Keményen nekiment a magyar kormánynak Colleen Bell

2015.10.28. 19:23

Tíz hónapja Magyarországon van, de eddig még nem bírált ilyen nyíltan Colleen Bell. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete aggodalmát fejezte ki a magyarországi korrupció, a civil szervezetek elleni fellépés és a média csorbuló függetlensége miatt, a menekültválság ügyében viszont megismételte: Magyarországnak joga van megvédeni határait. 

Lassan egy éve van Magyarországon Colleen Bell, az Egyesült Államok nagykövete, de még soha nem fogalmazott meg olyan kemény kritikákat a magyar kormánnyal szemben, mint a Corvinus Egyetemen elmondott beszédében.

Colleen Bell amerikai nagykövet a Corvinus EgyetemenFotó: Polyák Attila - Origo

Való igaz, hogy a januárban kinevezett nagykövet eddig még nem sokszor szólalt meg nyilvánosan politikai ügyekben. Az Origónak adott exkluzív interjúban egy hónapja főleg a menekültválságról beszélt, de most más témákat is érintett. Információink szerint nem véletlenül tartott ilyen sokáig a nyilvános felszólalás, a nagykövet előbb még meg akarta ismerni a magyar politikai viszonyokat, és találkozni akart a döntéshozókkal is.

Beszédében erre Bell is utalt.

„Első napom óta folyamatos kapcsolatban vagyok a kormány tagjaival és az egyszerű emberekkel is" – mondta a nagykövet, aki néhány napja a Hortobágyon járt.

Megköszönte a segítséget, de...

Colleen Bell beszéde elején persze nem felejtette el megemlíteni, hogy a két ország szoros szövetséges és partneri viszonyban áll. Kiemelte, hogy Magyarország nagyon fontos NATO-szövetséges, a legnagyobb sikertörténetnek pedig a budapesti székhelyű Nemzetközi Rendészeti Akadémia több évtizedes történetét említette. Köszönetet mondott Magyarország afganisztáni és balkáni szerepvállalásáért, valamint azért is, hogy hazánk támogatja a terror elleni harcot. Itt említette azt is, hogy Magyarország fontos szerepet játszott az ukrán konfliktus megoldásában.

A terrorizmus elleni küzdelemben szövetséges a két országFotó: Polyák Attila - Origo

Az Egyesült Államok nagykövete ugyanakkor - korábbi udvarias felszólalásaival ellentétben – szerda este több ponton is bírálta a magyar kormányt.

„Ezek senkit nem érhetnek meglepetésként, hiszen már korábban is sokszor kifejtettük őket, és nem változott a hozzáállásunk" – mondta.

Első problémaként a nagykövet a magyarországi korrupciót említette.

„A magyarországi korrupció nagyon komoly aggodalomra ad okot. Mindenütt, ahol a rendszerszintű korrupció hatékonyan aláássa a tisztességes kormányzást, termékeny talajt hoz létre a polgári nyugtalanság, a kormányzattal szembeni ellenállás, sőt még az erőszakos szélsőségesség számára is" – tette hozzá.

A paksi szerződésnek nyilvánosnak kellene lennie

Bell szerint a korrupció ellen a nyilvánosság eszközével lehet harcolni. Úgy vélte: segíthet a közbeszerzési rendszerek megreformálása, a választott tisztségviselők elszámoltatása, beleértve azt is, hogy a tisztségviselőt kötelezzük arra, hogy fedje fel a vagyoni helyzetét. Ha az emberek információt kapnak, akkor szerinte jobban megbíznak a hatalomban is - mondta,

Példaként említette a paksi szerződéseket, amiket szerinte nyilvánosságra kellene hozni,

mert megváltoztatná a felállást az energiaszektorban.

"Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy növelje az átláthatóságot, és kezdje ennek a megállapodásnak a részleteivel" - tette hozzá.

Bell bírálta a civil szervezetek elleni fellépést is.

„Ahol a kormány akadályozza a civil szervezetek munkáját, ott nincs teljes szabadság" – jelentette ki.
A nagykövet aggályosnak tartotta, hogy volt olyan időszak, amikor egyszerre ötven civil szervezet ellen volt vizsgálat. Üdvözölte viszont, hogy a magyar bíróság a civileknek adott igazat, és kimondta, hogy nem követtek el törvénytelenséget.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Kiemelte viszont, hogy a helyzet még nem oldódott meg teljesen, hiszen hét szervezet ellen még mindig folynak vizsgálatok, a rendőrség pedig még nem szolgáltatta vissza a lefoglalt berendezéseket sem.

Ez nem tesz jót Magyarország nemzetközi hírnevének"

– mondta.

Kevésbé független az Alkotmánybíróság

A nagykövet kiállt a független igazságszolgáltatás mellett is, és bírálta, hogy az alkotmánybíróság tagjainak kinevezéséhez már nincs szükség a politikai pártok beleegyezésére.

„Az alaptörvényhez az elmúlt években fűzött módosítások csökkentették a magyar Alkotmánybíróság függetlenségét" – mondta.

Bell keményen kritizálta a sajtó függetlenségének korlátozására irányuló erőfeszítéseket is.

„Természetesen nem azt mondom, hogy Magyarországon bebörtönzik az újságírókat" – mondta Bell, de aggályosnak nevezte az állami hirdetések kiosztásának rendszerét és az állami médiának nyújtott támogatásokat.

Magyar politikusok, értelmiségiek és a civil társadalom tagjai a sajtó szabadságának határozott hanyatlásáról beszélnek"

– tette hozzá.

Fotó: Polyák Attila - Origo

A nagykövet szerint a médiahatósággal is komoly problémák vannak, főleg azért, mert csak egy politikai párt tagjai ülnek a szervezetben. Azzal sem értett egyet, hogy magánszemélyek arra használták a rendkívül alacsony törvényi küszöböket, hogy polgári és büntető pereket indítottak rágalmazási és becsületsértési ügyekben. Ez szerinte nagy anyagi károkat tud okozni a kormánykritikus sajtótermékeknek. 

A nagykövet természetesen a bevándorlásra is kitért.

„Tisztában vagyunk vele, hogy rekordszámú migráns érkezett Magyarországra, az ország pedig nagyon nehéz választás elé került. Az országnak joga van megvédeni a határait, de kötelessége is, hogy segítse a menekülteket. A xenofób retorika nem segít abban, hogy megoldást találjunk a problémára" – mondta.

Fotó: Polyák Attila - Origo

"Magyarországnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy segíthessen vezetni az Európai Unión belül, hogy megtalálják a válságra adható leginkább átfogó, gyakorlati és humánus megoldást."

Bell szerint bármi is lesz a megoldás, annak az élet megvédésére és az emberi jogok betartására kell koncentrálnia.

Nem kell szobor Hómannak

Bell megragadta a lehetőséget, hogy üdvözölje azt is, hogy nem állítottak szobrot Hóman Bálintnak Székesfehérváron.

„Hóman öröksége sötét árnyékot vet azoknak a magyaroknak az emlékére, akiket a holokauszt áldozataként meggyilkoltak. Ez a város többre képes annál, minthogy egy ilyen embernek szobrot állítson" – mondta.

Bell a beszéde végén megjegyezte: Magyarország Európa keresztútján fekszik, és adott számára a lehetőség, hogy ezzel a helyzettel a közös jó érdekében éljen.

"Elismerjük, hogy mi magunk sem felelünk meg mindig saját célkitűzéseinknek. Sokfélék vagyunk, és a sokféleség vitákkal jár. De tudjuk, hogy ezek jó viták, amelyek lehetővé teszik a folyamatos önvizsgálatot" - fejezte be beszédét a nagykövet. 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK