Titkosítás: az Orbán-kormány jobban teljesít

2015.11.12. 11:12

Többet titkosít az Orbán-kormány, mint a baloldali kormányok tették azt 2006 és 2010 között. Tavaly május óta 32 darab, semmilyen módon nem nyilvános 3000-es sorszámú kormányhatározatot hozott a kabinet. Az Origo megszerzett hét, már lejárt minősítésű hasonló kormánydöntést a Bajnai-kormány időszakából.

Összesen 11,5 milliárd forintot osztott szét 16 vállalkozásnak a Bajnai-kormány négy hónap alatt - derült ki abból az Origo által megszerzett hét nem nyilvános kormányhatározatból, amelyeket annak idején 5 évre titkosítottak, és időközben lejárt a minősítésük. Ezekről cikkünkben lejjebb bővebben is írunk.Az Orbán-kormány az elmúlt másfél évben 32 titkos kormányhatározatot hozott. Ez nem kevés, de messze nem ők a rendszerváltás utáni kormányok közül a legtöbbet titkolózó kabinet.

Ami nem derül ki a Közlönyből

Kevesen lapozgatják a kormánydöntések tárát, a Magyar Közlönyt, pedig sok fontos döntés onnan tudható meg. Van aztán néhány olyan is, ami ezeknél is fontosabb, mégsem találni őket a hivatalos közlönyben. Nem is tudunk róla, de sok "háromezres" kormányhatározat szabályozza az életünket a nemzetbiztonságtól a gazdaságig. Az ilyen, szigorúan titkos rendeleteknek nemcsak a pontos tartalma, de még a témája sem nyilvános, csak a darabszámuk tudható.

Havi két titkot gyárt a kormány

A megalakulása óta eltelt másfél évben a harmadik Orbán-kormány 32 titkos kormányhatározatot fogadott el - derült ki a Rogán Antal tárcája alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központnak az Origo kérdésére adott válaszából.

Ezzel a tempóval a ciklus végére a titkos kormánydöntések száma megközelítheti a 90-et, ami negyedével több, mint a 2010–2014 közötti hasonló döntések száma, és majdnem a duplája a baloldali kormányok 2006–2010 közötti határozatainak.

Orbán Viktor kormányfő - a kabinet olykor hátat fordít a nyilvánosságnakFotó: Dudás Szabolcs - Origo

A 2014-ben zárult ciklusban az Orbán-kabinet összesen 72 titkos kormányhatározatot hozott: a 2010-es csonka évben még csak egyet, a következő teljes évben 13-at, 2012-ben 18-at, az utolsó másfél évben pedig már összesen 40-et.

A 2006–2010 közötti ciklusban összesen 51 titkos döntést hoztak a kormányok - ez idő alatt kettő is volt belőlük. A második Gyurcsány-kormány 2006–2009 között évente 10-10, illetve 17 háromezres határozatot fogadott el, összesen 37-et.

Az ország érdekére hivatkozva

Az ilyen minősített kormányhatározatok közös jellemzője, hogy semmilyen módon nem nyilvánosak, tartalmukat az állampolgárok nem ismerhetik meg, sőt egy nagyon szűk körön kívül még a kormányzat és az államigazgatás alsóbb szintjei előtt sem ismert, hogy miről szólnak.

Nem csak a nyilvánosság, még az államapparátus elől is elzárják a 3000-es határozatokatForrás: Origo

A háromezres jelzőt pedig azért kapták, mert négyjegyű azonosító számuk hármassal kezdődik. Titkosságuk miatt sem az ezres sorszámmal kezdődő határozatokat közlő Magyar Közlönyben, sem a Határozatok Tárában nem jelennek meg.

Azért titkosak, mert a határozatokban hadititkok, nemzetbiztonsági jellegű információk vagy olyan döntések vannak, amelyeknek nyilvánosságra kerülése a kormány megítélése szerint veszélyeztetné Magyarország érdekeit.

Bajnaiék titkainak fele kiderül

A Bajnai-kormány alig több mint egyéves hivatali ideje alatt 13 titkos kormánydöntést hozott: 2009-ben nyolcat, 2010-ben ötöt. A 2010-esek közül mindnek, a 2009-esek közül pedig kettőnek időközben lejárt a titkosítása. Mivel minősítésüket emiatt feloldották, az Origo kikérte a határozatokat.

Bajnai Gordon kormánya 13 titkos döntést hozott, ebből hétnek már lejárt a minősítési idejeFotó: Origo

Mind a hét háromezres határozat "nagybefektetők magyarországi beruházásainak támogatásáról" szól. A döntésekkel 16 vállalkozásnak összesen több mint 11,5 milliárd forintot juttatott a Bajnai-kormány.

Döntés sorszáma Minősítés lejárta Támogatott cégek száma Támogatás összege (millió Ft)
3007/2009. 2014.11.04. 1 430
3008/2009. 2014.11.27. 1 101
3001/2010. 2015.01.27. 1 4000
3002/2010. 2015.02.17. 1 750
3003/2010. 2015.02.24. 6 4035
3004/2010. 2015.03.13. 1500
3005/2010. 2015.03.24. 3 700*
*az árfolyammozgás miatt becsült összeg      

Papír- és gyógyszeripar, távközlés

A 16 cég közül az állategészségüggyel foglalkozó CEVA-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. kapta a legkisebb, 101 milliós összeget. Több, 430 millió jutott a HIGI Papírsoft Zrt. papírgyárának, míg három másik befektető - a távközléssel foglalkozó BT Limited Magyarországi Fióktelepe, az IBIDEN Hungary Gyártó Kft. és a Robert Bosh Elektronika Gyártó Kft. - néhány százmilliós képzési támogatást kapott.

A beruházásokat támogató egyik egykor titkos döntés a Bajnai-kormánytólForrás: Origo

Az ország 25 településén egyenként 160 milliós beruházásösztönzési támogatást kapott a PCP Zöldenergia Zrt., amely Bicskétől Karcagon át Gyomaendrődig hulladékhasznosító berendezések telepítésébe kezdett: ezek műanyag hulladékból folyékony alapanyagot állítanak elő. A TEVA Gyógyszergyár Zrt. is kapott 1,5 milliárdot termelő- és kutatókapacitásának bővítésre.

Az orvosi eszközöket gyártó Becton Dickinson Kft. 900 milliós, a vérkészítményeket gyártó Human BioPlazma Kft. 335 milliós, és a már említett Robert Bosh Kft. újabb egymilliárdos támogatásáról is háromezres határozat döntött. Jutott 1,2 milliárd a Fraglav Kft. íz- és illatanyaggyárának építésére és 300 millió autóelektronikai termékek gyártásának bevezetésére a TEMIC Telefunken Kft.-nek.

Nem mindegyik lett sikertörténet

Nem minden támogatott cég beruházása vált azonban sikertörténetté. A Via One Európa Holding Zrt. például 750 milliós állami támogatáshoz jutott mobilkommunikációs szoftverfejlesztő központ létesítéséhez. Ám az amerikai, brit és belga tulajdonosi körrel rendelkező cég ellen adósságai miatt négy hónappal a döntés után felszámolási eljárást kezdeményeztek, ami 2012 végén meg is történt.

Nem csak kormányhatározat titkossága járt le: ez egy 2005-ös előterjesztés a kormány részére a Terrorizmus Elleni Nemzeti Akcióterv egy részéről szóló jelentésrőlForrás: Origo

Még érdekesebb a három magánszemély tulajdonolta Szemes Invest Kft. 300 milliós támogatása. A pénzt "komplex turisztikai attrakció létrehozására" kapták. A balatonszemesi önkormányzat két évvel későbbi testületi ülésének jegyzőkönyvéből az derült ki, hogy a beruházás akadozik. A Szemes Investnek az utóbbi öt évben semmi árbevétele nem volt, és folyamatosan veszteséges.

Százszámra ütötték a pecséteket

Mint arról korábban az Origo beszámolt, a rendszerváltás óta ugyan egyre kevesebb ilyen titkos határozatot hoznak a kormányok, és különösen 2006 után csökkent ezek száma, az utóbbi két ciklus adatai alapján számuk az utóbbi években ismét emelkedni kezdett.

Az Antall József, majd a Boross Péter vezette kabinet 4 év alatt 2299 titkos döntést hozottFotó: Szabó Gábor - Origo

Ezzel együtt is visszafogottabban titkosítottak az utóbbi évtizedben, mint korábban. Közvetlenül a rendszerváltás után még nem havi kettő, hanem csaknem 50 kormánydöntésre ütötték rá az Államtitkok! feliratú pecsétet.

