Rommá vernék Pesten a Fideszt

2015.10.06. 08:44

Biztosan többséget szerezne a Fidesz–KDNP a parlamentben, ha most lennének az országgyűlési választások – derült ki a szeptemberi közvélemény-kutatási eredmények átlaga alapján készített mandátumbecslésből. Az Origo megnézte, hogyan alakulnának az erőviszonyok egy széles körű baloldali összefogás, illetve annak elmaradása esetén. A Fidesz egyébként már 111 hónapja vezet a felmérésekben. 

A szeptemberi közvélemény-kutatási eredmények egyöntetűen azt mutatták, hogy a kormánypártok növelték az előnyüket riválisaikkal szemben. Támogatottságuk nagyjából a tavaly őszi szinten áll, ott, ahol az amerikai kitiltási botrány eszkalálódása előtt volt. A Fidesz–KDNP népszerűség-növekedése annak köszönhető, hogy a menekültválságban folytatott kampányuk visszacsábította a korábbi szavazóikat, akik a bizonytalanok táborát erősítették. 

Egyharmadnyi fideszes

A Századvég, a Medián és a Nézőpont Intézet statisztikai értelemben azonosan 31, 32, illetve 34 százalékra méri a Fidesz–KDNP népszerűségét, míg az Ipsos csak 24 százalékos támogatottságot mért a kormánypártoknak  a teljes népességen belül. A többi párt esetében a közvélemény-kutatók mérése kevésbé eltérő. 

Orbán Viktor az utóbbi hónapokban sokat erősített a FideszenForrás: AFP/Thierry Charlier

A második legerősebb párt a Jobbik, 13–17 százalékos táborral, őket követi az MSZP, amelynek jelenleg 8–11 százalékos szimpatizánsi köre van. Az eddig fej-fej mellett haladó DK és az LMP közül jelenleg  a DK látszik valamelyest erősebbnek,  4–6 százalék közti sávban mozog a támogatottsága, az LMP-é 2–5 között volt a mérésekben. Tőlük még így is jócskán lemarad az Együtt 1–2 százalékos táborával, és a PM, amely egyik kutatócégnél sem volt mérhető nagyságú – derült ki a Kozvelemenykutatok.hu összesítéséből. 

Nagyon le van maradva a Jobbik

A biztos szavazó pártválasztók (Medián, Ipsos, Századvég), illetve a potenciális szavazók (Nézőpont) körében is a Fidesz–KDNP vezető pozícióját mutatta mindegyik kutatás.  A választási eredményhez legközelebb eső mérési adatok közül a Mediánnál a legmagasabb a kormánypártiak aránya (50 százalék), de a 2014. áprilisi választási eredményhez közel eső támogatottságot mért a Nézőpont (44 százalék), valamint az Ipsos és a Századvég is (41-41 százalék). 

A Jobbik a kutatások szerint a 22–26 százalékos sávban mozog, őket ezen a bázison is az MSZP követi a különböző cégeknél eltérő támogatottsági aránnyal (9–17 százalék). A Fidesz előnye a Jobbikkal szemben a Mediánnál a legnagyobb  (28 százalékpont), de az Ipsos és a Századvég által mért legkisebb eltérések is jelentős előnyt mutatnak (15 százalékpont). 

Izgulhat az LMP

A DK jelen állás szerint biztosan bejutna a parlamentbe, sőt megközelítheti a 10 százalékot is (6-8 százalék), az LMP viszont nagyon a határán van a bejutási küszöbnek, a Mediánnál azt át sem lépi (3 százalék). Az Együtt messze van az 5 százalék elérésétől, a PM-nek pedig lassan az 1 százalékos támogatottság elérése is kihívást jelent. 

Schiffer András és az LMP számára nem sikerült túl jól az elmúlt időszakForrás: MTI/Kovács Tamás

Becslés

Az Origo számítása szerint a biztos szavazók körében a négy intézet összesített eredménye alapján a Fidesz–KDNP 44, a Jobbik 25, az MSZP 14,25, a DK 7,75, az LMP 4,75, míg az Együtt 2 százalékon állt szeptemberben. Portálunk a 2014-es listás szavazati eredmények alapján készített egy mandátumbecslést, amiben a biztos szavazókkal számoltunk. Megnéztük, hogyan alakulna most a parlament összetétele egy teljes baloldali összefogás, illetve annak hiánya esetén. 

A baloldali összefogás esetében azt föltételeztük, hogy az MSZP, a DK, az LMP, az Együtt és a PM alkotna közös listát. Bár jelenleg a tendenciák arra mutatnak, hogy  ennek kicsi az esélye, a kormány leváltása érdekében a részükről ésszerű lenne egy ilyen összeállás. 

Pestet vinné a baloldal

A négy baloldali párt szeptemberben átlagosan 28,75 százalékon állt a biztos szavazók körében, ami 49 mandátumra lenne elegendő a 199 fős parlamentben.  A baloldal 16 egyéni körzetben nyerne,  a budapesti körzetek túlnyomó többségét elvinné. Vidéken Pécsett, Szegeden és Nyíregyházán győzne a közös baloldali lista. Egy közös baloldali indulásnál a Fidesznek 111 mandátuma lenne, míg a Jobbiknak 39. A radikális párt csak Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében nyerne egyéni körzetet.

Persze az is biztos, hogy a baloldali pártok támogatottságát nem szabad mechanikusan összeadni, hiszen sok szavazó a saját pártján kívüli ellenzéki erőket is elutasítja, így egyáltalán nem biztos, hogy leadja a szavazatát a körzetben induló szövetséges jelöltre. A baloldal valós eredménye így jócskán alulmaradhat ehhez a számításhoz képest.

Az ország politikai térképe egy baloldali összefogás esetén a 2015. szeptemberi közvélemény-kutatások alapjánForrás: Origo

Ha elmaradna a baloldali összefogás, és mindenki külön indulna, akkor a mostani erőviszonyok szerint a Fidesz–KDNP 127, a Jobbik 40, az MSZP 21, a DK pedig 11 mandátumot szerezne. Egyéni körzetet egyetlen baloldali párt sem nyerne, míg a Jobbik öt sikert könyvelne el. A Fidesz egy ilyen helyzetben azért tudná az egyéni körzetek túlnyomó többségét megnyerni, mivel a baloldal egymástól vinné el a szavazatokat azokban a körzetekben is, ahol győzelmi esélyei lennének. 

Baloldali összefogás nélkül szinte az összes egyéni körzetet vinné a Fidesz–KDNPForrás: Origo

111 hónap

Persze egy ilyen modellezésnél érdemes óvatosan bánni a számokkal. Többek között azért, mert nem tudjuk figyelembe venni az egyéni jelöltek befolyásoló szerepét, pedig az döntő jelentőségű lehet. Például 2014-ben a tatabányai egyéni körzetben a Fidesz listán csak 38,24 százalékot ért el, míg Bencsik János, a párt jelöltje 42,89 százalékot. 

A baloldalról jó példa Karácsony Gergely esete, aki a XIV. és XVI. kerületet lefedő körzetben az összefogásnál közel három százalékponttal szerepelt jobban.

Bencsik János sokkal népszerűbb a pártjánálForrás: Origo

Érdekesség, hogy  a Fidesz–KDNP 111 hónapja számít az ország legnépszerűbb politikai erejének. Legutóbb 2006. május végén publikáltak olyan felmérést, amelyben a mostani kormánypártok még a második helyen álltak. Akkor a választási győzelmét ünneplő MSZP előzte meg Orbánékat. Azóta az MSZP közelítette meg a leginkább a Fideszt. 2012 júliusában az Ipsos mérése szerint az akkori kormánypártok csak három százalékponttal előzték meg a szocialistákat. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK