Noha a kormány cáfolta, hogy titkosügynököknek a sajtóba beépítése lenne a szándéka a belügyminiszter által jegyzett törvénymódosítással, az Origo információi szerint, tartva egy, az internetadós tüntetéshez hasonló tömegtiltakozástól, a Fidesz saját módosító javaslattal húzza ki a törvényből ezt a passzust.

Elismerte a Fidesz, hogy jogilag aggályos a sajtókémtörvényként elhíresült kormányjavaslatban a titkosszolgálatok munkatársainak a tartalomszolgáltatókhoz történő beépítésére vonatkozó passzus, ezért Vas Imre fideszes képviselő módosító javaslatot nyújtott be - értesült elsőként az Origo. Kihúzzák a tervezet szövegéből a szakmában és az ellenzékben is feszültséget keltő passzust.

A fideszes Vas Imre (fehér ingben) nem akarta, hogy a titkosszolgálatok megfigyelhessék a sajtótFotó: Origo

Az Origo információja szerint a Fidesz azt mérlegelte, hogy vagy megvárják, míg az internetadó terve elleni méretű tiltakozásba, tízezres utcai tüntetésekbe csap át a közvélemény ellenszenve a törvény szövege szerint akár a sajtó titkosszolgálati megfigyelését lehetővé tevő javaslat ellen, vagy inkább kihúzzák ezt a passzust a szövegből, és megelőzik a politikailag jelentős kárt okozó eseményeket.

A kormány előzőleg cáfolt

A Fidesz váratlan lépése előtt nem sokkal, szerdán délután még a kormány - Rogán Antal minisztériuma útján - igyekezett mindenkit megnyugtatni: a Pintér-féle javaslatot az ellenzék tudatosan félreértelmezi és félremagyarázza, mert abban nincs szó arról, hogy online újságok/tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kerülnének titkosszolgálati munkatársak".

Csakhogy, mint arra az Origo is felhívta a figyelmet, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs államtitkársága alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye azonban a laikus szemlélőben több kérdést vet fel, mint ahányat megválaszol.

A belső elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal - nem mindenhová épülhetnek beForrás: MTI/Róka László

A cáfolat ugyanis úgy szólt, hogy a Pintér-javaslat csupán azt teszi lehetővé, ami eddig is így volt, hogy a távközlési szolgáltatóknál - például Telekom, Telenor - legyenek ilyen alkalmazottak. Ez esetben viszont kérdés, hogy ami eddig is így volt, azt miért kell újdonságként beleírni egy törvénybe.

Elismerték: túlterjeszkednek

A Pintér-javaslat eredetileg arra teremtett volna jogi alapot, hogy a titkosszolgálatok főigazgatóinak kezdeményezésére a jövőben "a külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók" a nemzetbiztonsági szolgálat - alkalmazási feltételeknek megfelelő - munkatársával szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkajogviszonyt létesítsenek.

A fideszes Vas Imre módosító javaslata ebből a szövegből húzza ki "a külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók" kitételt. Mint azt a politikus a módosító indítvány részletes indoklásában elismerte, azért, mert "a szolgáltatók meghatározása nem elég pontos".

MSZP: részben elégedettek

Éppen erre hívta fel a figyelmet még az eredeti Pintér-javaslathoz benyújtott módosítójában az MSZP frakcióvezető-helyettese is. Harangozó Tamás ebben azt írta, hogy pontosabb definíció híján a kormányjavaslat "akár olyan rendkívül tág értelmezést is megnyithat, ami alapján a hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek."

Harangozó a fideszes módosító hírére az Origo kérdésére azt mondta, "elértük a célunkat, a Fidesz is felismerte, hogy az eredeti szöveg rossz". Hozzátette: ahhoz azonban, hogy a szocialisták meg is szavazzák a már módosított formában a Pintér-javaslatot, további változtatások kellenek.

Az ellenzéki politikus továbbra is kifogásolja ugyanis, hogy a kormányjavaslat jelentősen kiterjesztené azon szervezetek, szolgáltatók és létesítmények körét, ahová munkatársakat helyezhetnek el a titkosszolgálatok. Így például az önkormányzati hivatalokhoz. Harangozó e mellett változtatna a rendvédelmi szervekre vonatkozó szolgálati törvény javasolt módosításain.