Biztosan nem lesz népszavazás a férfiak korkedvezményes nyugdíjazásáról, mivel az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Kúria korábbi döntését. Bodnár József, a referendum kezdeményezője szégyennek nevezte a bírósági döntést, és nemzetközi síkra terelné az ügyet. Az Alkotmánybíróság határozata jókor jött a kormánypártoknak, de a szocialisták is megszabadultak egy komoly tehertől.

A magyar ellenzék egyik legerősebb fegyverének gondolt népszavazási kezdeményezését kaszálta el az Alkotmánybíróság. A taláros testület szerint alkotmányellenes a Kúria azon döntése, amely lehetővé tette a férfiak – a nőkhöz hasonlóan – 40 évi munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést. 

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a népszavazástForrás: Origo

Nemzetközi útra terelné

Megütközött az Alkotmánybíróság döntésen Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja, a népszavazás kezdeményezője. Szerinte a Kúria szakmai döntést hozott, részletesen megindokolták, hogy a férfiak egyenlő elbírálása semmilyen költségvetési kihatással nem járna. Bodnár mindenkinek megköszönte a gyűjtést. Az Origónak beszélt arról is, hogy meg kell várni a részletes indoklást, majd a nemzetközi jogi út a következő lépés. 

A kezdeményező szégyennek nevezte, hogy a részletes indoklást még nem hozták nyilvánosságra. Bodnár továbbra is azt mondja, hogy alkotmányellenes állapot az, hogy többek között a nehéz fizikai munkát végző férfiaknak nincsen lehetőségük a kedvezményes nyugdíjra. Soha nem adom fel a küzdelmet azért, hogy a férfiak a nőkkel együtt egyenlő elbánásban részesüljenek – mondta Bodnár József. 

Bodnár József (jobboldalt), a népszavazás kezdeményezője nem adja fölForrás: MTI/Máthé Zoltán

Az érvényesség nehéz lett volna

Pedig úgy tűnt, hogy a szakszervezeteknek, az MSZP-nek és a Jobbiknak közös erőfeszítéssel sikerül összegyűjteniük a szükséges 200 ezer érvényes aláírást. Bodnár József magánemberként nyújtotta be azt a kérdést, ami a nőkhöz hasonló elbírálást szeretett volna a férfiaknak. A Nemzeti Választási Bizottság először nem engedélyezte a szignók gyűjtését, majd a Kúria zöld utat adott a kezdeményezésnek. 

A legutolsó információk szerint a kezdeményezők körülbelül 100 ezer aláírásnál jártak. Minden bizonnyal sikerült volna kiíratni a népszavazást, mivel november 5-ig gyűjthették volna az aláírásokat a szervezők. Az már egy más kérdés, hogy a referendum érvényes lett volna-e, mivel ahhoz a választók felének el kellett volna mennie szavazni. Ez több mint négymillió embert jelentett volna. Magyarország történetének hat népszavazása közül csak kettőn (1989 és 2008) volt ekkora, vagy ennél nagyobb aktivitás. 

A Jobbik is beszállt az aláírásgyűjtésbeForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Fellélegeztek

A Fidesz–KDNP-ből lehetett olyan hangokat hallani, hogy tartanak az esetleges referendumtól, mivel nem tudtak volna olyan üzenetet megfogalmazni, ami a „nem” mellett mozgósította volna a kormánypárt híveit. A kampánystratégák problémáit csak fokozta, hogy a Fidesznek is rendkívül sok szavazója van az érintett korosztályban, akik nagy valószínűséggel elmentek volna voksolni, és igennek szavaztak volna.

Varga Mihály az Origónak korábban arról beszélt, hogy egy ilyen döntésnek az össznyugdíjrendszerre van hatása, így ha az oda befolyó járulékok több szereplő között oszlanak el, akkor az ellátás színvonala csökkenhet. Egy ilyen kedvezmény biztosításával minden érintett nyugdíjas jövedelme csökkenhet. A kormánypártban azóta többször is úgy beszéltek a referendumról, hogy annak sikere mindenkinek nyugdíjcsökkenést hozhat. 

Varga Mihály egy sikeres népszavazás esetén a nyugdíjcsökkentés lehetőségét is fölvetette TusnádfürdőnFotó: Polyák Attila - Origo

Politikai megrendelés

Az Alkotmánybíróság döntése jókor jött a Fidesznek, mivel ezzel a problémával a következő években biztosan nem kell majd foglalkozniuk. Ezzel összhangban van az MSZP véleménye, akik szerint mintha politikai megrendelésre született volna az AB döntése. A szocialisták úgy látják, lett volna elég forrás az intézkedés bevezetésére. A pártban elgondolkoznak azon is, hogy a jövőben kezdeményezik a népszavazás intézményének megváltoztatást. 

A szocialistáknak részben jól jöhetett az alkotmánybírósági döntés, mivel a pártnak kezdett egyre kellemetlenebbé válni, hogy a Jobbikkal egy platformon voltak ebben a kérdésben.  Ennek is köszönhető, hogy a radikális párt a bírósági döntés után sokkal élesebben fogalmazott, mint az MSZP. 

Az MSZP-nek kezdett kellemetlen lenni a Jobbikkal közös platformFotó: Szabó Gábor - Origo

A Jobbik szerint a döntés hátterében egyértelműen az a fideszes szándék áll, amely a férfiakat halálukig kívánja dolgoztatni. A párt az Alkotmánybíróság döntésének alapos áttanulmányozását követően megvizsgálja, hogyan nyújtható be a kezdeményezés olyan formában, hogy abban a Fidesz által delegált alkotmánybírák se találhassanak kivetnivalót. 

Felelőtlenség

Korábban Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa azt mondta a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásáról, hogy  a mostani nyugdíjrendszer kezd visszatérni a kétezres évek elejének felelőtlen gyakorlatához, az elmúlt években a magánnyugdíjpénztári megtakarítások elköltése és a tudatosan alultervezett infláció miatti hétszázalékos nyugdíjemelés is ebbe az irányba mutat. 

Úgy vélekedett, a Nő40 programot is finomítani kellene, be lehetne vezetni például, hogy csak bizonyos összeghatár alatt lehessen igénybe venni a kedvezményes nyugdíjat. A jelenlegi rendszer szerinte a nők esetében is túl merev, hiszen egyeseket 58 évesen nyugdíjba enged 40 év munkaviszonnyal. 

A magyar férfiak továbbra sem mehetnek 40 év után nyugdíjbaForrás: AFP/Philippe Huguen

Vizsgálat

Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete elnöke szerint a férfiak 40 év utáni kedvezményes nyugdíjazása nyújt megoldást, mert munkakörönként kellene megvizsgálni, hogy ki hány év aktív munkaviszonyt bír el.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetősége szerint valódi és átgondolt reformra van szükség,  amelynek egyik fontos kérdése természetesen, hogy a munkavállalók hány évesen, mennyi munkában töltött idő után mehetnek el nyugdíjba. 

Nemrégen látott napvilágot az az elemzés, amely szerint mintegy havi 50 ezer forint nyugdíjra számíthatnak azok a középkorú adózók, akik egész életükben minimálbérrel voltak bejelentve, vagy kényszervállalkozóként dolgoztak ekkora jövedelem mellett.