A közvélemény csak a 10 százalék körüli pártok viaskodását látja a baloldalon érdemi, tartalmi viták és kezdeményezések helyett - legalábbis a Policy Agenda elemzése szerint. Az intézet szerint mindez a Fidesz malmára hajtja a vizet, de ebből is van kiút.

Ismét felerősödött a 2014-es országgyűlési választásokon még közös listán indult baloldali pártok együttműködési lehetőségeiről szóló vita - állapította meg a Policy Agenda elemzése, amely arra is kitér, hogy a baloldali egységpárttól kezdve, az előválasztáson át, az önálló indulásig minden szóba került az utóbbi fél évben, csak éppen érdemi témából, ellenzéki kezdeményezésből volt kevés.

A történelem ismétli önmagát

A 2014-es választások előtt az Orbán-kormánnyal elégedetlen aktív választói réteg azzal szembesült, hogy a kegyeiért versenyző baloldali pártok nem tartalmi versenyt folytatnak egymással, hanem "csomagolási versenyt" - emlékeztetett az intézet, amely szerint ide tértek vissza most is a pártok.

Mesterházy Attila az MSZP, Gyurcsány Ferenc a DK és Fodor Gábor a Liberálisok elnöke 2014-benForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Vagyis akkor és most is az a kérdés foglalkoztatja a pártokat, ki jelölje a miniszterelnököt, és közös listán, egységpártban vagy választási párt formájában induljanak-e el az ellenzéki pártok. Valójában ugyanabba a folyóba léptek bele most is, mint négy évvel ezelőtt" - olvasható az elemzésben.

Ismét másodlagossá vált a tartalom, mindenki keresi saját embereinek a legjobb helyet. A Policy Agenda szerint ehhez képest a Jobbik nyugodt erőnek számít a maga állandóságával, és ilyen szempontból érzékelhető átláthatóságával.

Nem ez érdekli a választókat

A DK által felvetett baloldali gyűjtőpárt, az MSZP által elfogadhatónak tartott miniszterelnök-jelölti előválasztás, a kispártok által támogatható teljes előválasztás, illetve a mindenki önállóan indul forgatókönyve egyaránt előkerült, pedig ezek a választók többsége számára nem lényeges kérdések.

A magyar baloldali pártok támogatottságának visszaesését sokan azzal magyarázzák, hogy nem találnak maguknak témát, ügyet, amellyel képesek megjelenni a közvélemény előtt. Pedig ez a Policy Agenda szerint nem feltétlenül van így, és a tények sem ezt támasztják alá.

Vannak ötletek, de ez kevés

Ha a parlamenti önálló kezdeményezéseket (törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok) nézzük, akkor látszik, hogy csak nyár eleje óta a korábban közös választási listán induló pártok 15 jól érthető karakterű, fontos társadalmi ügyet vettettek fel.

Ugyanakkor mégsem voltak képesek egy kormányváltó, önálló politikai elképzelésekkel rendelkező erő felmutatására - állapította meg az elemzés, hozzátéve: ezt támasztja alá a baloldali pártok támogatottsága is.

Mesterházy Attila és Bajnai Gordon - Mesterházy lett a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltjeForrás: MTI/Bruzák Noémi

Az elmúlt másfél évben a közvélemény-kutatók méréseinek átlagát nézve az MSZP egy 8,3-10 százalékos sávban mozgott a teljes lakosság körében, míg az DK 3,5-6 százalékos mezőben. Az elmúlt hónapokban mindkét párt erősebb volt átlagosan, mint az elmúlt másfél évben.

A Fidesz hátradőlve nézi

A baloldal vitáinak kiélezésében a Fidesz érdekelt - figyelmeztet az elemzés -, hiszen amíg az ellenzék magával van elfoglalva, addig a Fidesz szinte politikai kontroll nélkül azt tesz, amit akar. A Jobbiknak is jól jön a baloldal gyengélkedése, mert újabb protestszavazókat tudnak megszerezni.

A Policy Agenda szerint a baloldal számára a kialakult patthelyzetet talán csak egy olyan politikai földrengés oldhatná fel, amely horvát vagy spanyol mintára kitermelne magából egy nem szélsőséges baloldali, mérsékelten populista, a jelenlegi és a korábbi politikai elittel szembehelyezkedő pártot.