A legtöbb háromezres döntést, 2299-et az Antall–Boross-kabinet hozta 1990–94 között. A Horn-kormány már csak 486, míg az első Orbán-kabinet még kevesebb, 380 titkos kormányhatározatot fogadott el. A Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormány 2002–2006 között pedig összesen 339-et.

Ritkán derül ki a döntés tartalma

Nem példa nélküli ugyan, de az ilyen kormányhatározatok utólagos nyilvánossá tétele nagyon ritka. Az első Orbán-kormány 380 titkos döntéséből máig csupán egy vált nyilvánossá: a Mol földgázüzletágának kiszervezéséről szóló 2001-es.

A Mol földgázüzletágának kiszervezéséről szóló 2001-es titkos döntés már megismerhetőForrás: MTI/Makszim Sipenkov

Egy másik, a 3008/2004-es számú szól arról, ki adhat parancsot terroristák által eltérített polgári repülőgép lelövésére Magyarország légterében. A minősítés 2005-ös feloldása óta is csak annyit tudni: az erre jogosult "Nemzeti Döntéshozó Személy" a honvédelmi miniszter lehet.

Hornék több száz titkot feloldottak

Az elmúlt 25 év legnagyobb felülvizsgálatát a Horn-kormány döntötte el 1995-ben. Átnézték az Antall–Boross-kabinet titkos kormányhatározatait, és több száznak feloldották a minősítését. Többségük ennek ellenére sem ismert, hiszen utólag ezeket nem hozták nyilvánosságra, ha valaki meg akarja ismerni a tartalmukat, kutatni akarja őket, ki kell kérnie ezeket a dokumentumokat.

Horn Gyuláék elődjük több száz háromezres kormányhatározatának titkosságát oldották felForrás: AFP/Kisbenedek Attila

Egy 1993-as háromezres határozatról azonban tudható, hogy az írja elő: a lakosság, illetve a fegyveres erők alapvető ellátását a Gazdaságbiztonsági Tartalék fedezi átmeneti vagy tartós piaci zavar, illetve az alkotmányban meghatározott minősített időszak - hadiállapot, szükségállapot, rendkívüli helyzet - esetén.

Több titkos határozat született a rendszerváltás utáni első ciklusban például a bős-nagymarosi vízlépcsőről is. A 3045-ös, a 3104-es és a 3144-es számúak más mellett az elektromos, illetve dízelüzemű szivattyúk vízkiemelés-kapacitását rögzítették. Az akkoriban a Beszélőben megjelent cikk szerint Horn Gyuláék csak az első, 3045-ös döntés titkosságát oldották fel.

Van, amire 2040-ig várni kell

Nem minden háromezres határozatnak jár amúgy le 5 év után a titkosítása, mint a Bajnai-kabinet említett döntéseinek. Van például olyan, 1992-es kormányhatározat, amelyet nem érintett a Horn-kormány felülvizsgálati döntése, és ezért csak 2040-ben válik hozzáférhetővé. Néhány 2006-os, a Gyurcsány-kormány által elfogadott kormánydöntés megismerésére 2030-ig kell várni, de az első Orbán-kabinet több háromezres döntése is csak majd 2019-2020 táján ismerhető meg.

Az űrutazást is így szabályozták

A kormányzati titkosítás azonban nem új keletű gyakorlat: a rendszerváltás előtt is léteztek háromezres határozatok. A legkülönfélébb témákban született ilyen döntések nagy részének minősítését azóta feloldották, így ezek az iratok kutathatóak.

Így ma már tudható, hogy például az 1976-os 3446-os számú kormányhatározat "a magyar állampolgároknak az űrutazásokban történő részvételét" szabályozta. Az sem titok ma már, hogy a bankreform előzményeként a Minisztertanács 1986-os háromezres határozata rögzítette a kétszintű bankrendszer kialakításához szükséges intézkedéseket.

Titok volt a pártállami időkben az állami vezetők bérezése is. Erről is háromezres határozat szólt, benne a bértáblával. Müller György Kormányról kormányra a rendszerváltás utáni Magyarországon című könyvéből tudható, hogy a listát a Grósz-kormány 1987-ben végül nyilvánossá tette.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK