Nincs drogpolitika Magyarországon

Vágólapra másolva!
Ma nincs az állam és a szakma együttműködésén alapuló drogpolitika Magyarországon, az állam "ellenségként kezeli" a területet a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület szerint- jelentette ki a testület drogpolitikai munkacsoportjának vezetője.
Vágólapra másolva!

Topolánszky Ákos szerint a jelenlegi állami drogstratégia nem a szakemberek bevonásával készült, és immár öt éve nem létezik ehhez kapcsolódó cselekvési program. Hozzátette: az állami drogpolitika

szinte kizárólag a büntető törvénykönyv szigorításával egyenlő,

ami teljesen ellentétes az európai irányokkal. Paksi Borbála, a testület képviselője hangsúlyozta: azért döntöttek az úgynevezett Élő jelentés a magyarországi droghelyzetről című dokumentum elkészítése mellett, mert 2010 óta gyakorlatilag nincsenek hivatalos adatok a hazai drogfogyasztásról, a prevenciós, ártalomcsökkentési és ellátási lehetőségekről. Adatok híján a jelentés 92 szakember kérdőíves megkérdezésén alapul. A kérdőíveket az Európai Unió kábítószer-monitorozási központjának módszertana alapján állították össze - mondta a szakember.

Csökken a drogprevenció

Felvinczi Katalin, a prevenciós munkacsoport vezetője arról szólt, hogy az öt évvel ezelőtti szinthez képest

jelentősen csökkent az iskolai drogprevenciós programok száma,

és leginkább olyan adminisztratív intézkedésekben merül ki a megelőzés, mint a dohányzástilalom az oktatási intézményekben. Csák Róbert, az ártalomcsökkentést vizsgáló munkacsoport munkatársa közölte, hogy a tűcsereprogramok ellehetetlenítése révén

duplájára nőtt a hepatitis C-fertőzöttek aránya

az intravénás drogfogyasztók körében. A szakemberek szerint a HIV- és hepatitis C-szűrések egyre kevésbé elérhetőek a drogfogyasztók számára, és különösen alacsony a szűrések aránya a büntetés-végrehajtási intézményekben. Ez annál is inkább gondot jelent, mert a dizájner drogok megjelenésével egyre nő a kábítószert intravénásan fogyasztók aránya - tette hozzá.

Fejlesztésre lenne szükség

A kezelést-ellátást vizsgáló munkacsoportot vezető Csorba József arról beszélt, hogy a kezelési igények lényegesen meghaladják az ellátási lehetőségeket. Az amúgy is egyenlőtlen eloszlású ellátórendszer finanszírozása évek óta nem változott, miközben a dizájner drogok megjelenésével új módszerek megvalósítására volna szükség az ellátórendszerben. A pályázati lehetőségek beszűkülése nyomán akadozik a segítők továbbképzése is - mondta Csorba József.
A tanácskozáson elhangzott, hogy

Európában csak az elmúlt évben 101 új dizájner szert azonosítottak, Magyarországon pedig 41-et.

Ugyanakkor a lefoglalt kábítószereknek immár 60 százaléka dizájner drog.