendszerből. A gazdák szeretnének termőföldet vásárolni. A gazdák körében van egy elemi erejű igény arra, hogy a saját kezükben legyen a föld, mivel a gazdaságát csak akkor tudja stabilan tervezni, ha nem bérleti szerződése van az állammal. A hatályos jogszabályi környezetben az államnak el kellett gondolkoznia arról, hogy mi lenne a leghasznosabb hasznosítási forma. A mezőgazdasággal való foglalkozás nem egy hektikus tevékenység, a termelőnek a gyermekeire is gondolnia kell.

350-380 ezer hektár állami földet értékesíthetnekForrás: MTI/Mészáros János

Az értékesítés sajátos vonása, hogy a területeket bérleti szerződéssel együtt adják el, és – a most lefektetett szabályok alapján – a jelenlegi bérlők kétharmada, négyötöde nem tud majd vásárolni. Ez igaz?

A föld használóját elővásárlási jog illeti meg, ha legalább három éve használja a területet. Az állami földet kétharmad-háromnegyed részben társas vállalkozások bérlik, így ők nem pályázhatnak. Ha kormányzati osztogatásról akarunk beszélni, akkor számoljunk. Várhatóan 2015 végéig lebonyolódik a program. Ha visszaszámolunk, akkor 2012 decemberéig érdemes visszamenni, amikorra birtokban kellett lennie annak, aki most élhet az elővásárlási programmal.

A Földet a gazdáknak program 2011 végén indult, így az első évben kihirdetett pályázatok esetében lehet erről beszélni. Ez kevesebb mint 800 magánszemélyt és mintegy 16 ezer hektárt jelent. Ha a kormányzat csak ezeknek a termelőknek akarta volna odaadni a földet, akkor semmi sem indokolta volna ezt a programot. Egyébként a 2010 előtti kormány is értékesített földterületeket, azonban azokhoz a helyi gazdák hozzászagolni sem tudtak, mivel milliárdos összegeket kellett letenni.

Azt mondta, 2015 végéig lezárul a program, ez reális?

A szándék, hogy minél hamarabb lemenjen, hogy látni lehessen, hogy nem mutyizás van, és ne ettől legyen hangos a sajtó.

Az ellenzék mutyit és lopást emleget a földeladások kapcsánForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A hitel visszafizetése után vagy a 20 éves időintervallum után adhatják el a földjeiket a majdani nyertes gazdák?

Az elidegenítési tilalom 20 évre szól, ami nem kapcsolódik a hitelhez. Strómanokkal sem érdemes vásároltatni, de ettől nem is tartok. Ennek oka, hogy 20 évig egy teljesen idegen ember tulajdonában lesz a birtok, és egyáltalán nem lehet tudni, hogyan kerül majd az én nevemre. Másrészt minek fektessem be a pénzemet egy olyan befektetésbe, amit csak 20 év múlva láthatok vissza. Persze mindig lehetnek ezzel szemben érvek, de nem a kivételek alapján kell szabályokat hozni.

Mi van, ha 25 évre finanszíroznak a bankok?

Nem gondolnám, hogy 25 éves konstrukciók lesznek. Már a növekedési hitelprogram 10 éves ideje is rendkívülinek számít. Persze a bankok olyan szempontok szerint adnak hitelt, ami jó nekik.

Mennyi pénzre számítanak?

Több százmilliárd forintra számítunk, ami egy fejlesztési alapba kerül majd.

Raskó György szerint nem fog befolyni a megfelelő mennyiségű összeg, nem túl optimista a kormányzati tervezés?

Abszolút nem, akár 500 milliárdos bevétel is lehet. A hektáronkénti ár a helyi viszonyokon múlik.

500 milliárdos bevételre számítanak az eladásokbólForrás: MTI/Varga György

Ez az összeg egy fejlesztési alapba kerül?

A kormányzat hatáskörébe tartozik ennek a pénznek a kezelése.

A kamara ad valamilyen iránymutatást erre?

Persze lennének ötleteink arra, hogy miként lehetne a pénzt visszaforgatni az agráriumba, de a közös uniós agrárpolitika miatt szűk a mezsgye, hogy mire lehet költeni.

Miért kell elmenni majd egy megyeszékhelyre, mi indokolja ezt?

Infrastrukturálisan képtelenség lenne a liciteket helyben elintézni. Az árverésekről kép- és hangfelvétel is készülhet. A mai világban nem jelenthet gondot, hogy az adott megyeszékhelyre vagy megyei jogú városba el kell menni.

Ezenfelül terveznek-e újabb állami földeladást?

Nem, mert nincsen több terület, ráadásul az erdőket a kormányzat nem kívánja eladni. Az erdőkkel jól gazdálkodik az állam, így nem érdemes ezt a rendszert megbolygatni. A természetvédelmi területek esetén sincsen szó értékesítésről.

Szeptemberben megszülethet a kormányhatározat?

A nyári szabadságolás után felpörögtek a dolgok, így könnyen elképzelhető, hogy ebben a hónapban megszületik a határozat. Innentől kezdve csak technikai kérdés, hogy mikor kezdődnek a nyilvános árverések.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK