Kétszáz forintért szavazhatna a baloldalra

2015.10.20. 16:46

Az MSZP, az Együtt és a PM politikusai támogatnák az ellenzéki előválasztást, bár tartanak attól, hogy a Fidesz meghackeli a szavazást. Ezt a Republikon Intézet szerint úgy lehetne elkerülni, ha egy jelképes összeg befizetéséhez és értéknyilatkozat aláírásához kötik a szavazást.

Az előválasztás gondolata már a 2014-es választások előtt is felvetődött, hiszen az ellenzéki pártoknak ugyan szándékában állt az együttműködés, ám a közös jelöltek, illetve a miniszterelnök-jelölt személyéről sokáig nem tudtak megegyezni. És persze előre az egymás közötti erőviszonyokat sem lehetett ismerni.

Egyesek szerint ezen segített volna egy amerikai típusú előválasztás, amelyen a szavazók még jóval a valós választások előtt eldönthetik, mely jelölteket preferálják, és az előválasztás győztesei mögé beáll a többi párt is.

Soha többé 2014

Az ellenzéki előválasztáshoz most tervezetet készített a Horn Gábor vezette Republikon Intézet. A hétfő esti bemutatóra a 2014-ben közös listával próbálkozó ellenzéki pártok (MSZP, DK, Együtt, Liberálisok) politikusait is meghívták.

Tavaly a tárgyalóasztalnál született az ellenzéki összefogásForrás: Origo

Tavaly végül nem lett az ötletből semmi, és az ellenzéki összefogás a pártvezetők megállapodása alapján született meg. A Republikon Intézet rendezvényén megjelent politikusok nyitottabbnak tűntek, és bár viták továbbra is akadtak, abban azonban egyetértettek, hogy a 2014-es fiaskót jó lenne nem megismételni.

Civil is lehet miniszterelnök

Republikon Intézet tervezetét a szervezet választási szakértője, Tóth Zoltán mutatta be. Szerinte az előválasztásra azért van szükség, mert „ellenzéki oldalon jelenleg több, egymással rivalizáló párt van, és mindegyik úgy gondolja, 2018-ra ők lesznek az egyetlen releváns ellenzéki erő”. Mivel ez nem reális, a választások idején sem lesz más lehetőség, csak valamiféle összefogás. „Ezt lehet úgy, hogy tárgyalásokon megegyeznek valamilyen koalícióról, de ennek a végén minden párt jelöltje elégedetlen lenne. A másik lehetőség az előválasztás” – mondta Tóth Zoltán.

A tervezet szerint mind a miniszterelnöki, mind a 106 egyéni képviselői jelöltségért szükség lenne előválasztást tartani. Az előválasztáson azok a pártok indulhatnának, amelyek bizonyos értékekben egyet tudnak érteni: ezeket egy közös, mindenki által aláírt értéknyilatkozatban tennék nyilvánvalóvá. Ezt a nyilatkozatot azoknak is alá kellene írniuk, akik szavazni szeretnének az előválasztáson. A szavazóknak emellett egy jelképes, 200 forintos összeget is be kéne fizetniük azért, hogy voksolhassanak. „Az értéknyilatkozat aláírása és a 200 forintos hozzájárulás célja, hogy az előválasztáson alapvetően a baloldali, liberális ellenzék valódi szavazói jelenjenek meg” – áll a tervezetben.

Georg W. Bush és öccse, Jeb, a republikánusok egyik aspiránsa: bevett gyakorlat az előválasztásForrás: AFP/Tim Sloan

A koncepció szerint mind az egyéni képviselői székekért, mind a miniszterelnökségért indulhatnának magánszemélyek is, nemcsak a pártok jelöltjei. A kormányfői jelöltségről szóló szavazólapra azonban csak az kerülhetne fel, aki előbb összegyűjt 5000 ajánlást.

Ne helyettesítse a kampányt

Tóth Zoltán szerint az előválasztás nagy előnye lenne, hogy civil szereplőket is be tudnának vonni a jelöltek közé. Emellett szerinte mobilizációs erőt is jelentene az ellenzék szavazóinak, mert már egy-fél évvel a választás előtt elindulna a szavazók mobilizálása, és még így is hónapok maradnának a valódi választási kampányra.

Tóth Zoltán szerint nagyon fontos, hogy az előválasztás ne helyettesítse a választási kampányt, hanem már az előtt megtörténjen, és a jelöltek mögé beálló pártok már közös választási kampányt folytassanak. „2014-ben a közös listáról szóló tárgyalások olyan sokáig elhúzódtak, hogy a végén kampányolni csak 2 hónapig tudott a közös jelölt.” Ellenpéldaként a közelmúltban lezajlott marosvásárhelyi választást említette: a szavazás előtt a romániai magyar pártok tartottak előválasztást, amelyen több ezren vettek részt, és sikeresen szerepelt a közös jelölt.

Kimaradna az Együtt

A rendezvény második felében az ellenzéki pártok tagjai vitáztak arról, szükség van-e az előválasztásra  A politikusok többsége, ha fenntartásokkal is, de úgy látta, érdemes próbálkozni vele. A módszert csak Bodnár Zoltán, a Liberálisok tagja ellenezte. Abban azonban egyetértettek, hogy a 2014-es ellenzéki összefogás olyan baklövés volt, amit nem lehet megismételni – Pápa Levente, az Együtt tagja ki is jelentette, hogy ha az ellenzéki együttműködésről 2018-ban is zárt ajtók mögött hoznak döntést, abban az Együtt nem fog részt venni.

Karácsony Gergely zuglói polgármester, a Párbeszéd Magyarországért képviselője azt mondta, ő már „2014 előtt is, az LMP tagjaként előválasztás-párti volt, csak fegyelmezett pártkatonaként ezt nem hangoztatta”.

Karácsony Gergely (PM) azt mondta, LMP-sként is előválasztás-párti voltForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Szerinte mivel a baloldal elitje most népszerűtlen, „beleértve őket is”, nem lehet elitistának lenni, a szavazókat kell követni, minél inkább bevonni őket, a részvételi demokrácia felé elmozdulni.

Kínos, megfáradt, elégedetlen

A képviselő kritizálta a 2014-es összefogást: szerinte kínos volt, amikor bejelentették, és megszületett az összefogás, megfáradt emberek ültek ott, láthatóan senki sem volt elégedett. Kivéve Fodor Gábort, aki az utolsó pillanatban került oda” - tette hozzá, vitapartnere, a Liberálisokat képviselő Bodnár Zoltán megrökönyödésére.

Bekerülhet az MSZP szabályzatába

Bárándy Gergely MSZP-s képviselő azt mondta, támogatja az előválasztást, hozzátéve, hogy erre az MSZP-ben mások is nyitottak. Mint mondta, a pártban éppen alapszabály-módosítás készül, és a jövőben valószínűleg az MSZP szabályzatába is bekerül az, hogy a párt részt vehet előválasztáson.

Ugyanakkor hozzátette: bár nagy lehetőségnek tartja ezt a megoldást, egyben kockázatot is lát benne. A pártoktól a választók elfordultak: az előválasztás az egyik módja lehet annak, hogy az emberekhez újra közel hozzák a politikát.

Sok Kész Zoltán kell

Ezzel Pápa Levente (Együtt) is egyetértett, aki szerint az előválasztási verseny arra is jó lehet, hogy civil, párton kívüli jelölteket ösztönözzön arra, hogy jelöltessék magukat - pozitív példaként Kész Zoltánt, a tavaly időközi választást nyert veszprémi képviselőt emlegette. Kész Zoltán neve a vita során többször elhangzott hasonló kontextusban, bár az is elhangzott vele kapcsolatban, hogy őt a pártok segítsége nélkül sosem választották volna meg”.

Bárándy fő aggálya az volt, hogy szerinte, bár a miniszterelnöki előkampányt „talán még meg lehet szervezni kulturált módon”, de a választókörzetekben már veszélyes lenne az előválasztás.

Kész Zoltán kampányol: független jelöltként, de több ellenzéki párt támogatásával nyertForrás: MTI/Nagy Lajos

A jelöltek túl sok sarat dobálnak egymásra, így a valódi kampány során a Fidesznek elegendő lesz ezeket idéznie - mondta Bárándy, aki szerint célszerűbb lenne, ha csak a kormányfőjelölt személyéről szólna az előválasztás.

Pártfrakció függetlenekből?

Nála is jóval szkeptikusabb volt Bodnár Zoltán, a Liberálisok politikusa, aki 2014-ben a főpolgármesteri székért indult. „Az előválasztás személyi kérdésekről szól, versengést jelent az ellenzéki jelöltek között. Ez azt jelenti, hogy az előválasztási kampányban súlyos pofonok fognak elcsattanni.  2018-ban a Fidesznek negatív kampányt sem kell folytatni, az ellenzéki pártok előbb elmondanak mindent egymás jelöltjeiről” – fogalmazott. Szerinte azért is probléma, ha az ellenzék kampányát az előválasztás tematizálja, mert az – 2014-hez hasonlóan – azt a látszatot kelti, hogy „az ellenzéki pártok megint a személyes pozíciók szintjén foglalkoznak a választással, és nem azzal foglalkoznak, hogyan kéne az országot rendbe tenni”.

Bodnár Zoltán (Liberálisok) szerint tévút az előválasztásFotó: Polyák Attila - Origo

Bodnár a független jelöltek behívásával sem ért egyet, mint mondta, ez egy kormányváltásra talán alkalmas lehet, de kormányzásra nem, hiszen a parlamenti munkát ellehetetleníteni a sok független képviselő és a frakciófegyelem hiánya.

Nem érdekli a választókat

Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK politikusa szintén csak feltételekkel támogatna egy előválasztást. „A 2014-es választás megrengette a bizalmat közöttünk, ezért lehet, hogy az előválasztás témájára csak később érdemes visszatérni, jövőre vagy 2017-ben.” Hozzátette azt is: úgy tapasztalja, hogy az embereket kevésbé érdekli az, hogy kiket jelölnek, és milyen struktúrában állítanak jelöltet,

ehelyett a földtörvényről, a szegénységről, az oktatás helyzetéről és hasonló témákról kérdezik őket. Emiatt szerinte csekély mobilizáló ereje lenne az előválasztásnak.

Válaszul Bárándy Gergely úgy fogalmazott: a kormányprogramban viszonylag könnyű megállapodni, az igazi kihívást a személyi kérdések jelentik, ezért érdemesebb azokat a választókra bízni.

Kerék-Bárczy Szabolcs: az országjáráson nem a jelöltekről kérdeznek az emberekForrás: MTI/Bruzák Noémi

Eltérítheti a Fidesz

Az előválasztással kapcsolatban a résztvevők egyik fő aggodalma az volt, hogy a választást esetleg meghackelhetik kormánypárti aktivisták, szavazataikkal egy olyan jelölt győzelméhez járulva hozzá, akit a Fidesz kevésbé tart veszélyes kihívónak. A legrosszabbra is fel kell felkészülni, egyikünknek sincs olyan élénk fantáziája, mint amire ez a kormány képes”– fogalmazott Kerék-Bárczy Szabolcs.

Kérdésünkre, hogy mit próbálnak tenni egy ilyen akció ellen, azt mondta, muszáj valamilyen regisztrációt, illetve szűrőt beiktatni. A célra szerinte alkalmasak lennének a Republikon által felvázolt módszerek, vagyis a regisztráció (valós névvel és más adatokkal), illetve az értéknyilatkozat aláírása.

Nyugaton bevált

Varga Áron politológus szerint az ellenzék feleslegesen aggódik amiatt, hogy Fidesz-aktivisták eltérítik a választást. „A Republikon által javasolt eszközök az előválasztás bevett eszközei Franciaországban vagy Olaszországban, ott sikeresen védték meg ezekkel a folyamat tisztaságát. A módszer Magyarországon is elegendő lenne” – mondta az Origónak.

A politológus szerint ezzel együtt több problémát is jelentene az előválasztás, nem valószínű, hogy lenne komolyabb eredménye, még ha a pártok el is fogadják a koncepciót. „A fő gond, hogy, ahogyan 2014-ben, most is azt helyeznék a kampány középpontjába, ahogyan osztozkodnak egymással, hogy ki kapja melyik kerületet. Ez a választók számára teljesen érdektelen és taszító. Sokkal többre mennének, ha ehelyett a programjukkal, illetve aktuális ügyek vitelével kampányolnának.”

Az ellenzék 2014-es jelöltjei: program helyett a pozíciók osztogatásáról szólt a kampányForrás: MTI/Kovács Attila

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője az Origónak szintén azt mondta, szerinte kevés a realitása annak, hogy a pártok – különösen a nagyobbak, az MSZP és a DK – belemennének egy ilyen előválasztásba. Számukra ugyanis kockázatot jelenthet, ha civilek is indulhatnak, különösen az egyéni körzetekben. Ezek közül ugyanis sok helyen a független jelöltek jó eséllyel legyőznék a pártok jelöltjeit az előválasztáson.

Miért adnák fel önként a politikusok a pozíciójukat a civilek kedvéért?  Egy ilyen előválasztás akkor folyhatna le, ha Magyarországon lenne egy vagy több olyan erős civil szervezet, ami nélkül nem lehetne választást nyerni, és rákényszerítené a pártokat egy ilyen megoldásra. Jelenleg azonban ennél sokkal gyengébb a civil szféra” – fogalmazott.

Összegyűjthető

A miniszterelnöki jelöltséggel kapcsolatban Nagy Attila Tibor hasonlóan vélekedik: szerinte az 5000 ajánlást könnyen össze tudná gyűjteni akár egy nagyobb civil szervezet is. „Abból kiindulva, hogy az országgyűlési választáson apró, újonnan alapított kamupártok, ha nem is teljesen tisztán, de összegyűjtötték az induláshoz szükséges 27-szer 500 aláírást, ez nem lenne gond egy országos lefedettségű civil szervezetnek” – mondta.

Utoljára Kupa Mihálynak sikerült

Varga Áron viszont azt gondolja, hogy a párton kívüli jelöltek között igazán megnyílna az előválasztás. „A független jelöltek ugyan sikeresek voltak időközi választásokon, de általában csak azért, mert beállt mögéjük egy vagy több párt, erre a legjobb példa Kész Zoltán. A pártok jelöltjeivel szemben, egyedül nagyon kevés esélyük lesz a civil jelölteknek.” Szerinte az országgyűlési választáson alig van arra példa, hogy valaki valójában függetlenként, párthátszél nélkül nyert volna mandátumot. A legutolsó ilyen politikus Kupa Mihály volt, aki 1994-ben nyert egyéniben, függetlenként.

Előnnyel indulna az MSZP az elnökválasztáson az Origónak nyilatkozó politológus szerintForrás: MTI/Mohai Balázs

Nagy Attila Tibor szerint nehéz megmondani, hogy egy miniszterelnöki előválasztáson ki lenne a győztes, különösen akkor, ha a jobboldali szimpatizánsok is beszállnak, hogy szabotálják az előválasztást.

Ha csak a pártok jelenlegi vezetői indulnak, ott az MSZP lenne legesélyesebb, mint az ellenzék legnagyobb pártja, hiszen nekik van a legtöbb alapszervezetük, aktivistájuk és szimpatizánsuk.”

Ha azonban a miniszterelnök-előválasztás a mostani ellenzéki vezetők között dőlne el, és ha most lennének a választások, akkor Nagy Attila Tibor szerint lényegtelen, ki nyerne. „Orbán Viktor ellen Gyurcsány Ferenc, Tóbiás József vagy akár Bokros Lajos nem tudna labdába rúgni.”

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK