Törökországnak fejére nőtt az Iszlám Állam

2015.10.13. 16:58

Konkrét bizonyítékok vannak arról, hogy van kapcsolat a nyári suruci mészárlás és a hétvégi ankarai kettős robbantás között, állítja a török kormány. A kapcsolat pedig arr utal, hogy mindkét terrorcselekményt az Iszlám Állam követte el.

Az Iszlám Állam merénylői robbantottak a hétvégén Ankarában, a török kormány szerint legalábbis "betonbiztos" bizonyítékok utalnak erre. A The Guardian meg nem nevezett török kormányzati forrásokra hivatkozva írja, hogy a hatóságok összefüggést találtak a júliusi suruci robbantás és a hétvégi ankarai merénylet között. A hatóságok a nyári merénylet elkövetésével is a terrorszervezetet gyanúsítják.

Fejükre nőtt

Az ankarai biztonsági kamerák felvételeit állítólag 100 ember vizsgálta, és a nyomozók több DNS-tesztet is végrehajtottak. A lap úgy tudja, hogy a török hatóságok az elmúlt hónapokban körülbelül tízezer embert tettek tiltólistára: őket terrorista kapcsolataik miatt nem engednék be az országba.

A neveket állítólag az amerikai és az európai hatóságoktól kapták.

A török titkosszolgálat állítólag hónapokat töltött azzal, hogy azonosítsa az Iszlám Állam helyben működő sejtjeit és azok vezetőit. Mindezt úgy, hogy az Iszlám Állam évek óta növekszik az ország szomszédságában.

Az ankarai robbantás pillanataForrás: Origo

A török kormánynak már a suruci merénylet után is szemére vetették, hogy túlságosan elnéző az iszlamistákkal és az Iszlám Állammal. A terrorszervezet egyik fő bevételi forrása a feketepiacon értékesített nyersolaj, amit török területen tudtak eladni.

Eközben az Iszlám Állam hívei és újoncai a nyugati országokból szinte zavartalanul juthattak el Szíriába Törökországon át. Barack Obama amerikai elnök nyáron arról beszélt Recep Tayyip Erdogannal, hogy Törökország valahogyan fékezze meg a külföldi terroristák szabad mozgását területén. Ők ezt már akkor is visszautasították.

Nem volt önmerénylet

Az ankarai robbantások miatt másért is tiltakoznia kellett a török kormánynak: még a feltételezést is visszautasították, hogy önmerénylettel ők követték volna el a tömeggyilkosságot. Nem véletlen, hogy a török kormánynak el kellett hárítania a feltételezést. A hétvégi támadást ugyanis ismét egy kurdbarát béketüntetésen követték el.

A résztvevők a kurd területeken zajló török hadműveletek leállításáért tüntettek.

A nyáron kiújúló harcok miatt pedig nőtt az országot kormányzó párt népszerűsége. Különösen jól jött ez a Jólét és Igazságosság Pártjának (AKP) akkor, amikor 13 év után az idei választáson elvesztette abszolút többségét. A kurdok elleni konfliktus fenntartása tehát politikai szempontból érdeke az ország vezetőinek a november 1-i előrehozott választások előtt.

A kurdbarát párt zászlói takarják a holttesteket az ankarai robbantás utánForrás: MTI/EPA

A tüntetés szervezői azzal is vádolták a kormányt, hogy nem tudta megvédeni a felvonulás résztvevőit a robbantástól. A török illetékesek szerint 2000 rendőr volt a helyszínen, és

ellenőrzőpontokat is felállítottak a környéken.

A tüntetők viszont az előzőleg bejelentett helyszínhez képest máshol kezdtek el gyülekezni - és itt történtek később a robbantások.

A BBC beszámolója szerint a robbantások után a rendőrök a levegőbe lőttek, és könnygázt is használtak, hogy feloszlassák a tömeget. A Guardiannek névtelenül nyilatkozó forrás szerint lehet vitatni a biztonsági erők hatékonyságát, de kizárt, hogy a kormánynak közvetlen szerepe lett volna a merényletben.

Az áldozatok temetéseForrás: AFP/Adem Altan

Hétvégén még arról beszélt Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, hogy az ankarai kettős robbantás elkövetésére négy szervezet lehetett képes.

A kurdokat is gyanúsították

Az Iszlám Államot már akkor is a lehetséges támadók közé sorolta a kormányfő, viszont ugyanígy meggyanúsította a kurd területek függetlenségéért harcoló gerillaszervezetet, a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

Annak ellenére, hogy az Iszlám Államot gyanúsítja a merénylet elkövetésével, a terrorszervezet ellen harcoló kurd fegyvereseket továbbra sem tekinti szövetségesének a török kormány. A Reuters ír arról, hogy Törökország az Egyesült Államok és Oroszország kormányait is figyelmeztette: ne támogassák a szíriában harcoló kurdokat, mert a pesmergák területszerzései "elfogadhatatlanok".

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK